A Föld éghajlati rendszerének két jól ismert jelensége, az El Niño és a La Niña az elmúlt évtizedekben nemcsak egyre intenzívebbé, hanem hosszabbá is váltak – és ennek már most súlyos következményei vannak a világ minden táján, erről írt az Időkép.

Az El Niño, illetve hideg párja, a La Niña régóta meghatározó szerepet játszanak bolygónk klímájának alakulásában. Ezek a jelenségek néhány évente váltják egymást, és hatásuk akár több ezer kilométerrel távolabb is érezteti magát – például heves viharokat, aszályokat vagy áradásokat idézve elő. A hagyományos minta szerint ezek az események általában körülbelül egy évig tartanak, ám egy friss tanulmány szerint ez a ciklus drámai mértékben megváltozóban van.

Az El Niño és La Niña egyre gyakrabban húzódik el egy évnél tovább. A hosszabb időtartamú események felerősítik a pusztító hatásokat, és rendkívüli kihívások elé állítják az érintett régiókat.

Például a 2020 és 2023 között tartó, ritka hármas La Niña („triple-dip") példátlan károkat okozott, főként a mezőgazdaságban. Az ilyen, többéves ciklusok nemcsak az aktuális károkat súlyosbítják, hanem a regeneráció esélyeit is csökkentik. Egyéves aszály esetén is komoly gondokkal küzd a mezőgazdaság, de ha ez több éven keresztül tart, akkor könnyen összeomolhat a termelés stabilitása.


A kutatók ősi korallok és fejlett klímamodellek segítségével vizsgálták a jelenséget, és arra a következtetésre jutottak, hogy a többéves ENSO (El Niño–Southern Oscillation) események gyakorisága már az elmúlt 7000 évben is lassan nőtt. Ezt eredetileg a Föld pályájának természetes változásai idézték elő. A probléma azonban mára jelentősen felerősödött.

A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátása drámai módon fokozza ezt a természetes folyamatot. Ennek következményeként egyre hosszabb és gyakoribb extrém időjárási eseményekre számíthatunk: súlyos aszályokra, hőhullámokra, áradásokra, erdőtüzekre.
A tudósok szerint ez már nem csupán egy tudományos kérdés, hanem egy fokozódó globális válság.

Indexkép: Pixabay