Habár a metszés általában tavaszi feladat, vannak olyan növények, amelyek esetében ősszel is el kell végezni. Ilyenkor azon túl, hogy eltávolítjuk a beteg, sérült, elöregedett részeket, segítve így a későbbi hajtásnövekedést és virágzást, a növényt fel tudjuk készíteni a télre, megóvva így a fagyoktól.
Azonban csak azokat a növényeket szabad ősszel megmetszeni, amelyeknek ez jó tesz, sok tavasszal virágzó fát vagy cserjét csak akkor metszünk meg, miután a virágrügyek már fejlődésnek indultak, különben elmaradhat a tavaszi virágzás.
Az ősszel megmetszhető növényeknek a következő idényben kifejlődő, új hajtásain jelennek meg a virágrügyek, nem pedig a régi, előző évben fejlesztett hajtásokon, ezért nem okoz nekik problémát az őszi metszés. A virágával díszítő díszfát, cserjét, kúszónövényt a legjobb elvirágzás után megmetszeni, míg a nyáron virágzó, fás szárú növényeket késő ősszel vagy télen metsszük meg.
A metszés tehát igazán hasznos, ha egészséges és szép növényeket szeretnénk. De ne felejtsük el, nem mindegy, hogyan végezzük el. Mint ahogy az sem, hogy melyik növényeken.
Ezeket a növényeket mindenképp meg kell metszeni ősszel
1. Gardénia
A gardénia virágzása nyáron elkezdődik, de szerencsére még ősszel is gyönyörködhetünk benne. Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a metszéséről, hiszen csak az új növekedéseken jelennek meg a rügyek és virágok, ahhoz pedig, hogy új ágak fejlődjenek rajta, a régi, fás szárakat el kell távolítani. A virágzás elmúltával metsszük le a lehajló vagy megnyurgult hajtásokat is, és távolítsuk el száraz virágfejeket is a növényről.
A gardénia virágai szépek és illatuk is bejárja a kertet. Fotó: Pixabay
A gardéniának gyönyörű, illatos, viaszos, fehér virágai és fényes, zöld levelei vannak, és éjszaka csodás illatával teszi még kellemesebbé a kertben töltött időt. A gardénia legjobban a jó vízelvezető, savas talajt kedveli. Nagyon fényigényes növény, hiszen naponta legalább 8 órán át szüksége van napfényre. Nagyon ügyelni kell rá, nehogy túlöntözzük, ezért érdemes akkor öntözni, amikor a talajának felső része kezd kiszáradni. Kéthetente szüksége van tápoldatozásra a virágzása alatt, viszont ősszel és télen elég havonta kapnia.
Az ideális hőmérséklet számára a 18-21 Celsius-fok. Azonban az éjszakai hűvösebb időjárás elengedhetetlen a rügyek kialakulásához. Nagyon fontos számára a magas páratartalom. A gardénia csak akkor fog virágozni, ha a fény-, víz-, táp- és talaj igénye teljesítve van. Ezen kívül meg kell védenünk a pajzstetvektől, a takácsatkáktól, a molytetvektől, a tripszektől és a levéltetvektől. Mivel szereti a magas páratartalmat, sajnos a gombás és bakteriális betegségeket is nagyon nehéz megelőzni az esetében.
A gardéniát dugványokkal lehet szaporítani. Tavasszal és nyáron vágjunk le róla egy 12-15 cm-es ágat, majd ültessük el és hagyjuk gyökerezni. A gardénia esetében is igaz, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek, hiszen ha megérintjük a virágát, akkor az sajnos meg fog barnulni. Ha pedig sárgulnak a levelei, akkor nem kap megfelelő tápanyagot. Amennyiben minden igényét kielégítjük, úgy egészen biztosan sokáig gyönyörködhetünk virágaiban.
2. A hortenzia
A hortenziák között vannak örökzöldek és lombhullatók. A virágok színét illetően is bővelkedhetünk a választékban, hiszen megtalálható közöttük piros, fehér, pink és kék árnyalatú is.
A hortenziák legfontosabb igénye, hogy kellő mennyiségű árnyékban lehessen részük. A hortenzia ugyanis nem szereti az erős napfényt, de a túlságosan árnyékos helyeken sem érzi igazán jól magát, így ott nem fog virágot hozni. Olyan helyet keressünk számára, ahol kora délelőtt pár órán keresztül éri a napfény, de déltől kezdve már árnyékban lehet.
Az öntözés tekintetében fontos tudni, hogy a hortenzia latin neve, a „Hydrangea" "sok vizet" jelent, amelyből már következtethetünk is rá, hogy rendszeres öntözést igényel. Fontos, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talaj tetejét, azonban soha nem állhat pangó vízben sem. Ha pedig azt szeretnénk, hogy igazán szép maradjon, és sok virágot hozzon, ne csapvízzel öntözzük, hanem esővízzel. Ha erre nincs mód, akkor forraljuk fel, majd hagyjuk kihűlni a csapvizet. A vezetékes víz túlságosan kemény a hortenzia számára, így ha azzal öntözzük, a levelei hamar elsárgulhatnak. A hortenzia tápanyagigényét kora tavasztól augusztus végéig kéthetente érdemes fedezni.
