2021. június 25-i időjárás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett országos jégkármérséklő rendszer történetének eddigi legaktívabb napját hozta. Annak ellenére, hogy a generátorok országszerte folyamatosan működtek, az extrém időjárás több helyütt okozott jégesőt.

A pénteki szélsőséges időjárási helyzetet a napok óta fennálló hőséget lezáró hidegfront okozta, ami nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, ezáltal rendkívül labilissá vált a légkör. Ennek eredményeképpen heves zivatarok pattantak ki, néhány óra alatt 10 szupercella alakul ki (Dunaújváros, Felsőpáhok, Fonyód, Kalocsa, Pécs, Siófok, Szeged, Szombathely, Zalaegerszeg és Zselic térségében), erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta.

Az extrém időjárást jól mutatja az is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei egy nap alatt fele annyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint eddig az egész esztendőben összesen.

A szupercellák nagysága is rendkívüli volt. Egy átlagos zivatarfelhő jégveszélyes része 5-10 négyzetkilométeres. A Horvátországból érkező, illetve a Zselic felett kialakult szupercella mérete megközelítőleg 750 négyzetkilométer volt, a Balaton felett összeolvadó, illetve a Szeged alatt elvonuló, majd a makói járást elérő cella nagysága pedig meghaladta az 1000 négyzetkilométert, tehát 100-szorosa volt egy átlagos zivatarfelhőnek. Mindezek mellett több, 100-200 négyzetkilométeres cella is végighaladt a déli országrészen, komoly károkat okozva.

A csapadék intenzitását, illetve a felhőben található jégszemek méretét mutató úgynevezett dBZ érték is rendkívül nagy volt, a Makói járásban elvonuló szupercellában 71 dBZ értéket mértek, ami szintén rekord volt a jégkármérséklő rendszer történetében, illetve ilyen magas érték jellemzően hurrikánok esetében tapasztalható.

Az előzetes adatok szerint 2021. június 25-én összességen 69 jégbejelentés érkezett hazánkból. Nagyméretű jég a határon átjövő cellákból esett, a legnagyobbak – tojás nagyságúak – Baranyában.

A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően az ország belseje felé haladó felhőkben csökkent a jégszemek mérete, itt már jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott.

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés.

Az azonban garantálható, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.

2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés.

Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47%. Számítások szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

Indexkép: pixabay.com