Az Európai Zöld Megállapodás keretein belül egy új, az energiaágazatra vonatkozó metánkibocsátása rendeletről állapodott meg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa - írta meg az economx.

Mit tartalmaz az új szabályozás?

A rendelet lényege, hogy az EU metánkibocsátása határértékeket ír elő a belső piaci szereplők, valamint az európai olaj- és gázimportra. Ezzel akarnak nyomást gyakorolni a nemzetközi beszállítókra, hogy a termelésük során visszaszorítsák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A szabályozás akkor lehet jelentős, ha az olyan nagy kibocsátással rendelkező nemzetközi szereplők, mint az USA, Kína, illetve Oroszország hasonló szabályozással állna elő. Erre azonban nagyon kicsi az esély.

30 százalékos csökkentés

Az ENSZ 2021-es glasgow-i klímacsúcsán már aláírtak egy dokumentumot, ami szerint az USA és az EU vezetésével 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a globális metánkibocsátást. Ez az EU által megfogalmazott klímacéllal is összhangban van, ami arról szól, hogy az évtized végéig az 1990-es évek szintjéhez képest 55 százalékkal csökkenteni szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Új tervek

Pár héttel a klímakonferencia előtt az Európai Parlament és az Európai Unió tanácsa ideiglenes megállapodást ért el. Ennek értelmében a gáz-, az olaj- és a színipar a legszigorúbb ellenőrzési szabványok szerint köteles folyamatosan monitorozni és jelenteni a működésükből származó metánkibocsátást.


A metán a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb, így a gáz légkörbe kerülésének csökkentésével sokat tehetnénk a bolygó jövőjéért és az életminőségünk javításáért. Az előírások viszont nem csak az EU tagországainak szabályozó hatóságaira és a szénhidrogén ipari szektorára, hanem minden vállalatra és az EU belső piacára exportáló nemzetközi szereplőkre egyaránt vonatkoznak.

Mire számítanak?

Az előzetes terveket szerdán fogadták el. Ennek értelmében az EU-ban működő olaj-, gáz- és szénipari vállalatoknak 2027-re az egész EU-ban ki kell deríteniük a metánszivárgások okait, monitorozni, valamint ezzel együtt megszüntetni azokat.

Emellett az importőröknek 2030-ra meg kell felelniük a metánintenzitásra vonatkozó maximális küszöbértékeknek, aminek mértékét egyelőre még nem határozták meg. A szabályozás tehát kiterjedne mind a szénhidrogén kitermelésre mind az -ipar nemzetközi szereplőire.

Továbbá megállapodtak abban, hogy az olaj- és gázkitermelés esetében megtiltják a fáklyázást és a teljes kiszellőztetést. Az üzemeltetőknek felmérést kell végezniük, amire a jogszabály hatálybalépésétől számított egy éven belül sort kell keríteni.

Miért fontos ez?

A metán felel a globális felmelegedés egyharmadáért és bár rövidebb ideig van a légkörben, sokkal rosszabb hatással van a bolygóra, mint a szén-dioxid. Az új rendelettel sokat tehetnénk az éghajlatváltozás visszaszorítása érdekében. A földgáz 97 százaléka metán, ebből adódóan az olaj és a gáz kitermelése hatalmas terhet ró a környezetre.

A legnagyobb probléma a felszínre hozatali technológiák tökéletlensége, valamint a vezeték hibák okozta szivárgások. Utóbbit ráadásul még a szolgáltatók is beépítik az áraikba, így tulajdonképpen mi fizetjük meg a hibák sokaságát.

A fogyasztók fizetik meg a gázvezetékekből adódó szivárgások árát - fotó: pexels.com

Mindez azonban szinte mit sem ér, hiszen a világ legnagyobb szennyezőinek (Kína, India és Oroszország) eszük ágában sincs aláírni a globális kötelezettségvállalást. Bár Kína valamelyest támogatja a törekvést és beleegyezett abba, hogy nyomon követi a metánszivárgásokat.

Kit sújt majd a legjobban az új szabály?

Az importszabályok az olyan fő gázszállítókat érinti majd legnagyobb mértékben, mint az USA, Oroszország és Algéria. Az oroszok már tavaly csökkentették az EU-s szállításokat, a megüresedett helyre pedig Norvégia azonnal jelentkezett. Az Unió számára ez fontos tényező, hiszen a norvég kitermelés a világ egyik legalacsonyabb metánintenzitású gáz ágazata.