Mit fogott a csapda? Kukoricatermesztők rémálma, a gyapottok-bagolylepke!

Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozata ismét kritikusan fontos témát tűzött műsorra! A kukorica rovarkártevői közül a gyapottok-bagolylepkét vizsgálták magyar kísérletekben – új fejlesztésű biszex csapdával, valamint szexferomon csapdákkal.

Fekete Ferenc diplomamunkája nem csupán hiánypótló, hanem gyakorlati segítséget is nyújt a gazdálkodók számára.

Klímaváltozás átka: a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)

Gyapottok-bagolylepke és lárvája a kukoricán – fotó: Fekete Ferenc

Mit érdemes tudni a gyapottok-bagolylepkéről és kártételéről Magyarországon?

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) elrettentő példája lehet annak, hogy egy kártevő hogyan tud a globális felmelegedés- és a faj kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően néhány év alatt országosan elterjedni és jelentős károkat okozni a mezőgazdaságban. Ez a rovarfaj ugyanis korábban még csak az ország déli régióiban tűnt fel – azonban ez a helyzet már a múlté!

Ismerjük már az ellenséget?

Aki szerencsés helyzetben van és számottevő kárt még nem okozott számára ez a faj, azoknak is jól jöhet, ha megismerik, mielőtt személyesen "bemutatkozna"!

A gyapottok-bagolylepke vándorfaj, azaz tavasszal délről érkeznek az egyedei és ősszel az ez évi kifejlett lepkék ismét dél felé vándorolnak.

A rovar báb alakban telel át a talajban és a frissen kikelt egyedek májusban jelennek meg a kultúrákban. A májusban megfigyelhető kifejlett rovarok között vannak délről érkező egyedek is és helyben áttelelt példányok is. Magyarországon a gyapottok-bagolylepkének évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki.

Polifág faj, ami azt jelenti, hogy nem csak a kukoricára veszélyes! Károsít napraforgón, paprikán, paradicsomon, pillangós virágú növényeken és rengeteg más szántóföldi-, kertészeti- és dísznövény kultúrán.

Jelentős kártételének egyik oka, hogy a hernyó kifejezetten a virágot vagy a termést károsítja.

Kukorica esetében a termésben a szemeket rágja, napraforgón pedig a tányérba fúr bele. A rágások nyomán minden növényfaj esetében másodlagosan kórokozók telepedhetnek meg.

A gyapottok-bagolylepke szaporodása szempontjából a száraz, meleg idő kedvező – ilyen évjáratokban nagy mennyiségben rajzanak az imágók, amelyek nyomán a hernyók a kultúrákat ellepve komoly károkat okozhatnak.

A gyapottok-bagolylepke csapdázása

A hernyók elleni védekezés szinte egyetlen hatékony módja a helyben történő, folyamatos előrejelzés különböző típusú feromoncsapdákkal, illetve fénycsapdával.

Mindezek fényében, Fekete Ferenc prezentációja a rettegett rovarfaj csapdázásával kapcsolatban az alábbi célkitűzések mentén haladt:

• Rajzásdinamika megfigyelése a vizsgált csalétkekkel
• A biszex csalétek hatékonysága szántóföldi körülmények között
• A biszex és a feromonos csapdák fogási adatainak különbségei
• Célfajon kívüli fogási adatok (kártevők, hasznos szervezetek

A kísérletek helyszínei Dombegyház környékén kerültek kijelölésre. A csalétkek összetétele az alábbiak szerint alakult.

Csalianyagok:

• biszex csapda (4 METOH + HELARMmix)
• HELARMmix: fenicateldahid + nem publikus összetevő
• 4METOH: 4-metoxi-fenetil alkohol
• szexferomon

A csapdák kihelyezése után a fogási adatok gyűjtése következett. Az adatok gyűjtéséhez elengedhetetlen a csapdázott rovarok ivarmeghatározása, amelyben az alábbi ábra segítséget nyújthat a gazdálkodóknak:

A csapdázás eredményeit az alábbi grafikonokon keresztül láthatjuk a gyapottok-bagolylepke tekintetében:

Következtetések

Az értékelések alapján felmerülhet bennünk a kérdés: Miért nem rajzolódik ki rajzásgörbe a biszex csapda használatakor? A biszex csapda csali anyaga új fejlesztésű, adatok nem állnak rendelkezésre az előzetes tesztelésről. A vegetáció során a fogások egyenletes eloszlást mutattak. A nő ivarú egyedeket jobban csalogatták a csapdák, mint a hím ivarú egyedeket. Nem rajzolódik ki egy várt rajzásgörbe, mint a szexferomon csapda esetében.

A két tábla közötti különbség a szerző véleménye szerint a kultúrák fenológiájából adódik. Lényeges, hogy a kukorica milyen fejlettségi állapotban van a rajzás idején. A két vizsgált kultúra más időben lett elvetve. A vizsgálati helyszínen a termelő cég mindkét kultúra termesztésével (hibridkukorica, csemegekukorica) nagy területen foglalkozik. Mindkét kultúrában szükség van a megfelelő előrejelzésre. A védekezések időpontját a növény fenológiája is meghatározza.

A háttér ismeretek elsajátítása után megfelelő táblaszintű előrejelzést lehet készíteni a csapdák segítségével. Nagy előnye ezeknek a megfigyeléseknek, hogy a kukoricamoly rajzása is megfigyelhető egyszerre a csapdával, a nőivarú egyedek vizsgálata után pedig jobban időzíthető a kémiai növényvédelem.

Kukorica tőszámkísérlet

A hasznos prezentáció után az RAGT Vetőmag Kft. szekciója következett, amelyben az RAGT kukorica tőszámkísérletek eredményeit ismerhettük meg Szemerits Balázs fejlesztőmérnök előadásából.

Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha

2019-ben, 2020-ban, majd 2021-ben az alábbiak szerint változtak az eredmények:

Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha

Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha

Jelmagyarázat: kék: 62e tő/ha; piros: 67e tő/ha; zöld: 72e tő/ha lila: 77e tő/ha

A kísérletek eredményei alapján minden gazdálkodó könnyebben eldöntheti, hogy a saját technológiájába mely hibrideket tudja beilleszteni a lehető leggazdaságosabb termesztés- és legnagyobb hozam érdekében.

Kérdésekkel és észrevételekkel kapcsolatban keresse bizalommal az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztőmérnökét:

Szemerits Balázs – Fejlesztőmérnök
e-mail: bszemerits@ragt.hu

Vagy a területileg illetékes kollégákat.