Alapvetően azt látjuk, hogy az agráriumban egyre több kihívással kell megküzdeni, és ezek jellemzően nem hasonlítanak a korábban évszázadokon át megszokott problémákhoz, az új problémákhoz pedig nyilván új megoldásokra is szükség van – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Azt láttuk, hogy azok az ötletek, amelyek a megoldásokat fogják jelenteni a későbbiekben, nagyon sok esetben nem feltétlenül a tudományos közegben vannak meg, hanem a fiatalok, a startupperek világában, és azt gondoltuk, hogy egy ilyen ökoszisztéma, egy támogató közeg, mint a NAK TechLab , segítség lehet nekik abban, hogy az ötletükből valamilyen kézzelfogható vállalkozás legyen, hiszen ezek a jó megoldások később az agrárvállalkozókat teszik sikeresebbé, hatékonyabbá, versenyképesebbé, eredményesebbé.

Győrffy Balázs

Győrffy Balázs: 70 startupnak tudtunk eddig segíteni az elindulásban – Fotó: Agroinform

Mi ebben mérjük az eredményt, hogy hány ilyen vállalkozásnak tudtunk segíteni, hány jó ötlet született, hány, már a rendszer keretein túlnyúló együttműködés valósul meg akár azzal, hogy egy jó startupötletet vagy egy egész vállalkozást egy nagyvállalat megvásárol és széles körben a gazdálkodók rendelkezésére bocsát. Ez egy új dolog az agrárium vonatkozásában.

startup

Azok az ötletek, amelyek a megoldásokat fogják jelenteni, sok esetben nem a tudományos közegben vannak meg, hanem a fiatalok, a startupperek világában – illusztráció: Pixabay

Agroinform: Az agrárium területén eddig nem volt jellemző, hogy a statupokra ekkora figyelem kerüljön.

Győrffy Balázs: Így van, nem foglalkozott ezzel senki azelőtt, hogy mi ebbe belekezdtünk volna, és 2019-ben győztek meg a kollégák bennünket, döntéshozókat, hogy ezzel érdemes foglalkozni, és pillanatok alatt komoly támogatásra lelt az agrárstartupokat támogató NAK TechLab program.

Azt azért tudni kell, hogy az agrárium az elmúlt évszázadokban nem egy újító, dinamikusan változó ágazat volt, hiszen ha visszatekintünk, az elmúlt 1000 évből 900 éven keresztül túl nagy újdonságok nem voltak. Az első ilyen a gőzgép volt, előtte túl sok újítás nem történt, de azután a gépesítés mellett a biológia, a kémia is egyre nagyobb teret nyert, és most a digitalizáció, az informatika is olyan, ami nemhogy kapcsolatba hozható az agráriummal, hanem most már a megoldások egy jelentős része innen érkezik.

A NAK TechLab 2019-ben indult el, és azóta több mint 70 olyan startupnak tudtunk segíteni, amely azután megállta a helyét a napi gyakorlat szintjén is.

Van utánkövetése annak, hogy mi történik ezekkel az induló vállalkozásokkal?

Az ötletgazdákkal kapcsolatban maradunk és rendszeresen utókövetjük a projekteket. Mi megteremtjük a lehetőséget, hogy az ötletüket bemutassák, szakértőket biztosítunk, hogy végig lehessen beszélni, hogy az ötlet valóban jó irányban keresse a megoldást, és amikor ez megvan, akkor igyekszünk nagyvállalati partnereket biztosítani, akik segítenek ezt finomítani.

Először tehát fontos, hogy legyen egy jó ötlet, amely szakmailag jó megoldást ad, de legalább ennyire fontos, hogy gazdaságilag is életképes legyen az az ötlet, mert természetesen senki nem fogja megvenni, akármilyen jó ötlet, ha az a nap végén nem eredményez valamilyen profitot. Tehát sok szempontot kell összefésülni ahhoz, hogy ez egy eredményes program legyen, és azt gondoljuk, hogy ezt egy köztestületnek vagy valamilyen civil szervezetnek kell csinálni, amelynek nincs profitérdeke abban, hogy ezek a jó ötletek vállalkozássá, alkalmazott gyakorlattá váljanak. Hiszen nekünk az az érdekünk és az a célunk, és az a siker mértéke, ha minél több ilyen jó ötlet válik gyakorlattá.


