A sertéshúsból készült étel a családi és a társadalmi ünnepek, vendégváró asztalok egyik fő fogása, jó okkal. A sertéshús fogyasztása gasztronómiai élmény, tápanyag gazdagsága miatt táplálkozásunk szerves része, fontos ásványianyag, zsír-, fehérje- és vitaminforrásunk. A sovány sertéshús (például a karaj) az egészségtudatos táplálkozásba is nagyszerűen beleillik, mert zsír és koleszterin tartalma egyaránt alacsony.

Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek (egy egység például: 10 dkg sovány sertéshús, 5 dkg sovány felvágott, 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott). Ezek a húsok kellő arányban tartalmaznak olyan esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani.

Már napi 50 g hús elfogyasztása is fedezi egy ember teljes esszenciális aminosav igényét, valamint fehérjeszükségletének 20%-át.

A vöröshúsok (ezen belül a sertéshús is) a benne található felbecsülhetetlen értékkel bíró, kiemelkedő vastartalomnak köszönhetően nyerik el vörös színüket. Minél vörösebb tehát a hús színe, annál magasabb annak vas tartalma. A vasnak a vörösvértestek felépítésében és a szervezet oxigénellátásában is kiemelkedő szerepe van, nélküle az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, kellő mennyiségű jelenléte ezért nélkülözhetetlen a szervezet életképessége szempontjából.

sertés

A sertéshús több fontos tápanyagot és vitamint tartalmaz.

Mivel a vasat szervezetünk nem képes előállítani, beviteléről táplálkozással kell gondoskodnunk. Különösen a hölgyeknek magas a vas igénye, gyermekáldás, terhesség, szoptatás idején ez a szükséglet ráadásul megduplázódik. A vashiányos vérszegénység az egyik leggyakoribb hölgyeket érintő hiánybetegség. Ha a következő tüneteket érzékeljük magunkon, romlik a koncentrációs készségünk, fázékonyak és fáradékonyak vagyunk, lehangoltnak, gyengének érezzük magunkat, sápadtak vagyunk és gyakorta megszédülünk, és hajlamosak vagyunk a fertőzésekre, vérszegénységre is gyanakodhatunk, a vas pótlásáról gondoskodni kell.

A sertéshúsok jelentős mennyiségben tartalmazzák a B-vitamin csoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12) is. A B-vitaminok biztosítják testünk sejtjeiben a normális zsír és fehérje anyagcserét és támogatják az idegrendszert például a stressz jobb kezelésében.

A sertéshúsnak különösen kiemelkedő a sokak által agyserkentő vitaminnak nevezett vízoldékony B1-vitamin tartalma.

Megfelelő arányban található benne nátrium (85 mg/100 gr) és kálium (442 mg/100 gr), amelyek együttesen játszanak szerepet a szervezet vízegyensúlyának megtartásában és a szív normális ritmusának biztosításában.

A csontjainkat alkotó, azt védő kalcium (16,9 mg/ 100 gr) és az immunrendszert erősítő cink (2,6 mg/100 gr) tartalmának köszönhetően pedig e húsfélék fogyasztása a még fejlődésben lévő szervezet számára is igen hasznos.

A hazai sertésállomány fajta összetétele és a takarmányozás az alapja annak, hogy kiváló minőségű húsok kerülhessenek feldolgozásra. A gyártók kínálatukban szem előtt tartják az egészséges táplálkozás igényét és a különböző fogyasztói rétegek keresletének történő megfelelést.

Néhány praktikus tanács a sertéshús fogyasztásával kapcsolatban

• A húsokat hőkezelés előtt alaposan tisztítsuk meg, vágjuk le az inakat és a felesleges zsíros részeket;
• Hőkezelés során ügyeljünk arra, hogy a hús ne száradjon ki;
• Köretként a szokásos rizs/sült krumpli helyett válasszunk nyers salátákat, párolt zöldségeket vagy gabonaféléket (pl. bulgur, köles, kuszkusz, árpagyöngy).

Sertéshús télen-nyáron

A sertéshús kiváló választás hétköznapi és ünnepi ételekhez, ráadásul minden évszakban változatosan elkészíthető. A sertés egyes részei tradicionális és modern ételek remek alapanyagai lehetnek. Lássuk, miből milyen fogás készülhet!

