Hatalmas agrárpénzek, változó adózás – Mire számíthatnak a magyar gazdálkodók 2021-ben?

Milyen évet zárt a hazai agrárium 2020-ban? Mennyire nyomta rá a bélyegét az ágazatra a koronavírus?

Mint minden ágazatot, az agráriumot is komolyan érintette a koronavírus, de nem homogén hatásról van szó. A szántóföldi növénytermesztésben dolgozók számára például elviselhetőbb kihívásokat hozott a kertészeti ágazatokhoz képest, bár némi bizonytalanságot jelentettek a növényvédő szerek vagy a mezőgazdasági gépalkatrészek beszerzése körül kialakult kétségek. Ezek a problémák hamar megoldódtak, jóval több gondot okozott az aszály és a tavaszi fagy.

Győrffy Balázs: A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmiszereket – Fotó: NAK

Az agrárgazdaságnak voltak olyan szegmensei, amelyeknek nagyon komoly problémát jelentett a piacok elvesztése, akár időlegesen is: például a tejágazatban nagyon gyorsan kellett reagálni, más technológiára átállni. A bárányértékesítés Olaszország felé szintén akadályokba ütközött, ami pont húsvét előtt, a legfontosabb időpontban következett be.

Ezeket a fennakadásokat viszonylag jól lehetett kezelni, de a HORECA szektor (a vendéglátóipar szállodákra, az éttermekre és a kávéházakra fókuszáló szegmense) szinte teljes leállítása a mai napig óriási gondot jelent. A kézműves sörfélék, az édesvízi halak, a marhahús vagy a víziszárnyas termékek értékesítése elsősorban a vendéglátóhelyekhez köthető, hogy csak néhány példát említsünk.

A díszkertészek számára tavaly tavasszal az értékesítés lehetőségeinek beszűkülése gördített akadályt a gazdálkodás fenntartásában. Az önkormányzatok erősen vitatható döntéseket hoztak akkoriban a piacok bezárásával. Sok kisebb termelő megélhetése vált kockázatossá, amellett a vásárlókat ezek a döntések bekényszerítették a kiskereskedelmi üzletek zárt tereibe.

A termelői piacok bezárásával a kisebb termelők megélhetése vált kockázatossá – Fotó: Agroinform

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekezett segíteni abban, hogy a piacokról kiszoruló termékek bekerüljenek a kiskereskedelmi hálózatba, de azért ennek voltak korlátai. A házhoz szállítás sem volt mindenki számára elérhető megoldás.

Komoly sikerélmény volt, hogy anyák napján kinyithattak a virágboltok: ennek a döntésnek érzelmileg is volt jelentősége, illetve gazdasági szempontból is racionális lépés volt.

A NAK hogyan tud, tudott segíteni tagjainak a nehézségek leküzdésében?

Egy köztestület számára a legfontosabb feladat az, hogy lássa, milyen piaci folyamatok zajlanak, azonosítsa a problémákat, és javaslatokat tegyen a megoldás érdekében. Mi több mint 300 javaslatot tettünk eddig a kormányzatnak a problémák kezelésére, ezek nagy részéből konkrét eredmény, intézkedés született.

Tavasszal megalakítottuk a Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportokat, ezek ülésein igyekszünk a mai napig is monitorozni az éppen aktuális helyzetet. Fontosnak tartjuk, hogy ami megyei szinten megoldható, arra szervezéssel, újragondolással megyei szinten találjuk meg a megoldást.  A munkacsoportokon keresztül sok információt adunk és kapunk.

Az ország termelési potenciálja a hazai keresletnél jóval magasabb szintre emelhető – Fotó: Shutterstock

Több kampányt is elindítottunk annak érdekében, hogy segítsük túllendülni a pandémiás helyzet okozta kihívásokon. Ilyen volt például a „Ne spájzolj!“ kampányunk, melynek célja a vásárlók megnyugtatása volt, és az élelmiszer-felhalmozás megállítása.

