Nagy István hozzátette, hogy az államtitkárságon belül önálló helyettes államtitkárságot alakítanak ki a természetvédelemnek és a környezetvédelemnek. A tárca tervezi a nemzeti park igazgatóságok tízéves vagyonkezelési és fejlesztési terveinek elkészítését, amelyek középtávon hatékony természetvédelmet tesznek lehetővé a védett területeken.

A miniszterjelölt kiemelt nemzetgazdasági és környezetvédelmi feladatnak tartja a többi között az építési-bontási hulladékra vonatkozó szabály megalkotását, a levegőtisztaság-védelmi szabályozás fejlesztését, illetve emellett például tervezik a zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek szabályozásának megújítását, a génmegőrző intézmények fejlesztését, valamint az elképzelések szerint megalkotják a tájvédelmet szabályozó első magyarországi jogszabályt is.

Schmuck Erzsébet (LMP), a bizottság elnökének kérdésére Nagy István elmondta, fontosnak tartja a települési zöld területek védelmét, ami azonban önkormányzati kérdéskör. Ugyanakkor a tárcához tartoznak azok a szervezetek, amelyek aktívak lehetnek ezen a területen. Az erdőtörvény módosításáról megjegyezte, hogy az erdőnek továbbra is közösségi célokat kell szolgálnia, az erdőterületek nagyságát 21 százalékról 27 százalékra emelnék.

Nagy István bizottsági meghallgatása – Máthé Zoltán/MTI

Kiemelte, hogy napirenden van a magyar élelmiszerbiztonság is, amely nemzetbiztonsági kérdés. Fontos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerepének a megerősítése, illetve a központi laboratóriumának fejlesztése elengedhetetlen.

A miniszterjelölt egyetértett Bencsik János (Fidesz), a bizottság egyik alelnökének azon felvetésével, miszerint szükség van a családi gazdaságok erősödésére és támogatására. Egyetértett azzal is, hogy az agrárszakképzés vonzóvá tételéhez nélkülözhetetlen az infrastrukturális fejlesztés.

A tárcavezető-jelölt Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság egyik alelnökének kérdésére elmondta, hogy a környezeti kármentesítés nehéz feladat. Nagy István a veszélyforrások felmérésére egy sorrend felállítását javasolta, hozzátéve, hogy 2010-2017 között összesen 110,9 milliárd forintot költött a kormány környezeti kármentesítésre.

Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos kérdésre az agrárminiszter-jelölt azt a választ adta, hogy a fertőzés csak ragályhordozó tárggyal juthatott Heves megyébe. Mivel a vaddisznó kerüli az embert, ezért valószínű, hogy eldobott élelmiszerrel jutott oda – tette hozzá.