Az államtitkár szavai szerint a pálinkakészítés szabadsága régi múltra tekint vissza, a kormány emiatt küzdött az adómentességért, annak ellenére, hogy 2016-ban a párlatadójegy bevezetésével a lehető legenyhébb szabályokat harcolta ki.
Január 1-től adómentes a pálinkafőzés legfeljebb 86 liter előállításáig – Fotó: Agroinform
Több változás is volt az elmúlt években
Hazánkban a pálinka kiemelt ügy, ami nem véletlen, hiszen néhány ausztriai települést leszámítva, kizárólag Magyarországon nevezzük a gyümölcsből készült párlatot pálinkának, ez a mi italunk.
A főzdék sikere kéz a kézben jár a gyümölcstermesztéssel, így a tavaszi fagyok, a gyümölcsbetegségek és a nyári jégverések közvetve ugyan, de a pálinkafőzdék mindennapjait is megkeseríthetik, legyen az bér- vagy kereskedelmi főzde. Az időjárás ráadásul csak egy a sok kihívás közül.
Az utóbbi években ugyanis számos változáshoz kellett alkalmazkodniuk azoknak, akik szerepet vállaltak hungarikumunk előállításában:
- 2014-ben az Európai Unió visszavezettette a bérfőzési szeszadót. Nagy érvágással fenyegetett ez a pálinkafőzdéknek, hiszen előtte 2010 nyarától a magáncélra készült pálinka jövedékiadó-mentességet élvezett, háztartásonként 50 literig.
- A nagy vihart kavaró EU-s kötelezettségszegési eljárás 2016-ban zárult le. Ez az időszak nem vetette vissza jelentősen a pálinkafőző kedvet hazánkban, minden visszatért a normál kerékvágásba. Tállai András államtitkár 2020 januári közlése szerint 2019-ben az előző évinél 30 százalékkal több pálinka készült, és a hatóságokhoz 2200 új pálinkafőző üstről érkezett bejelentés.
- A lefolytatott EU-s eljárás fényében érdekes fejlemény, hogy 2018. májusában az Európai Bizottság maga kezdeményezte annak az 1992-es irányelvnek a megváltoztatását, amely lehetetlenné tette a kis mennyiségű párlatok előállításának jövedéki adó mentességét. Indoklásként a kisebb szeszgyártó vállalkozások költségeinek csökkentése, ezáltal a vállalkozások támogatása volt.
Számos változás kísérte a pálinkafőzés szabályozását – Fotó: Shutterstock
Mire számíthatnak most a főzetők és a bérfőzdék?
2021 januárjától tehát újra egyszerűbben és olcsóbban lehet pálinkát készíteni, vagy főzetni. A módosítás a pálinkafőzdék napi munkáját is megkönnyíti, hiszen eddig az előállított pálinka literenkénti árának mintegy felét tette ki a jövedéki adó. Az összeget készpénzben szedték be a bérfőzdék a főzetőktől, amit bizonyos értékhatár elérése után be kell fizetniük a NAV-nak. A főszezonban erre akár hetente is sor kerülhetett.
A literenkénti ár most jelentős mértékben csökkenni fog, ami valószínűleg növelni fogja a cefrézési kedvet: eddig körülbelül 1800 Ft-os literenkénti átlagárat kellett fizetni a bérfőzdékben, a mostani változással azonban több száz forinttal alacsonyabb áron lehet majd igénybe venni a szolgáltatást, hiszen csak a munkadíjat és az esetlegesen felmerülő egyéb költségeket kell megfizetni (pl. fa, szállítási költség).
A főzdék egy részében a módosításnak köszönhetően viszonylag nyugodtan teltek az ünnepek, mivel akinek nem volt sürgős, a főzetést inkább az idénre időzítette. A cefre hosszabb ideig való tárolásának vannak kockázatai, de légmentesen lezárt cefréshordóban, fagymentes helyen tárolva nem károsodik.
A jövedékiadó-mentesség azokra is vonatkozik, akik otthon, saját berendezéssel készítenek saját gyümölcsből pálinkát: eddig, akik maximum 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezéssel, otthon állították elő a párlatot, a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójegy (700 Forint/darab) megvásárlásával válthatták meg. Egy adójegy 1 liter pálinka előállítására jogosít, tehát évente maximum 86 darab adójegyet szerezhettek be háztartásonként a maximálisan főzhető 86 liter pálinka előállításához. Ez azt jelenti, hogy teljes kapacitást kihasználó otthoni pálinkafőzés idén éves szinten mintegy 60 000 forinttal kerül majd kevesebbe.
A kész cefrét minél hamarabb érdemes kifőzni/kifőzetni, vagy légmentesen lezárva szükséges tárolni! – Fotó: Agroinform
Nehéz helyzetben a kereskedelmi főzdék
A Pálinka Nemzeti Tanács vezetője szerint a múlt év kihívásaitól a kereskedelmi főzdék szenvedtek leginkább, hiszen a gyümölcstermés jó részének tavaszi fagyok miatti kiesésével eleve kevesebb pálinkát állítottak elő. A Covid-19 járvány is erős befolyással volt a forgalomra, hiszen a kereskedelmi főzdékből kikerülő párlatok nagy részét vendéglátó egységek vásárolják fel, viszont ezek csak jelentős korlátozásokkal tudtak üzemelni - olvasható a vg.hu-n.
A Balaton parti strandokra szállító kereskedelmi főzdék valamelyest fellélegezhettek, de a budapesti turizmus szinte teljes leállásával nagy kieséseket voltak kénytelenek elkönyvelni.
A kereskedelmi főzdék forgalma már 2019-ben sem volt biztató, hiszen 40 %-kal esett vissza az előző évihez képest. Ennek oka leginkább a népegészségügyi termékadó (Neta) pálinkára való kiterjesztése volt, melynek köszönhetően a kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka ára jelentős mértékben megemelkedett. A most bevezetett jövedékiadó-mentesség természetesen ezekre a főzdékre nem vonatkozik.
(A kereskedelmi főzdék rendelkeznek adóraktári engedéllyel, és az előállított, zárjegyes, palackozott pálinkát kereskedelmi forgalomba hozhatják. Ezzel szemben a bérfőzdék kizárólag magánszemélyek által készített cefréből állíthatnak elő pálinkát bérfőzési díj ellenében, melynek mennyiségi korlátai vannak. Az így készült párlat nem értékesíthető. Szintén nem értékesíthető az otthon, saját berendezéssel készített pálinka.)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
