Három generáció dolgozik együtt nálatok, te itt vagy a PREGA-n, hogyan gondolkodtok a precíziós gazdálkodásról?

Szerencsére mindannyian nagyon nyitottak vagyunk a precíziós megoldásokra, nagypapa például régóta szorgalmazza, hogy efelé kellene lépni. Eszközök szintjén szinte mindenünk megvan, mostmár csak tudásban kell utolérni a gépeket. Ezért jöttem a PREGA-ra is, rengeteg új információhoz lehet itt hozzájutni, és nagyon sok kapcsolatot lehet kiépíteni.

Szabó Árpád

Szabó Árpád a PREGA-n – Fotó: Agroinform

A differenciált vetésnek már nem kérdés, hogy van értelme, hiszen már nem áll meg egy forintból egy szem kukorica-vetőmag, ezért nem mindegy, hova és mennyit vetünk. Ha a gyengébb területeken is magasabb tőszámmal dolgoznánk, akkor valamennyivel több lenne ugyan a terméshozam, de nem annyival, hogy a vetőmag költsége megtérüljön.

Talaj szempontjából nagyon heterogén területeink vannak, ezért a vetést már harmadik éve differenciáltan végezzük, és ezzel összefüggésben a hozamadatokat is elemezzük.

Az alábbi körülbelül 50 hektáros kukoricatermő-területen differenciáltan vetettünk, az alábbi térképen jól látható, hogy hol, milyen tőszámmal dolgoztunk. A pirosra színezett területeken alacsony tőszámot alkalmaztunk, ezek homokos foltok. Itt azért is indokolt az alacsonyabb tőszám, mert ezeknek a talajfoltoknak kisebb a nedvességtartalma, rosszabb a nedvességtároló képessége, és csapadékhiány esetén néhány napot lehet nyerni azzal, hogy a kisebb tőszám miatt kevesebb a növénykultúra nedvességigénye.

differenciált vetés térképen

Az alábbi pedig ugyanennek a táblának a hozamtérképe:

hozamtérkép

Differenciált tőszám kijuttatás és hozamadatok – Fotók: Szabó Árpád

Differenciált tápanyag-kijuttatás kapcsán még gyerekcipőben járunk, most készülnek a tápanyagtervek, a következő években differenciáltan szeretnénk kijuttatni az alaptrágyát és a fejtrágyát is.

A precíziós pályázaton nyertünk, egy Fendt 724-es traktort és egy Horsch Leeb 5LT permetezőt tettünk bele a pályázatba, a 7 százalékos szolgáltatási költséget pedig a talajvizsgálatokra és az ezzel kapcsolatos elemzésekre fordítottuk, hogy minél precízebb és pontosabb adataink legyenek a területekről.

A precíziós gazdálkodás mellett a regeneratív mezőgazdaság az, ami egyre nagyobb figyelmet kap. Te mit gondolsz erről?

Mi 4 éve nem szántunk, látok ebben fantáziát, de azért még mindig rengeteg a kérdés. Minimális forgatással műveljük a területeinket, grubert és rövidtárcsát használunk, ekét nem. A no-till technológiát viszont nehezen tudom elképzelni. Sok kérdés merül fel a tápanyag-utánpótlás miatt és a kártevők elszaporodása, növényegészségügyi szempontból is.


No-till esetében a szilárd halmazállapotú műtrágyákat el kell felejteni, és egyelőre nem látjuk, hogy mi az az alternatíva, amivel a mélyebb rétegekben is hatékonyan tudjuk pótolni a tápanyagot, nem csak a felszínen.

A szántás elhagyásának vannak előnyei, mert például a tavalyi aszályos évben egyértelműen látható volt, hogy ami csapadék lehullott, azt sokkal jobban képes volt tárolni a talaj, viszont csapadékosabb években elég nagy kihívás a talajművelés. Nehezebben melegszik, szárad a talaj, így nehezebb magágyat készíteni tavasszal ahhoz képest, mint amikor előtte megvolt a szántás.

A szántásnál bevált gyakorlattól – ősszel megszántod, tavasszal simítod, utána megcsinálod a magágyat – nem könnyű megválni, mert a szántás elhagyása több utánajárást igényel a gazdálkodó részéről, többet kell gondolkodni, a gyomosodás problémáját is meg kell oldani valahogyan. De nem lehetetlen, a mi ekéink 4 éve nem voltak a traktor után kötve.

Hogyan készítetek magágyat, ha túl nedves a talaj?

Az egyik megoldás, hogy később vetünk vagy pedig meghúzzuk egy könnyű kombinátorral a talajt, és utána készítünk magágyat. A magágykészítés és a vetés között maximum 1-2 nap telik el, így szinte egész tavasszal alig nyúlunk a talajhoz.

Milyen növénykultúrák termesztésével foglalkoztok?

Szokásos szántóföldi növényekkel, bár az idei szezonban kihagytuk a repcét, hosszú távon viszont én vissza szeretném hozni a vetésforgóba. Búzát, kukoricát, sörárpát, szemes cirkot, napraforgót, napraforgó-vetőmagot és szója-vetőmagot is termelünk. 2022-ben nettó 9,7 tonna/hektáros kukoricatermésünk lett és nettó 7,4 tonnás búzatermés.

Az idei szezonra így áll össze a vetésszerkezet: búza 235 hektár, kukorica 165 hektár, szója 90 hektár, cirok 40 hektár, sörárpa 117 hektár, őszi árpa 70 hektár.

Sokan tartanak a szója termesztésétől, pedig Magyarország adottságai kifejezetten alkalmasak lennének ehhez.

Mi nagyon szívesen foglalkozunk vele, 90 százalékban a dupla nullás fajtákat vetjük. Szója után egyszerű elvetni kalászosokat akár direktvetéssel, akár egy rövidtárcsázás utáni vetéssel, és egy tápanyagokkal feltöltött talajt hagy maga után. Össze sem lehet hasonlítani, hogy milyen kizsigerelt a talaj például a napraforgó után a szójához képest.

Most próbaképpen az egyik táblán egy minimális alaptrágyán túl semmit nem teszünk szója után, az összes többi táblán kapott a búza alaptrágyát és nitrogént is. Egyelőre semmilyen eltérés nincs a táblák között, de természetesen majd a hozamtérképből fogjuk látni az eredményeket nyáron.