Folyamatos az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzése, eddig 156 élelmiszeripari vállalkozásnál történt vizsgálat – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a sajtóközlemény szerint kiemelte, az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében a szigorú ellenőrzésekre azért van szükség, hogy megvédjük a magyar gazdák érdekeit.

Az ukrán gazdák alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal állítják elő ezt a gabonát, így az nyomott áron érkezik térségünkbe. Éppen emiatt az ukrán gabonát szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek vetik alá Magyarországon – hangsúlyozta Nagy István.

Nagy István közölte, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által koordinált ellenőrzések folyamatosan zajlanak.

Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel. Ezt is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság – emelte ki a tárcavezető.

Az agrárminiszter leszögezte, hazánk, ahogy eddig is, továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy a Szolidaritási Folyosó megfelelően működjön, és eljusson az ukrán gabona a harmadik országokba és a Közel-Keletre, de a magyar gazdák érdekeit meg fogja védeni.


A miniszter emlékeztetett, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, ám konkrét intézkedést azóta sem javasolt a Bizottság a kialakult helyzet kezelésére. Brüsszel nem áll ki a magyar és a közép-európai gazdák mellett, nem nyújt olyan segítséget, ami megvédené az egyébként ellehetetlenülő magyar, román, lengyel vagy bolgár termelőket. Az Európai Bizottság az egységes tagállami teherviselés helyett a közép-európai gazdákkal fizettetné meg az ukrajnai gabonaexport árát.

Nagy István kifejtette, az Ukrajnából nyomott áron érkező méz és baromfihús is a hagyományos exportpiacainkról szorítja ki a magyar termékeket. Hozzátette, Magyarország több tagállammal együtt sürgeti azt is Brüsszelben, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására. Európában ugyanis olyan, harmadik országokból származó, rendkívül olcsó méztermékek lepték el a piacot, amelyek kiszorítják a jó minőségű magyar mézet.

Indexkép: Pixabay