Oroszországnak több kifogása is volt az ellen, hogy meghosszabbítsák a július 17-én lejáró gabonaegyezményt. Moszkva egyik követelése az volt, hogy az orosz mezőgazdasági szektor pénzügyeit kezelő Rosszelhozbank újra bekapcsolódhasson a globális fizetési rendszerbe, a SWIFT-be.

A nyugati országok és szövetségeseik által az inváziót követően Oroszországgal szemben bevezetett szankciók igaz, hogy nem célozták Oroszország élelmiszer- és műtrágyaexportját, de a fizetések korlátozása miatt gyakorlatilag nem mondható, hogy pörgött volna a kereskedelem az utóbbi hónapokban.

Putyin azt is kifogásolta, hogy nem azok a fejlődő országok kapták meg ezeket a gabonaszállítmányokat, amelyek valóban rászorultak volna.

Az ENSZ szerint az ukrán gabona 47%-a jó gazdasági helyzetben lévő országokba került köztük Spanyolországba és Olaszországba. A gabona 26%-a jutott el közepes jövedelmi státuszú országokba, például Törökországba és Kínába. 27%-a pedig alacsonyabb jövedelmi kategóriában lévő államokba, mint például Egyiptom és Szudán. Putyin azért bírálta Ukrajnát, mert nem exportál többet a fejlődő országokba.


Az egyezmény sorsának alakulására sajnos a Togliatti-Odessza közötti ammóniavezeték felrobbantása is negatívan hatott, Oroszország terrorcselekménynek tekinti a robbantást.

Most úgy tűnik, hiába fáradozott tehát Törökország az egyezmény meghosszabbításán, valószínűleg egy ideig a vasárnap reggel elindított TQ Samsun teherszállító volt az utolsó, amely a megtámadott Ukrajnából szállított gabonát külföldre (BBC).

Az ENSZ szerint azonban a gabonamegállapodás az emberek javát szolgálta szerte a világon, mert több élelmiszer került így a világpiacra, és ezáltal csökkentette a globális árakat.

Indexkép: Shutterstock