A mezőgazdaság munkaerővel kapcsolatos gondjait egyre több helyen és egyre fejlettebb technológiákkal próbálják orvosolni, így napjainkban már nem meglepő, ha robot szüreteli a gyümölcsöt, de a drón vagy a műholdakkal segített önvezető traktor alkalmazása sem számít kuriózumnak – írja a vg.hu.

robotika

Az intelligens gazdálkodásban az elmúlt években nagy előrehaladás történt – fotó: freepik.com

Bizonyos korlátokkal megvalósulni látszik az ember nélküli mezőgazdaság

Magyarországon is egyre több az önvezető traktor, és hazánkban is működnek olyan startupok, amelyek mezőgazdasági robotokat fejlesztenek.

Németországban gyakori látvány, hogy robotok szüretelik a gyümölcsöt. „A mezőgazdaságban nagy a munkaerőhiány" – válaszolt a Deutsche Welle riportjában Johann Meierhöfer, a DBV (Német Gazdák Szövetsége) növénytermesztési osztályának vezetője arra a kérdésre, hogy miért lett kulcskérdés az agrárium robotizációja.

Kiemelte, a gazdálkodóknak az aratás alatt akár 16 órás munkanapjaik is vannak több héten keresztül. Az európai gazdatársadalom öregszik, de mivel számos más foglalkozás vonzóbb a gazdálkodásnál, ezért nagy problémák vannak a gazdaságátadással is. Ezen azonban segíthet az intelligens gazdálkodás, amiben az elmúlt években nagy előrehaladás történt.

Johann Meierhöfer nagyon egyszerű dolgokkal jellemezte, hogy a szüretelő robotokat miért tartja az emberi munkaerőnél jobb megoldásnak: „nem fáradnak el, nem hibáznak, a fittségük nem változik napról napra, és ha a beállítások rendben vannak, akkor jól működnek".

Példaként említette, hogy ahogy a szőlőtermelésben nagyon szűk lett az az időtartam, amikor a legjobb minőségben tudják leszüretelni a termést, úgy ez egyéb gyümölcsöknél sincs másképp – azonnal rendelkezésre álló munkaerőre és gyors munkára van szükség. A robotokat alkalmazó gazdálkodók tapasztalatai szerint a gépek lényegesen gyorsabban szüretelnek, mint az emberek.


Sokat fejlődtek a mezőgazdasági robotok az elmúlt években

Gary Wishnatzky, egy floridai epertermelő a DW riportjában az eperszedés nehézségeiről beszélve elmondta, hogy az eperföldeken a termést minden harmadik napon le kell szedni. Ezt eddig mexikói munkások végezték, az volt a szabály, hogy egy hektárra egy ember kell. Az utóbbi időben azonban ennyit már nem tudtak mozgósítani: a szükségesnél kevesebb munkást tudtak tudtak csak toborozni, így nem tudták leszedni az összes termést, ami a gazdálkodóknak nagy veszteségeket okozott, a szükség pedig elöbb vagy utóbb innovációhoz vezet.

Volt olyan gazdálkodó, aki robotikával foglalkozó mérnököt vett fel annak érdekében, hogy együtt fejlesszenek ki egy szüretelőgépet. Ez 700 ezer dollárba kerül, de a gazdáknak nem kell megvenniük, elég ha kölcsönözni tudják a szedés idejére. A robot egyedül tájékozódik és navigál a sorok között, lézer segítségével különbséget téve az emberek és a tárgyak között.

Az ember pótolhatatlan. Az ember pótolhatatlan?

A különböző kultúrák betakarítására szolgáló robottechnikákat Európában is folyamatosan fejlesztik. Hollandiában kifejlesztettek egy gépet, ami gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a spárgabetakarítást.

Létezik napelemmel működő robot is, ami a gyomlálást végzi, kiváltva ezzel akár húsz ember munkáját is. Most elsősorban biogazdálkodók alkalmazzák, hogy takarékoskodjanak a növényvédő szereken, de ezt a robotot tovább lehet fejleszteni, hogy trágyázni vagy permetezni is tudjon.

Sokan amiatt aggódnak, hogy a kertészetekben használatos robotok „ügyetlenebbek" az embernél, nincs olyan igényes a munkájuk. A mesterséges intelligencia (MI) azonban erre is megoldást nyújthat. A gyümölcsök leszüretelésére olyan, úgynevezett négykezű robotokat fejlesztettek ki, amelyek gyorsan és sérülésmentesen tudják betakarítani a termést, még az olyan, érzékeny gyümölcsöket is, mint a málna.

Magyarországon is zajlanak a fejlesztések

A mezőgazdasági robotok fejlesztésére Magyarországon is sok példa van. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara például létrehozott egy olyan agrárstartupokat támogató programot, amely egyre népszerűbb a fiatal fejlesztők körében, akik nyitottak a mezőgazdaság modernizációjára.

Egyre több az önvezető traktor, amelyekkel akár éjjel-nappal dolgozhatnak a földeken. Egyelőre a gazda még közel kell, hogy legyen a gépéhez, hogy be tudjon avatkozni, ha az rosszul működne.

Roland Hörner, a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodásban már 2003 óta jelen vannak önvezető gépek – amelyek 2,5 centiméteres pontossággal képesek dolgozni, fejlettebbek, mint az önvezető autók – de a közutakon nem közlekedhetnek, mert a baleset kockázata még mindig túl magasak a nagy önvezető traktoroknál, amelyek akár 12 tonnásak is lehetnek.