Magyarország semmiképp nem támogatja az európai uniós gázársapka bevezetését, mivel az álcázott szankciós intézkedés, amely az energiaárak emelkedéséhez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.


A brüsszeli javaslat gyakorlatilag az orosz gáz kiszorítására irányul

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanács rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján teljességgel abszurdnak nevezte az erre vonatkozó brüsszeli javaslatot, amely szavai szerint gyakorlatilag az orosz gáz kiszorítására irányul.
Mint mondta, az Európai Bizottság illetékes tagja el is ismerte, hogy ez politikai intézkedés, pusztán az orosz állam bevételeinek megvágására irányul, nem várható tőle árcsökkenés.

Ezért ez nem más, mint szankció. Azért álcázzák ársapkának, mert így kereskedelmi intézkedésként minősített többséggel át lehet nyomni, míg ha szankcióként hoznák be, ahhoz egyhangúság kellene

- figyelmeztetett.

Ha az orosz gázt kitiltják az európai piacról, akkor Magyarország energiaellátásának biztonságát súlyos kockázatok fogják érni. Az nem politikai, ideológiai vagy álombeli, hanem fizikai kérdés, hogy egy ország hogyan látja el magát földgázzal

- fogalmazott.

Volt nyolc másik tagállam is, amelyek ellenezték a javaslatot vagy fenntartásaik voltak vele szemben

Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország semmilyen módon nem támogatja az ársapka bevezetését, mert az áremelkedéshez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne, de volt nyolc másik tagállam is, amelyek ellenezték a javaslatot vagy fenntartásaik voltak vele szemben.

A kérdésünk világos: meddig akarja Brüsszel ezt a szankciós politikát folytatni, ami teljesen ellentétes Európa érdekeivel? Természetesen erre a kérdésre választ a mai nap folyamán sem kaptunk

- közölte.

A szankciók kudarcot vallottak, a háború egyre súlyosabban zajlik, az energiaárak egyre magasabbak és az energiaellátásunk egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül. Az ársapka bevezetése politikai döntés lenne. Mi azonban nem ismerünk olyan politikai okot, amely miatt feladnánk Magyarország energiaellátásának biztonságát. Nincs az a politikai ok, amely miatt magyar embereket olyan méltatlan helyzetbe hoznánk, hogy ne legyen fűtésük, ne tudjanak főzni vagy ne legyen elég meleg vizük

- tette hozzá.

A mostani politikai vita volt, döntés nem született, az Európai Bizottság a következő hetekben nyújtja be írásos javaslatát az ügyben.

Szijjártó Péter

Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország semmilyen módon nem támogatja az ársapka bevezetését – fotó: MTI

Hazánk földgázellátása jelenleg biztos lábakon áll

Sajtóértekezletén a miniszter arról is beszámolt, hogy hazánk földgázellátása jelenleg biztos lábakon áll, míg az EU-ban a gáztározók töltöttsége átlagosan az éves fogyasztás 22 százalékán áll, addig ez Magyarországon 38 százalék, ami a harmadik legmagasabb adat. A közösségi elvárás a 35 százalék, ennek egyelőre csak öt tagállam felel meg.

Majd rámutatott, hogy a szerződéses mennyiségen felül vásárolt plusz földgáz szállítása zavartalanul zajlik, az érkező összes gáznak mára már mintegy 60 százalékát a déli útvonalon át szállítják.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az Európai Bizottság javaslatcsomagjának másik négy pontja kisebb korrekciókkal elfogadható lehet, azonban ezek az alapproblémát nem tudják kezelni, pusztán a tünetek enyhítésében lehet szerepük. Ezek némelyikét ráadásul bizonyos formában már most is alkalmazzák Magyarországon.

Az első a villamos energia megtakarítását célzó javaslat, amelybe csak önkéntes alapon egyezik bele a kormány. A második a nem földgázt használó energiatermelők bevételének korlátozása, vagyis az áram és a földgáz árának elválasztása, ami a magyar piacon részben már megtörtént. A harmadik a fosszilis energiavállalatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás, ami szintén létezik Magyarországon, a negyedik pedig az energiapiacok likviditási helyzetének javítása - tájékoztatott.

Szerb elnök: Magyarországnak is köszönhető, hogy nyugodtabb szívvel várjuk a telet

Mivel Magyarország lehetővé tette, hogy Szerbia kedvező feltételek mellett használja a gáztározóit a következő időszakban, ezért Szerbia, ha nem is nyugodtan, de nyugodtabb szívvel várja a telet - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök pénteken Belgrádban, miután fogadta magyar hivatali kollégáját, Novák Katalint.

Novák Katalin

Novák Katalin köztársasági elnök és Aleksandar Vucic szerb államfő sajtótájékoztatója a Szerbia Palotában Belgrádban 2022. szeptember 9-én – fotó: MTI/Bruzák Noémi

A szerb államfő rámutatott: a magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcson vannak, és ezekért a jó kapcsolatokért köszönet illeti Novák Katalint - aki különböző kormányzati szerepekben, most pedig államfőként segíti ennek a viszonynak a javítását, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, hiszen mindketten sokat tettek a kétoldalú kapcsolatokért.

A szerb köztársasági elnök rámutatott, hogy a kiváló diplomáciai kapcsolatok mellett

a gazdasági kapcsolatok is rendkívül gyümölcsözőek, a két ország kereskedelmi forgalma az év első hónapjában elérte a 2,2 milliárd eurót, a térség országai közül Szerbia Magyarországgal érte el a legnagyobb növekedést.

Hozzátette: Magyarország jelenleg a negyedik külkereskedelmi partnere Németország, Kína és Olaszország után, de az év végéig várhatóan átveszi a harmadik helyet Olaszországtól.

A szerb és a magyar nemzetiségű állampolgárok békében élnek egymás mellett

Az infrastruktúráról beszélve Aleksandar Vucic reményét fejezte ki, hogy a Belgrád-Budapest vasútvonal 2025-ig a különböző nehézségek ellenére megépül, és 2 óra 40 perc alatt el lehet majd jutni egyik fővárosból a másikba.

Aleksandar Vucic azt is közölte, míg körülbelül tíz évvel ezelőtt a Vajdaságban egy év alatt 237 nemzetiségi alapú - azaz szerb-magyar - incidenst jelentettek, mára ezek gyakorlatilag megszűntek, a szerb és a magyar nemzetiségű állampolgárok békében élnek egymás mellett.
Az államfő kitért arra is, hogy családtámogatási intézkedésekben gyakran Novák Katalin példáját követte, a népességcsökkenés megállítását célzó magyar intézkedések eddig eredményesnek mutatkoztak.