Svéd kutatók azt állítják, hogy a génkezelt növényi termékek kockázati értékelését alapvetően újra kell gondolni – írja a topagrar.com. Állításuk szerint a jelenlegi meglehetősen egyoldalú értékelésnek a kidolgozásánál – és főleg a génmódosított növények engedélyezésénél – az illetékes hatóságok a hetvenes évek ismereteire támaszkodtak, amelyek a tudomány mai állása szerint túlhaladottak, mivel azóta eltelt 40 évben a genetikai, növénybiológiai ismeretek, valamint a GM növények környezetre és az egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos tapasztalatok jelentős mértékben gyarapodtak.

gmo

Szükség van a független és hosszútávú kísérletekre – fotó: Shutterstock

A genetikalilag módosított szervezetek esetében még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. Veszélyt jelenthet például a rezisztencia kialakulása a károsítókban, a természetre gyakorolt káros hatás, és az egészségügyi kockázat, amiről szintén teljesen eltérő kutatási eredmények születnek.

Egy közelmúltban publikált tanulmányban a stockholmi Királyi Technológiai Intézet (KTH) részéről Karin Edvardsson Björnberg professzor és munkatársai arra hívjá fel a figyelmet, hogy a lehetséges kockázatok megállapításához hosszabb időszakra van szükség, ugyanakkor a génmódosítás pozitív hatásait is figyelembe kell venni, amit eddig gyakorlatilag teljesen elhanyagoltak.

Ilyen pozitív hatás lehet többek között az öntözővíz és a kémiai növényvédő szerek jelentős részének megtakarítása, amely utóbbi tényező az élő környezetre is kedvező hatást gyakorol. A jövőben tehát a riasztónak tűnő negatív hatásokat szembe kell állítani a várható pozitív eredményekkel.