Most mi került fókuszba, ha a vállalkozásötleteket nézzük? 2019 óta eléggé megfordult a világ, például akkor volt műtrágya, most nincs, a növényvédelemben egyre több a hatóanyagkivonás – gondolom, ezek látszanak az ötleteken is.

Igyekszünk alapvetően létező problémákat bemutatni és azokra jó ötleteket keresni, de egyébként a csapatok, akik jelentkeznek, tökéletesen értik és érzik, hogy mik azok a megoldandó problémák, amelyeket kezelni kell. A növényvédelem egy kritikus terület, egyre több hatóanyagot vonnak ki, és nagy problémát jelent, hogy azok helyett nem kapunk más megoldásokat. Sokszor – ahogy az angolok fogalmaznak – "dobozon kívüli" megoldásokat kell keresni ahhoz, hogy előrejussunk, és ebben olyasvalakikre is szükség van, akik a rendszern kívülről érkeznek, mert talán kívülállóként más ötleteik lesznek.

Nyilván a környezeti kihívások folyamatosan erősödnek, egyrészről szabályozási oldalról, másrészről pedig a gazdálkodók érdekeltek abban, hogy hosszú távon képesek legyenek élelmiszert előállítani fenntartható módon, és itt a fenntarthatóságnak nyilván minden aspektusát kell érteni, akár környezeti, akár gazdasági, akár társadalmi szempontból.

euró

A környezeti kihívások folyamatosan erősödnek – fotó: Pixabay

Van, ami nagyon-nagyon messze áll a magyar modern mezőgazdaságban a gazdáktól. Állítólag azért nem fogy elég gyorsan Amerikában az önvezető traktor, mert a gazda szeret benne ülni a traktorban, és annak nincs fülkéje.

Ettől függetlenül én azt gondolom, hogy ez lesz a jövő, már csak azért is, mert ez az ágazat is nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzd, és a gazda egy bizonyos volumen fölött nem tud egyszerre beülni az összes traktorába. Valószínűleg lesznek fülkés traktorok a későbbiekben is, de bizonyos méret és munkaerőhiány mellett egyszerűen ezek a megoldások nem kikerülhetőek.

Igen, de ahhoz is kell ember. Tehát az, hogy nem kell beülni a traktorba, nem azt jelenti, hogy nincs is szükség emberre.

De nem olyan tudású és nem olyan képesítésű ember kell. Abban, hogy valaki programozzon egy gépet, és hogy az mezőgazdasági gép vagy ipari előállító gép, hatalmas különbségek nem lesznek. Szerintem már rég nem feltétlenül a belátható tudomány szintjén vagyunk. Látunk olyat, hogy menet közben ürít a kombájn egy olyan traktorra, amit nem vezet senki, és persze a kombájnban sem ül ember, és mindezt úgy, hogy problémának még csak a lehetősége sem látszik. Egyre többször lesz majd igény erre, mert a koncentráció zajlik, mindig is zajlott a világban, és ezek a problémák vagy irányok hozzák magukkal az új megoldások szükségességét.

Az utóbbi hetek nagy híre, hogy megvan az új támogatási keretrendszer, és abban egy új dolog a generációs megújulásnak a támogatása, ami szorosan összefügg a fiatal generáció támogatásával. Amikor tervezték a KAP Stratégiai Tervet, akkor a NAK-nak mi volt fontos, mi az, ami mellett nagyon erősen kiállt szakmailag?

Tavaly év végén került benyújtásra a Stratégiai Terv az Európai Uniónak, és nagyon örültünk annak, hogy november 7-én elfogadták. Azt gondolom, hogy kihoztuk belőle a maximumot. Nagyon sok olyan zöldelemet kellett beépíteni, ami elvárás volt az Unió részéről, mindezt igyekeztünk úgy megtenni, hogy a zöldigényeknek is megfeleljünk, de azért a gazdálkodói igényekhez is próbáljunk igazodni.

