Október 1-jével járna le a kormány által bevezetett árstopok egy része, ezekről a következő kormányülésen születik majd döntés - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 8-án tartott Kormányinfón.
Lehet, hogy már a hétvégén eldől az árstopok sorsa
A Világgazdaság értesülései szerint komoly esély van arra, hogy a kabinet még ezen a hétvégén, szombaton összeül - írja az index.hu
Az is előfordulhat a lap szerint, hogy a kormánytagok majd csak a következő héten tárgyalnak a kérdésről, egy azonban biztos: hamarosan döntés születik, ami a boltokban és a benzinkutakon sok mindent megváltoztathat. Ha a kormány nem a két véglet közül választ, vagyis az árstop meghosszabbítása vagy megszüntetése mellett dönt, akkor marad a harmadik lehetőség: az árkorlátozások fokozatos kivezetése.
A két szélsőséges eset valószínűsége talán kisebb, így leginkább valamilyen köztes megoldás képzelhető el. Például az üzemanyag litere nem 480, hanem 500 vagy 550 forintba kerül majd
– nyilatkozta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. A szakértő szerint nehezebb meghatározni az ilyen köztes módszert az élelmiszereknél, még akkor is, ha kötelezővé teszik, hogy az ársapka előtti árszinthez képest legfeljebb néhány százalékos emelés történhet.
Az ársapkával kapcsolatban hamarosan döntés születik, ami a boltokban és a benzinkutakon sok mindent megváltoztathat – fotó: canva.com
Az ársapkáról megoszlanak a vélemények
Az ársapkáról mindenki mást gondol: vannak, akik annak eltörlését követelik, miközben a másik oldal még több termékre kivetné a szabályozást.
Regős Gábor szerint a hatósági árak hozzájárultak ahhoz, hogy bővülni tudjon a fogyasztás és pozitív maradjon a reálbérek változása.
Ennek tekintetében az ársapka egy fontos eszköz az infláció visszafogásában, illetve a háztartások jobb életszínvonalának biztosításában
– mondta.
Amennyiben a kormány az árstopot meghosszabbítja, az a termelőknek és a kereskedőknek további nehézségeket okozna, de a lakosság részére jó hír lenne. A kivezetés azonban magasabb inflációt jelentene, egyúttal csökkentené a fogyasztás volumenét. A kereslet-visszafogás viszont enyhítené a hiányt.
Viszont ha a kereslet jelentősebben visszaesik a magas árak miatt, az már bizony negatív következmény, nemcsak a kereskedőkre, hanem természetesen a lakosságra nézve is
– mondta Regős Gábor a Világgazdaságnak.