Tavaly tavasszal az volt a fontos, megértessük: a karantén nem azt jelenti, hogy akadozni fog az ellátás, hanem azt, hogy nem tanácsos érintkezni másokkal a vírus terjedésének fékezése érdekében.

Ennek ellenére a meggyőzés nehéz volt, mert a boltokban többször találkozott azzal a lakosság, hogy nem tudták megvásárolni azt, amit szerettek volna. Így, amikor végre elérhetővé vált, akkor a maximálisan elérhető mennyiséget vették meg.

Az élelmiszer-kereskedelem logisztikai háttere viszont nem volt arra felkészülve, hogy a karácsonykor szokásos forgalom többszörösét szolgálja ki.

A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmiszereket, de az ország termelési potenciálja még ennél jóval magasabb szintre is emelhető.

Az élelmiszeripar a harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazat hazánkban, az 5400 aktívan működő élelmiszer-vállalkozás közvetlenül mintegy százezer embert foglalkoztat, a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagok 65 százalékát dolgozza fel minőségi élelmiszerekké. Magyarország élelmiszer-termelésénél mindig elsődleges szempont a belső piac ellátása, és csak ezt követően történik meg a többlet exportja.

Azt remélem, hogy az emberek szemében felértékelődött ezáltal a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, hiszen belátták, az élelmiszer a legfontosabb minden megvásárolható termék, szolgáltatás közül.

A következő a kampányunk a hazai fogyasztást ösztönző „Válaszd a hazait!“ felhívás volt. A magyar termékek ár-érték arányban, minőségben is kiemelkedőek. Ha azokat a fejlesztéseket, amelyekre az ágazat készül a következő hét évben, megtesszük, akkor világviszonylatban is nagy értéket fog képviselni a magyar termék.

Fontosnak tartjuk, hogy az ellátás-biztonság ne csak az Európai Unión belül, hanem Magyarországon belül is meglegyen.

A magyar termékek vásárlásával a magyar gazdaságot támogatjuk, a magyar munkahelyek megőrzéséhez járulunk hozzá. De az sem mindegy, hogy egy-egy termék mekkora távolságból jut el a vásárlóig, a távoli országokból behozott termékek ökológiai lábnyoma jóval magasabb!

Sikeres volt a Válaszd a hazait! kampány – Fotó: pixabay

Az érem másik oldala: a hazai termékek választásának fontos feltétele az, hogy a magyar agrárium és élelmiszeripar mindent megtegyen azért, hogy kedvező ár-érték arányban, jó minőségben kerülhessenek a termékek a boltok polcaira.

Mi a koronavírus-járvány legfontosabb tanulsága a magyar mezőgazdaságra, élelmiszeriparra nézve?

A válság pozitív hatásának nevezhetjük, hogy felszínre hozta az egyes ágazatok gyengeségeit és problémáit, ami az uniós Közös Agrárpolitika tervezése során jó inputot jelent a jó megoldások megtalálásában és a hatékony intézkedések kidolgozásában.

Az élelmiszeripar jelentős része alacsony jövedelmezőséggel működik. A koronavírus-járvány által érintett ágazatok hamar felélték az anyagi tartalékaikat, és nyilvánvalóvá vált a szereplők részére, hogy pontosan miben áll a sérülékenységük, hol van a legnagyobb hiányosság.

Az állami támogatások és gazdaságélénkítő intézkedések mellett kiemelten fontos lesz a termékpálya szintű gondolkodás, főképp a vállalati stratégiák átgondolásában. A helyes következtetések levonásában jelentős szerepe volt a koronavírus-járvány miatti válsághelyzetekből származó tapasztalatoknak is.

Háromszor annyi forrás áll majd rendelkezésre a vidék fejlesztésére a következő években, mint amennyi az előző hétéves időszakban volt – Fotó: pixabay

Támogatások: a kormányzat év eleji bejelentése alapján már világos, hogy háromszor annyi forrás áll majd rendelkezésre a vidék fejlesztésére a következő években, mint amennyi az előző hétéves időszakban volt. Létkérdés, hogy ezt a keretösszeget okosan használjuk fel!

A piac várhatóan tartósan átalakul, nagyobb figyelem szegeződik a nemzeti szintű önellátottságra, erre nekünk is fel kell készülnünk. Az exportpiacok tekintetében így előfordulhat, hogy csak azon területeken tudunk érvényesülni, ahol nagyobb az importszükséglet. Ennek okán most még fontosabbá válik, hogy diplomáciai szinten kezeljük az agrár- és élelmiszeripari termékek lehetséges exportpiacainak feltérképezését.

A hazai termékek értékesítése óriási lendületet kapott. A kereslet fenntartása azonban szintén nagy horderejű feladat! Az üzletekben található élelmiszertermékeknek több mint kétharmada magyar termék. Ez az arány viszonylag jónak számít az EU tagállamaival való összehasonlításban, de emelhető, a Kamara álláspontja szerint reális cél lehet a 80%-os arány elérése.

A versenyképesség növelése is kardinális kérdés: az egyes ágazatok önköltségi szintje viszonylag hamar felszínre hozta a problémákat, hiszen sokan voltak kénytelenek a bevételek kiesése miatt akár időlegesen is önköltségi ár alatt, veszteségek árán termelni.

Mondhatjuk azt, hogy a Vidékfejlesztési Programban az uniós és a hazai forrás arányának megfordulása és ezzel a teljes keretösszeg megháromszorozódásának egyik oka az, hogy most vált nyilvánvalóvá, mennyire fontos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar?

Van összefüggés, de inkább azt mondhatom, a koronavírus-járvány által szerzett tapasztalat szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy ez a döntés megszülethessen, a járvány nélkül is megalapozott döntés lett volna. A Kamara által 2018-ban kiadott kiadványban mi már előrevetítettük a vidékfejlesztési forrás növelésének szükségességét, a javaslatainkat az agrárium helyzetére vonatkozó megállapítások, diagnózisok előzték meg.

A megfogalmazott javaslatok több pontja is teljesült már, ilyen például az agáradózás, melynek reformja most január elsejével élesedett két és fél éves előkészítő munka után. Szintén megállapítottuk akkor, hogy minimálisan 2000 milliárd forintra volna szükség a Vidékfejlesztési Programban pusztán az agrárágazat szinten tartáshoz. Ehhez képest most 4265 millió forintról van szó, ez a maximálisan vidékfejlesztésre fordítható összeg!

A támogatások nagy változást hozhatnak a mezőgazdaság modernizációjában és a vidéki élet minőségében – Fotó: pixabay

Ebből a döntésből jó látható, a kormányzat stratégiai jelentőségű ágazatnak tartja az agráriumot, illetve a vidéki emberek megbecsültségének, tevékenységük jövedelemtermelő képességének növelése a legfontosabb célok között van. Ez a forrás jelentős előrelépést jelenthet annak érdekében, hogy a falvakban is 21. századi körülmények legyenek jellemzőek.

Többször nyilatkozta, hogy a koronavírus-járvány az agrárium válságállóságára, jelentőségére is rámutatott. Miért gondolja így?

A 2008-as világgazdasági válság idején is az agrárium mutatkozott a legválságállóbb ágazatnak: a legkevesebb bedőlt hitel és kezelendő probléma ebben az ágazatban fordult elő, ez most is megmutatkozott. Azok a termelők, akik a gerincét adják a magyar mezőgazdaságnak, és a versenyképes technológiával dolgozó élelmiszeripari vállalkozások piacot találnak, akár külföldön is.

Az élelmiszer az a termék, aminek a fogyasztását nem odázzuk el. Ez a stabil kereslet az ágazat válságállóságának egyik alapja.

Ráadásul a mezőgazdaság folyamatosan találkozik válsághelyzetekkel: aszály, jégverés, tavaszi fagy, madárinfluenza, afrikai sertéspestis, kereskedelmi fennakadások, piaci kereslet folyamatos változásai. A mezőgazdasági termelők és a feldolgozók számára napi rutint jelent a problémamegoldás és a válságkezelés. Ez akár versenyelőnyként is megfogalmazható az általános, az egész gazdaságot érintően kialakult válsághelyzetek esetén.

Komolyan előremutató lépés volt a családi gazdaságokról szóló törvény év végi elfogadása. Mi a jelentősége ennek a – január 1-jén életbe lépett – jogszabálynak?

Egyre többször találkoztunk az utóbbi években azzal, hogy az őstermelőket és a családi gazdaságokat érintő szabályok miatt önkorlátozásokra kényszerülnek a gazdák, mert nem szeretnék átlépni a kedvezményesebb adózási környezetet biztosító értékhatárokat, sokan inkább a stagnálást választották a fejlődés helyett.

Világszinten és a hazánkban is óriási fejlődésen ment át az agrárgazdaság, ezért az ehhez társuló szabályrendszer dinamizálását is végre kellett hajtani. Azt reméljük, hogy az új adózási rendszer pontosan erre alkalmas.

Keveset beszélünk róla, de fontos változás: a társas vállalkozásoknak eddig nem volt lehetőségük igénybe venni a kedvezményes adózást, mostantól ez is megváltozik. Azok a családi gazdaságok, akik már inkább közepes mezőgazdasági vállalkozásoknak tekinthetők, minden, a családi gazdaságokra érvényes előnyökkel gazdálkodhatnak.

Ezek a változások a tervezett, többszörösére növekvő támogatásokkal együtt jelentős előrelépést hozhatnak a magyar mezőgazdaság szereplői számára.

Azt gondolom, az időzítés is megfelelő, a családi gazdaságok átállása folyamatban van, de közben már elérhetőek lesznek az új időszak támogatásai is, a Next Generation EU forrásai is hozzáférhetőek lesznek. Összességében kedvezőbb adózási környezet és szélesebb körű támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre.

A családi gazdaságokat és őstermelőket érintő változásokról korábban ITT írtunk.

Már eltelt néhány hét az új jogszabály hatályba lépése óta. Sok kérdést kapnak az adóreformmal kapcsolatban?

Rengeteg kérdést kapunk, de a járványhelyzet jelentősen korlátozza a személyes konzultációkat. Viszont meglepő fejlemény, hogy több tucat 200-300 fős online gazdafórumot tartottunk már ebben a témában, ahol mindenkinek lehetősége van végighallgatni a legfrissebb információkat. Ezt egy évvel ezelőtt elképzelni sem tudtuk volna! A személyes kapcsolatokat nem lehet majd mindig kiváltani az online platformok adta lehetőségekkel, de a gyors információátadáshoz például kifejezetten jó eszközökként tudjuk ezeket használni, és valószínűleg már a napi gyakorlatnak is részei maradnak.

Osztatlan közös földtulajdon: az egyik tulajdonos kezdeményezheti a többi tulajdonos tulajdonrészének bekebelezését – Fotó: Shutterstock

Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok rendezése terén is történtek előrelépések. Mi hoz jelentős változást a sok tulajdonossal rendelkező földterületek birtokviszonyainak rendezésében?

Mostantól az egyik tulajdonos kezdeményezheti a többi tulajdonos tulajdonrészének bekebelezését. Az eddigi szabályozás abszurd helyzeteket eredményezett: például egy külföldre költözött, vagy akár elhunyt távoli rokon tulajdoni hányadának rendezése szinte lehetetlen feladatot jelentett.

Az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületeknek csak a fele keletkezett a rendszerváltozás következtében, az azóta eltelt időszakban jött létre a másik fele, jellemzően örökléssel, ami átvezet a következő jelentős kérdéseket felvető problémához: a gazdaságátadáshoz.

Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok rendezésével kapcsolatban olvassa el korábbi cikkünket!

Minden, jelentősebb agráriummal rendelkező országban külön szabályrendszer van annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki kezelhetetlen helyzetek, mint amilyen például akkor áll elő, amikor 1 hektár területet hatan örökölnek. Nálunk sem odázható tovább a gazdaságátadás szabályozásának megteremtése.

Mit lehet tenni a generációk közti gazdaságátadások motiválásáért?

Fontos, hogy rendezett szabályok legyenek, és hogy ne az öröklés, hanem a gazdaságátadás legyen a meghatározó. Az öröklés egy kényszerhelyzet: a személyes fájdalom mellett gazdasági-működési zavar is keletkezik, melyet úgy lehet megelőzni, ha az örökhagyó még életében rendelkezik a gazdaságátadásról.

Van olyan gazdaság, ahol egy váratlan haláleset után megáll az élet. Az addig befektetett energia veszhet kárba azzal, ha a gazdaság vezetője nem biztosítja a működtetés feltételeit a következő generáció számára.

Cél, hogy az öröklés helyett inkább a gazdaságátadás legyen a meghatározó – Fotó: Agroinform

Ezt szeretnénk tudatosítani a gazdatársadalom körében, és a megfelelő ösztönző eszköztárat mellérendelni. Megvizsgáljuk a nemzetközi gyakorlatot: sok jó, megfontolandó példa is van. Cél, hogy bizonyos volumen felett legyen meghatározva, ki örököl, adott esetben a többi örökös számára a szükséges kompenzációnak is meg kell történnie. Ehhez rendelhetünk banki segítséget is, de a járulékmentesség is segítséget jelenthetne. Különleges helyzet teremt, ha nem közeli hozzátartozó, akinek átadnák a gazdaságot, de kell, hogy legyen megoldás. Sokféle helyzet adódhat, fontos, hogy az ösztönzők és a megfelelő biztonságot nyújtó eszközök is kidolgozottak legyenek, sőt a visszaélésekre is fel kell készülni.

Az öntözésfejlesztési beruházások kapcsán is komoly előrelépések történtek az utóbbi időszakban. Mi várható a közeljövőben az öntözésfejlesztés kapcsán?

Magyarországon az öntözött területek aránya meg sem közelíti az Európai Unió országaira jellemző átlagértéket. Az öntözött területek nagyságának növelése több szempontból is lényeges: növelhető a termésátlag és a termésbiztonság, illetve magasabb hozzáadott értékű terméket lehet előállítani, mert az öntözés megteremti annak a lehetőségét, hogy intenzívebb kultúrára váltson a gazdálkodó – például zöldborsóra, csemegekukoricára vagy vetőmagra  –, ami jobb piaci pozíciót eredményezhet.

A lehulló csapadék mennyisége, de legfőképpen annak eloszlása megkerülhetetlenné teszi az öntözési beruházások megvalósítását, mert úgy tűnik, középtávon sem tudunk biztonságosan termelni enélkül.

Öntözéssel intenzívebb kultúrák termesztésére is van lehetőség, ami jobb piaci pozíciót eredményez – Fotó: Agroinform

Korábban a Kamara 1 millió hektár öntözését nevezte meg az irányadó célszámként: a kertészeti ágazatban vagy a vetőmag-előállításban vizionált pozíciók megszerzéséhez körülbelül ekkora öntözött területre van szükség. Most előrelépési lehetőséget jelent a Next Generation EU program, mely forrásból ezekre a beruházásokra is lehet fordítani.

Összegezve a gondolatokat: fontos megérteni a gazdatársadalomnak, hogy a megnövekedett források mellett megnövekedett felelősségünk is van, ezeket a forrásokat jól kell felhasználnunk!

A magyar vidék fejlesztésére soha nem állt még rendelkezésre ekkora keret, a vidéki életszínvonal gyökeresen változhat meg, erre fel kell készülni, a megfelelő szaktudást és a saját forrást pedig hozzá kell rendelni!