Az ország kedvező helyi adottságait és az ott működő (bár nagyon elaprózott) kertészeti gazdaságok különösen magas számát figyelembe véve, mindez nehezen magyarázható, bár nyilvánvalóan közrejátszik benne a Romániában előállított termékeknek az európai átlagnál alacsonyabb minősége, valamint a feldolgozási és tartósításai technológia hiányossága, illetve a román fogyasztók gazdagabb rétegeinek igényessége is.
2018-ban több mint négyszer annyi zöldséget és több mint kilencszer annyi gyümölcsöt importáltak, mint amennyit exportáltak – fotó: Pixabay
Az elmúlt évben keleti szomszédunk zöldségekből 680 ezer tonnát hozott be külföldről 424,4 millió értékben, miközben csak 116.700 tonnát tudott exportálni – az import nem egészen egynegyed részét kitevő – 97,2 millió eurós bevétel ellenében. Ugyanez idő alatt Románia csak 35.000 tonna gyümölcsöt exportált 66,32 millió euró értékben, miközben csaknem tízszer annyit (639 millió eurót) költött a külföldről behozott 885.000 tonnát kitevő hasonló termékekre.
Románia legnagyobb beszállítóit zöldségekből Törökország (80 millió euró), Lengyelország (48,5 millió) és Hollandia (46,3 millió), valamint kisebb mértékben Németország, Olaszország és Spanyolország képezték, sőt ami különösnek tűnhet Etiópiából, Kirgizisztánból és Koszovóból is érkeztek ilyen termékek.
A román gyümölcsimport viszont elsősorban Görögországból, (112,7 millió euró) Törökországból (75,2 millió) és Németországból (70,4 millió) érkezett.
A romániai termékek legfontosabb felvevő piacait ugyanakkor az EU tagországok képezték.