Fejhús

A fejhúst elsősorban a téli, disznótoros időszakban fogyasztjuk, hiszen az egyik jellemző alapanyaga a kocsonyának és a disznósajtnak. Számos vidéki háztartásban ugyanakkor dívik még, hogy a fejhúst megfüstölik és kenyérrel, savanyúsággal uzsonnára vagy tízóraira falatozzák.

Oldalas

Az oldalas is a „nehezebb” húsfélék közé sorolható, így ezt is a hidegebb hónapokban fogyasztják leginkább. Ugyanakkor rendkívül változatosan elkészíthető: fogyaszthatjuk egyben sütve, főzelékek feltétjeként, vagy zöldségekkel párolva is. A fokhagymás oldalas a téli időszak egyik legnépszerűbb étele.

Csülök

A csülök is a tartalmas sertésételek közé tartozik. A sertés mellső lábait hívjuk első csülöknek, míg a hátsó lábaknál a comb alatt helyezkedik el a hátsó csülök. A csülök népszerű fogás egyben sütve, ilyen például a magyar konyha egyik tradicionális étele, a csülök Pékné módra. Főzve, párolva is fogyasztható, leginkább savanyúsággal, de pörköltet is készítenek belőle. Füstölve is szívesen fogyasztják, gondoljunk a bablevesre.

Dagadó

A dagadó a sertés hasaalja, amelyet általában megtöltve sütnek meg. De ez a szaftos húsféleség a töltött káposztába is kiváló, sőt összedarálva fasírtnak is ízletes.

Hosszú- és rövidkaraj

A sertés egyik legsoványabb – és a szűzpecsenyével együtt –, egyik legértékesebb része. A rövid karaj a farok felőli, a hosszú a fej felőli része a sertésnek. Igen sokrétűen elkészíthető, hiszen süthetjük egyben, szeletben és ez az egyik legkedveltebb rántotthús alapanyag.

Tarja

A nyári grillezések legnépszerűbb kelléke a sertéstartja, amely kitűnő ízű, kissé szaftos húsféle. Előnye, hogy a benne található vékony zsírrétegnek köszönhetően nem szárad ki sütés közben, változatos módon pácolható, így igazán zamatos végeredményt kaphatunk. Tarjából készül tradicionális ételünk is van, a cigánypecsenye.

Lapocka és comb

A lapocka a sertés első combja, ez szintén egy rendkívül változatos módon felhasználható húsféle. Lehet sütni, párolni, kiváló pörkölt alapanyag, de készíthető belőle fasírt és kolbászhúsnak is használják. A comb szintén a sertés egyik legsokoldalúbban felhasználható része, egyben sütve vagy apróhúsként is ízletes ételek alapanyaga. A sertéscomb egyik legértékesebb része az ún. dió, ebből készül például a legfinomabb brassói aprópecsenye, de egyben sütve is kiváló.

A felsál pedig a frissensültek „királynője”, például mennyei rántotthús süthető belőle. Lapockából és combból készül a húsvéti ételek elmaradhatatlan „kelléke”, a kötözött sonka.

A sertéshús ezen kívül számos készétel alapanyaga, belőle készül a legtöbb szalámi, kolbászféle vagy virsli.

Az Agrármarketing Centrum 2020-as sertés kampányáról

Az Agrármarketing Centrum az Agrárminisztérium és a Vágóállat és Hús Szakmaiközi Szervezet és Terméktanács közreműködésével 2020-ban is sertés fogyasztásösztönző kampányt folytat, melynek része áruházi kóstoltatás, valamint médiakampány is.

A kampány a „Mi lesz ma a vacsora?” szlogen és az „Egy kiváló minőségű sertéshús minden ízében különleges” alszlogen alatt fut.

A kampány során számos belföldi rendezvényen ismertetik meg a sertéshús beltartalmi értékeit és változatos elkészítési módjait. A kampánnyal és ízletes sertésfalatokkal többek között a budapesti Magyar Ízek Húsvéti Vásárán, a mosonmagyaróvári Városi Majálison, a debreceni Debrecziner Gourmet Fesztiválon és Balatonkenesén, a Balaton Fesztiválon találkozhatnak az odalátogatók.

Fontos tudni: az afrikai sertéspestis fertőzésnek (ASP) nincs az emberi szervezetre ártalmas hatása. További részletek: https://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis