Az elmúlt napok magas átlaghőmérséklete és az alacsony relatív nedvesség kiszárította a könnyű, valamint a közepes méretű holt biomasszát. A következő napokban alacsony a jelentős csapadék valószínűsége, viszont az átlaghőmérséklet továbbra is magas lesz, az erős napsütés és a szél tovább szárítja a felszínt, így jelentősen megnő a tarlótüzek kockázata.

Tűzgyújtási tilalom

A tűzek megelőzése érdekében be kell tartani a tűzgyújtási tilalmat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével hétfőtől Budapesten és Pest vármegyében is elrendelte a tűzgyújtási tilalmat, valamint Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben fenntartja azt.

Hogyan előzhető meg a tarlótűz?

Tarlótüzeket okozhatnak a traktorok és munkagépek meghibásodott és felmelegedő alkatrészei, de az eldobott égő cigarettacsikkek is. Ilyen időben a lángok gyorsan terjednek és falnak fel nagy területeket.

Tűzmegelőzés szabályairól közöl összefoglalót az erotuz.hu. Többek között felhívják a figyelmet arra, hogy

  • a kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.
  • az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.


  • a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
  • erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
  • munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
  • ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
  • aratásnál legelőször az utak és a vasútvonalak mellől kell betakarítani a terményt, mindezt azért, hogy a járművekből esetleg kidobott gyújtóforrások (például cigarettacsikkek) ne okozzanak tüzet a terményben. Ha van a közelben vasútállomás, akkor attól legalább 100 méterre kell elvinni a learatott terményt, és legalább 3 méter szélességben körbe is kell szántani.
  • a gabonatáblán még az erőgépek és a munkagépek vezetőfülkéiben is szigorúan tilos dohányozni.
  • a dohányzók érdekében az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni, ahol egy edényben az égő dohány eloltásához elegendő vizet kell tárolni. A szabályzat meghatározza, hogy a mezőn összerakott, sorokba rendezett kazlak között legalább 20 méteres távolságot kell tartani, a kazlakat pedig legalább 3 méter széles védőszántással kell körbevenni. Dohányozni a kazlak közelében kizárólag szélcsendes időben, azoktól legalább 30 méteres távolságban szabad.
  • a szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

További részletek és információk itt olvashatók.

Indexkép: Shutterstock