Az egy négyzetkilométeres felbontású világtérkép összeállítását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség (GSP) kezdeményezte – írja az MTI.

A nemzetközi kezdeményezés célja a szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása volt – olvasható az ELKH keddi közleményében.

Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások (a kép illusztráció) – fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A tájékoztatás szerint Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások. Felidézik, hogy ennek egyik legfontosabb – egyúttal nemzetközi szinten is nagy megbecsülésnek örvendő – eredménye a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérkép, amely napjainkban is standardként szolgál a só által érintett talajok globális eloszlására vonatkozóan. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra történő helyezését célozta meg a kezdeményezés.

A szakemberek kutatómunkájuk révén nemcsak a szikes talajok világtérképének elkészültéhez járultak hozzá és az eddig elkészült hazai szikes térképsorozatokat egészítették ki új elemekkel, hanem e talajok térképezési módszertanát is megreformálták.

A TAKI kutatói által elkészített hazai szikes térképsorozat és elkészítésének részletes módszertani leírása a Remote Sensing című folyóiratban decemberben jelent meg.