A zöldtémák mellett az egyik hangsúlyos kérdés az, hogy mi lesz a mezőgazdasággal közép- és hosszú távon, hiszen ha nincs meg az egzisztencia, a jövedelemtermelő képessége, ha nincs meg a társadalmi elismertsége és ezáltal az ágazat vonzósága, akkor nagyon nehéz lesz az utánpótlást bevonzani. Ez sajnos igaz még a futó vállalkozások esetében is, mert nem egy esetben azt látjuk, hogy egy komoly vállalkozás értékesítéséből befolyó összeg már eléggé vonzó alternatíva azon fiatalok számára, akik átvehetnék a gazdaságot a szüleiktől.

Egy családi gazdaság szintjén pedig a gyerekek látják a napi kihívásokat, hiszen benne élnek a család mindennapjaiban, látják, hogy a szülőknek mennyire nehéz vagy komplikált az életük, és azt látjuk, hogy egyre nehezebben lehet rávenni őket, hogy ezt a munkát végezzék. Persze vannak, akiket le se lehetne beszélni róla, de azt gondoljuk és abban bízunk, hogy azok a támogatási keretek, amelyeket sikerült ebbe a rendszerbe beépíteni, ezek a megoldások a billegőket az ágazaton belül maradásra ösztönzik majd.

A gazdálkodási napló az AÖP-ben kötelező lesz, ami valószínűleg a legtöbb gazdára vonatkozni fog – gondolom, a NAK-nak komoly szerepe lesz abban, hogy a gyakorlati használat gördülékeny lehessen.

Igen, úgy készülünk, hogy a következő időszakban az új programelemek miatt a falugazdász és a gazdálkodó közötti interakciószám megduplázódik, és ennek egy része az lesz, hogy a gazdálkodási napló vezetését igyekszünk majd a tagok számára megoldani. Még körvonalazódik, hogy mi az a határidő, amin belül ezt teljesíteni kell, mert az nem reális elvárás, hogy pár napon belül ezt képesek legyünk teljesíteni.

A gazdálkodóink egy része nem rendelkezik olyan ismeretekkel, ami lehetővé tenné, hogy önmaga megtegye ezt, és a falugazdászokhoz sem tudunk annyi erőforrást rendelni, hogy ők mindennap mindenhol ott legyenek, ezért kell egy bizonyos időtáv, amin belül ezt meg kell oldani. Mindeközben a másik oldal igényeit is figyelembe kell venni: adatok kellenek ahhoz, hogy képesek legyenek ellenőrizni, képesek legyenek a kifizetésre felkészülni. Az biztos, hogy a falugazdászok segíteni fognak és rendelkezésre állnak majd.

Kijött az európai műtrágya-stratégiáról egy közlemény, és a Copa Cogeca elég kemény kritikát fogalmazott meg, miszerint rövid távú megoldásokat nem ad, csak hosszú távúakat, jók az irányok, de ezzel most nincs kisegítve senki. Önnek mi erről a véleménye? Illetve a műtrágyaellátást rövid és hosszú távon hogyan lehet elképzelni?

Fogalmunk sincs róla, hogy meddig tart a háború, meddig tartanak a szankciók, mert alapvetően ha rendelkezésünkre állna az az energiacsomag, ami 2-3 évvel ezelőtt rendelkezésre állt, pláne olyan áron, akkor nekünk nem lennének műtrágyaproblémáink. Ez különösen igaz a nitrogénműtrágyára, ami a növények üzemanyaga, tehát ha azt nem tankoljuk bele, akkor messzire nem jutunk.

Most egészen hektikus piaci körülmények között kell boldogulni, ami nem könnyű, ezért nem tudom, hogy ezeknek a szankcióknak így van-e értelme. Az biztos, hogy a gazdálkodók nem jönnek ki jól ebből, mert az inputárak extrém magasra szaladtak, a műtrágya pedig alapvetően meghatározza azt, hogy a mi ágazatunk mennyit képes produkálni. Ha visszavesszük a műtrágyaadagokat, akkor a terméseredmények is csökkenni fognak, a jövedelem is csökkenni fog, a lelkesedés is csökkenni fog, az élelmiszerek pedig egyre drágábbak lesznek.