Számos tévhit kering az interneten az olajok alkalmazásával kapcsolatban, az alábbiakat azonban a tudomány már megcáfolta.

Ne süssünk olívaolajjal?

Az olívaolaj finomítatlan változatának, az extraszűz olívaolajnak számos egészségügyi előnye van, különösen hasznos a szívbetegségek megelőzése érdekében fogyasztani. A tévhit szerint azonban főzéshez, sütéshez egyáltalán nem alkalmas, mert felmelegítve hamarabb kezd füstölni, mint az egyéb olajok. A füstöt az élelmiszerekben lévő vagy oda kerülő vegyi anyagok jelének tekintik, amelyek rákot és szívbetegséget is okozhatnak. Mindezt azonban tudományos kutatás nem támasztja alá. Ráadásul a szakértők szerint a füst nem korrelál az olaj tényleges lebomlásával. A füst elkerülése érdekében a szakemberek azt javasolják, hogy az extraszűz olívaolajon készült ételeket, például a zöldségeket alacsonyabb, mindössze felmelegítésre alkalmas hőmérsékleten készítsük el, így a zsiradék egészségre gyakorolt jótékony tulajdonságainak van mód a felszívódásra.


A drágább olaj egészségesebb?

Az extraszűz olívaolaj ára nem tanúskodik a minőségéről, a drágább termékek nem feltétlenül jobbak, mint a kedvezőbb árú márkák. Érdemes inkább arra odafigyelni, hogy hol gyártották az élelmiszert, ugyanis az olívaolajat gyakran hamisítják, és más olcsóbb olajokkal keverik. Ügyelni kell az olaj frissességére is, felbontás után pedig próbáljuk meg négy-hat héten belül felhasználni az olajat.

Ami nem olívaolaj, az egészségtelen?

A tévhitekkel ellentétben a tudósok úgy gondolják, hogy a különféle magokból készült olajok is egészségesek lehetnek néhány fontos kikötéssel. Ezeknek, az extraszűz olívaolajjal ellentétben, jót tesz a finomítás, vagyis a hőkezelés. Például a repceolaj ezután is megőrzi egyszeresen telítetlenzsírsav-tartalmát, ami támogatja a szív egészségét.

olívaolaj

Számos tévhit él az olajok egészségügyi hatásával kapcsolatban – fotó: Shutterstock

A fogíny beolajozása helyettesíti a fogmosást?

Egyesek azt állítják, hogy a kókuszolajban lévő laurinsav segít leküzdeni a szájban lévő káros baktériumokat és lepedéket, ezért a fogíny beolajozása helyettesítheti a fogmosást, a kutatások azonban nem találtak erre vonatkozó bizonyítékot.

A kókuszolajnak szőrtelenítő hatása van?

Számos olaj, például a kókuszolaj is tartalmaz olyan zsírsavösszetevőket, amelyek hidratálják, puhítják, kisimítják a hajat. Azonban az interneten keringő tévhit, miszerint a kókuszolajjal szőrteleníteni is lehet, nemcsak nem állja meg a helyét, de több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hozna.

A haj regenerálása céljából használt kókuszolajat is csak mértékkel javasolt használni, és semmiképpen sem napi rendszerességgel. Korpásodás ellen sem ajánlott, hiszen ha zsíros környezetet hoz létre, az az élesztőgomba növekedését serkenti.

A tévhitekkel ellentétben az olívaolaj nem javítja a haj egészségét, és az sem bizonyított teljes mértékben, hogy a rozmaringolaj segítené a hajnövekedést, sőt akár irritálhatja is a fejbőrt.

Az olajok mindig jót tesznek a bőrnek?

A kókuszolajban lévő laurinsav antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, ezért sokan azt gondolják, hogy csökkenti a pattanást okozó baktériumok és az élesztőgombák mértékét a bőrön. Azonban épp ellenkezőleg: a kókuszolaj eltömítheti a pórusokat, és növelheti a pattanások számát. Ez igaz például az olíva-, a lenmag- és a sárgarépamag-olajra is.

A különféle olajok megfoszthatják a bőrt attól, hogy természetes módon hidratált legyen, és hozzájusson az A-, D-, K- és E-vitaminhoz.

A jojoba-, az argán- és a mandulaolaj hasznos lehet, ez utóbbi viszont gyakori allergén.

Forrás: divany.hu