Az elmúlt évek sikerei és a növekvő exportlehetőségek elősegítik a görögdinnye termőterületének bővülését, különösen Békésben és Kelet-Magyarországon. Az ágazat szereplői szerint a termesztés jövedelmezőségéhez elengedhetetlen a piaci igényekhez való alkalmazkodás – erről nyilatkozott Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistája a Magyar Mezőgazdaságnak.

A 2022-es mélypont után évről évre egyre nagyobb területen folyik görögdinnye-termesztés, amely 2023-ra elérte a 3670 hektárt. A 2024-es adatok szerint Békés megyében 1250, Kelet-Magyarországon – Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és részben Borsod térségében – 1133, Heves megyében 670 hektáron folyt termesztés. Tolna 241, míg Baranya 112 hektáron járult hozzá az összterülethez. A kisebb, 257 hektárnyi szórványterületekből Bács-Kiskun egyre nagyobb részesedést vállal, ahol a 2023-as évben már 130 hektáron termesztettek dinnyét, ami egy új termőtáj kialakulására utal.

Az országos területnövekedés főként a békési 3-4 százalékos, valamint a kelet-magyarországi két számjegyű bővülésnek köszönhető, amit a kiváló exportlehetőségek tovább ösztönöznek. A térségből kikerülő görögdinnye külföldi piacokon is keresett, azonban technológiai különbségek figyelhetők meg: Békésben már szinte teljesen az intenzív, öntözött termesztési mód dominál, míg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében még mindig nem minden területen alkalmazzák az öntözést.

Fajtaváltás és technológiai fejlesztések

Az elmúlt években a termesztők szinte teljesen átálltak a hibridek termesztésére, mivel ezek megbízhatóbb terméshozamot biztosítanak. Még az extenzív termesztésben is előnyben részesítik ezeket a fajtákat a korábban elterjedt Crimson Sweet típusú konstans fajtákhoz képest, amelyek nagy méretük miatt csak keresleti piacon értékesíthetők Európában. Az exportőrök már a szezon előtt javaslatokat adnak a termelőknek az optimális fajtaválasztásra vonatkozóan.

Országos szinten a hibridek aránya már eléri a 75%-ot, míg az oltott növények aránya kétharmados. A mag nélküli dinnyék egyre népszerűbbek, részesedésük már 15%-ot tesz ki. Ezek általában 4-7 kilós, sötét héjú fajták. A magvas fajták esetében is inkább a gömbölyű, 4-8 kilós csíkos héjú dinnyék dominálnak, melyek aránya 70%-hoz közelít.

A termésátlag országos szinten 44 tonna hektáronként, de intenzív termesztéssel ez a szám meghaladhatja a 60 tonnát is.


Miért választják egyre többen a dinnyetermesztést?

A dinnyetermesztés bővülésének egyik oka, hogy a nagy kézimunkaerő-igényű és csökkenő jövedelmezőségű kultúrák termesztésével egyre többen felhagynak. Ezenkívül a szántóföldi növények piaci bizonytalanságai is arra késztetik a termelőket, hogy alternatívát keressenek – a dinnye pedig egy vonzó lehetőség számukra.

Az utóbbi években jelentősen megnőttek a termelési költségek, ami miatt a dinnye is drágább lett, azonban a fogyasztók éves szinten nem költenek többet rá. Ez azt eredményezi, hogy inkább kisebb mennyiségben vásárolnak, ami szintén befolyásolja a fajtaválasztást. Magyarországon is csökken a nagy testű dinnyék kereslete – ezeket leginkább szeletelve lehet értékesíteni. A legnépszerűbb mérettartomány a 4-8 kilogrammos dinnyéké, miközben a minidinnyék (2-4 kg) aránya is növekszik.

Egyre inkább a kiskereskedelmi láncok válnak a görögdinnye fő értékesítési csatornáivá, és csökken a hagyományos piacokon vagy út mentén árusított termékek aránya. A nagy áruházláncok számára fontos, hogy hosszabb időn keresztül és nagy mennyiségben elérhető legyen a termék, ami szintén hozzájárul a termesztés koncentrálódásához.

Falják a magyar dinnyét külföldön

A klímaváltozás és a szállítási költségek növekedése miatt a magyar görögdinnye iránti kereslet is élénkül. A mediterrán országok termelőinek helyzetét súlyosbítja a szárazság és a vízhiány, míg a lengyel és cseh kereskedők számára egyre fontosabb szempont, hogy az árut minél közelebbről szerezzék be. Ha Magyarország megfelelő minőségű dinnyét kínál, akkor sok esetben előnyben részesítik a spanyol vagy olasz importtal szemben.

Szakértői tanácsok: így lesz jobb a dinnyetermés

Sándor László szerint a biztonságos termesztés és értékesítés érdekében érdemes a vetési időszakokat szétosztani, legalább 2-3 hetes különbségekkel ültetni, hogy elkerüljék az egyszerre érő, nehezen értékesíthető termést.

A száraz időszakokban a megfelelő vízellátás érdekében akár soronként két csepegtetőcső használata is szükséges lehet. Légköri aszály esetén ajánlott a sorközi öntözés, vagy akár a felső öntözési rendszerek alkalmazása. Az UV-sugárzás okozta károk csökkentése érdekében a kiültetés után fátyolfóliás takarás ajánlott, a későbbiekben pedig árnyékoló permetezőszerekkel lehet védekezni a napégés ellen.

A szállíthatóság és eltarthatóság javítása érdekében a betakarítást a hajnali órákra érdemes időzíteni, amikor a termések maghőmérséklete még alacsonyabb.

Indexkép: Pixabay