Fajtától függően változik, hogy mikor kell metszeni. A gömbvirágzatú hortenzia virágait elvirágzás után le is lehet metszeni, de jobban tesszük, ha rajta hagyjuk a növényen, hiszen az meg fogja védeni a téli hidegben az új rügyeket. Az elszáradt virágokat kora tavasszal viszont távolítsuk el, és vágjuk vissza a virágzatot tartó szárat az első pár erős, egészséges rügyig.
A tányérvirágzatú hortenzia virágait elvirágzás után vágjuk vissza, a virágzat alatti második levélpárig. Ezzel meg tudjuk előzni a magérést, így a növény minden energiáját a virágok meghozatalára tudja fordítani. A metszés során vágjunk ki tőből egy vagy két idős vesszőt, hogy új, virágzó vesszőket hozzon a növény. Ha a bokor nagyon gyengén hoz virágot, akkor vágjuk vissza tövig a vesszőit, és bár abban az évben nem fog virágot hozni, a következő évben nagyon is meghálálja a gondoskodást, rengeteg virágával.
A hortenzia csodálatos színeivel ragyogja be kertünket. Fotó: Pixabay
A kúszó hortenzia hajtásait virágzás után kell visszametszeni. Mivel a virágok többsége a növény csúcsán található, ezeket a részeket ne metsszük meg. Ne egyszerre metsszük meg nagy mértékben a hortenziát, mert akkor abban az évben nem fog virágot hozni, inkább minden évben fokozatosan metsszük meg.
Ha úgy látjuk, hogy télen fagykár érte a növényt, a károsodott vesszőket mindig az első sértetlen rügypárig metsszük vissza. A metszés során távolítsuk el a beteg, sérült, elszáradt, görbe vesszőket is, és azokat is, amelyek a földig hajolnak.
Augusztus előtt az elnyílt virágokat hosszú szárdarabbal együtt vágjuk le. Nézzük meg, a szár hol találkozik először egy vastagabb ággal, és ezen a ponton vágjuk le, nagyon rövid csonkot hagyva, de ügyeljünk rá, hogy a rügyek sértetlenek maradjanak.
Ezt követően a virágzat alatti első vagy második levélpárnál fiatal rügyeket láthatunk, és a virágokat ezek felett kell eltávolítani. Viszont, ahogyan azt korábban írtuk, tél előtt már ne szedjük le az elszáradt virágokat, mert azok meg tudják védeni a növényt a téli fagyoktól.
3. Levendula
A levendulát is meg kell metszeni ősszel, hogy ezzel készítsük fel a növényt a télre. A levendula legjobban a homokos, vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talajt kedveli, és imádja a napsütést. Extrém hőségben is kiválóan érzi magát. Nem is csoda, hiszen igazi mediterrán szépség.
A levendula igazi három az egyben: egyszerre dísz-, fűszer- és gyógynövény, így minden szempontból érdemes helyet adni neki a kertünkben. Túl sok törődést sem igényel, hiszen jobban viseli a szárazságot, mint a túlöntözést, így a legtöbb esetben nem is kell öntözni, megelégszik a természet adta csapadékkal. A túlságosan száraz időszakokban azért gondoskodni kell a vízellátásáról. Ha nincs kertünk, akár balkonládában is tarthatjuk, azonban így több öntözésre van szüksége, mint kerti társainak.
A levendulát a legegyszerűbben palántáról lehet szaporítani, de akár dugványozással, vagy magvetéssel is szaporítható. Úgy tartják, jobb ősszel telepíteni, hiszen az ültetés után fontos a rendszeres öntözés, és az őszi időszakban kevesebb az esély rá, hogy a palánták kiszáradnának. Ráadásul akkor már megerősödve éri őket a tavasz, és vele a forró nyári napsütés.
A levendula esetében nagyon fontos a rendszeres metszés. Az idősebb példányoknál pedig egyenesen elengedhetetlen. Ha nem metsszük rendszeresen, akkor a növény hamar elöregszik, majd egyre kevesebb virágot fog hozni. A fiatal növényeket még nem szükséges metszeni, de nyáron, amikor már virágba borultak, érdemes egy kissé megmetszeni őket, illetve eltávolítani az elnyílt virágokat, hogy a növény minden energiájával az új virágok hozatalára és nevelésére koncentrálhasson.
A levendula illatát csak a molyok nem kedvelik. Fotó: Pixabay
Az idősebb, több éves töveket tavasszal kell visszavágni. Csak akkor kezdjünk neki a tavaszi metszésnek, amikor már előtörnek a friss hajtások. Csak ekkor szabad visszavágni az előző évi elszáradt hajtásokat. Azonban ekkor már a fás hajtásokat nem szabad visszavágni. Az idősebb levendulatöveket egyharmadig vágjuk vissza, egészen addig a pontig, ahol még a száruk nem fás. A fiatalabb töveket azonban egészen a tövükig vissza lehet metszeni.
A levendulát nyár végén, az ősz elején is érdemes megmetszeni egy kissé, a virágzás végén. Ekkor tudjuk formára metszeni. A hajtásokat nyugodtan vágjuk vissza a felére, hiszen így is marad elég, hogy a növény télen se fagyjon meg. Azonban később már nem szabad megmetszeni a növényt, mert védtelenné válik a fagyokkal szemben.
Mindenkinek virágzó kertet kívánunk!
