A fegyverek árnyékában

Ukrajna egyik nagy iparvárosában, Krivoj Rogban lassan újraindul a munka egy óriási acélgyárban, noha az országban dúl a háború, és az orosz csapatok mindössze 60 kilométerre vannak onnan. Az ArcelorMittal Krivoj Rog kisebb üzem, mint mariupoli nagy acélmű, ahol a civilek és az ukrán katonák rejtőzködnek. Ez a kisebb létesítmény április 9-én kezdte újraindítani egyik kohóját, miután a februári invázió kezdetekor mind a négyet leállították. Mauro Longobardo vezérigazgató további tervei között szerepel, hogy a gyárban - ami Ukrajna egyik legnagyobbja - májusra egy második kohót is újraindítanak, ha a helyzet addig stabil marad.

"Hatvan kilométerre innen vannak az orosz csapatok, így nem tudjuk, mi fog történni ma vagy holnap, és reméljük, hogy az ukrán hadsereg vissza tudja majd szorítani őket"

- mondta el Longobardo szerdán a Reutersnek. "Természetesen látjuk a kockázatot, és reálisnak kell lennünk, mert az üzemet nem csak a szárazföldi csapatok támadhatják, hanem rakéták is eltalálhatják. Az ország vasúti infrastruktúrájában keletkező károk pedig az exportképességünket is befolyásolnák" - mondta el Longobardo.

Az ArcelorMittal által üzemeltetett gyár és a közeli bányák az eredeti személyzet mintegy 94 százalékával működnek - közölte a vállalat. A többi dolgozót katonai szolgálatra hívták be vagy evakuálták Nyugat-Ukrajnába. A személyzet szerint a több mint 80 évre visszatekintő üzemben utoljára a második világháború idején állították le az összes kohót, amikor az üzem teljesen elpusztult.

Ukrajna egyik nagy iparvárosában, Krivoj Rogban lassan újraindul a munka egy óriási acélgyárban, noha az országban dúl a háború, és az orosz csapatok mindössze 60 kilométerre vannak onnan.

Ukrajna egyik nagy iparvárosában, Krivoj Rogban lassan újraindul a munka egy óriási acélgyárban, noha az országban dúl a háború, és az orosz csapatok mindössze 60 kilométerre vannak onnan. Fotó: Pixabay

Acélpiaci felfordulás, vámok a levegőben

Oroszország és Ukrajna szállította az Egyesült Államok által tavaly acélgyártáshoz importált nyersvas több mint 60 százalékát, és ennek egy részét a mariupoli Azovstal Vas- és Acélgyárban gyártották, ahol jelenleg civilek és katonák ezrei állnak blokád alatt. Az Egyesült Államokban egyébként egy ideje komoly viták folynak arról, hogy az országnak át kellene állnia a zöld hidrogén használatára a nyersvas környezetszennyező előállításának forszírozása és vásárlásaival történő támogatása helyett.

Az USA a háborús helyzet fényében azt is fontolgatja, hogy átmenetileg felfüggeszthetik a vámokat az ukrán acélimportra, ami többnyire szimbolikus támogatást jelentene a háború sújtotta nemzet iránt. Az ilyen döntés változtatna Donald Trump volt elnök rendeletén, aki 25 százalékos vámot vetett ki az összes acélimportra, nemzetbiztonsági okokkal indokolva a vámokat. Egyes országok, köztük Japán, az Egyesült Királyság és az Európai Unió, szintén tárgyalásokat folytattak az Egyesült Államokkal a vám csökkentéséről.

Az USA a háborús helyzet fényében azt is fontolgatja, hogy átmenetileg felfüggeszthetik a vámokat az ukrán acélimportra, ami többnyire szimbolikus támogatást jelentene a háború sújtotta nemzet iránt.

Az USA a háborús helyzet fényében azt is fontolgatja, hogy átmenetileg felfüggeszthetik a vámokat az ukrán acélimportra, ami többnyire szimbolikus támogatást jelentene a háború sújtotta nemzet iránt. Fotó: Pixabay

A Metinvest Holding tulajdonában lévő mariupoli Azovstal Vas- és Acélgyára egykor évente 6,2 millió tonna acélt és 4,7 millió tonna kész hengerelt acélt tudott előállítani – ez Ukrajna acéltermelésének körülbelül egyötöde volt.

(Forrás: Reuters)