Február 14-e, vagyis Bálint-napja a szerelmesek számára fontos ünnep. Ilyenkor apró kis meglepetésekkel, virágokkal kedveskednek egymásnak. A lényeg ilyenkor nem az érték, hanem hogy valóban szívből jöjjön az ajándék.
Bár korábban hazánkban nem volt ismert ez a hagyomány, az utóbbi évtizedeken már igazán jelentős ünnepé vált. De hogy mit is érdemes ajándékozni, és miért lett Bálint-napja a szerelmesek ünnepe? Ennek jártunk utána írásunkban.
Szív küldi szívnek, szívesen
A leggyakoribb ajándék Bálint-napon, vagy Valentin-napon egészen biztosan a vörös rózsa. De a rózsa mellett, és azon túl is van élet, és van néhány virág, amelynek egészen biztosan nagyon örülnek a megajándékozottak.
1. A vörös rózsa szimbolikus jelentését a viktoriánus korból eredeztetjük. Ekkor az emberek a virágok segítségével fejezték ki az érzéseiket. Ezt nevezték "virágnyelvnek", amely még manapság is használatban van.
A vörös rózsa a szerelem jelképe. Fotó: 123rf.com
A rózsa mindig is a szerelem, a barátság, vagy a szeretet jelképe volt, attól függően, hogy milyen volt a színe. A vörös rózsa igazi, szenvedélyes szerelmet jelent. Afrodité, a szerelem görög istennője is gyakran viselt rózsát, sőt, szerelme Adonisz is rózsabokorrá vált halála után. Számtalan színt választhatunk, ám Valentin-napkor a szerelmünknek mindenképp vöröset adjunk. A sárga rózsa a titkos imádásra, a rózsaszín pedig a tiszta, romantikus szerelemre utal.
2. Ha szeretnénk, hogy a kedvesünk sokáig gyönyörködhessen a tőlünk kapott virágban, válasszuk a rózsa törpe változatát. Ezt a gyönyörű kis növényt cserépben tudjuk átadni, amelyet díszíthetünk szívekkel. A törperózsa hosszan virágzik, főleg, ha meleg helyen tartjuk, és folyamatosan ügyelünk rá, hogy ne száradjon ki.
3. A viaszvirág, vagyis a Hoya kerrii levelei szív alakúak, így igazán kedves meglepetés, ha ezt ajándékozzuk oda szívünk választottjának. Ennek a Thaiföldön őshonos, szárkúszó növekedésű viaszvirágnak a fehér színű levelei ernyőben nyílnak. Levélzete szív alakú. Egyesével szokták cserépbe ültetni, hiszen így mutat igazán a szív alakú levele.
Kis odafigyeléssel sikeresen nevelhető otthon. Kedveli a napos, világos helyeket, ahol szobahőmérsékletet tudunk biztosítani számára. Télen igényli a hűvös, 10 Celsius-fok körüli hőmérsékletet, és ilyenkor ritkábban kell öntözni. Ekkor két öntözés között hagyjuk, hogy a földje kissé kiszáradjon.
Nyáron azonban rendszeresen kell öntözni, de a pangó vízre nagyon érzékeny. Tavasztól őszig érdemes tápoldatozni. Ha úgy látjuk, kinőtte a helyét, laza, tőzeges talajba, általános virágföldbe ültessük át.
4. Egy szép, cserepes, tavaszi növény nemcsak a szívnek és a szemnek kedves, de ráadásul az illata is belengi az egész szobát.
Bálint-napi hagyományok
Bálint-napkor nem csak a szerelmesek kerültek előtérbe. Több népi hagyomány is csatlakozik az ünnephez. Ezen a napon például a gazdák megkerülték a birtokukat még napkelte előtt, hogy a tolvajokat és a madarakat távol tudják tartani a szőlőtől. Bálint-napon a leányok a párnájuk alá babérlevelet tettek, és azt remélték, emiatt álmukban meg fogják tudni, ki lesz a jövendőbeli férjük. Úgy vélték, ha Bálint-napon egy hajadon verebet lát, akkor szegény emberhez fog feleségül menni, de nagyon boldog lesz Ha azonban tengelice repül át felette, gazdag férj volt várható.
De volt, aki nem bízta a véletlenre, és megevett ezen a napon egy kilencmagú almát, a magokat pedig a kiszemelt fiú zsebébe csempészte, hogy az szerelemre lobbanjon iránta. De az alma arra is kiváló volt, hogy félbevágják, és ahány mag volt benne, annyi gyermeke lesz a leánynak. A legszebb hagyomány azonban mind közül az, hogy reggel megcsókolják egymást a szerelmesek, hogy szerelmük soha ne múljon el.
A Hoya kerrii szív alakú leveleivel igazán csodás Valentin-napi ajándék lehet. Fotó: 123rf.com
A Valentin-nap eredete
De hogy miért is pont ez a nap a szerelmesek napja? Az angolszász országokban tartott ünnep a 20. század végétől az egész világon elterjedt. Szent Bálint, vagyis Valentin, a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje.
Szent Bálint, Terni püspöke, a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. A legenda szerint II. Claudius császár úgy vélte, jobb katonává válik az, aki nem nősül meg, így megtiltotta a fiatal fiúk számára a házasságot. Bálint püspök azonban a tilalom ellenére megeskette egymással a szerelmeseket, azokat is, akik katonák voltak. A friss házasokat a kertjében termő virágokkal ajándékozta meg, innen az ajándékozás hagyománya.
A császár börtönbe vetette, ahol a püspök megismerte börtönőre vak lányát, akinek visszaadta a látását. Mielőtt február 14-én kivégezték volna, egy levélben búcsúzott el a lánytól, mely levél végén így köszönt el: „A Te Valentínod." Emiatt szokás ezen a napon képeslapokat küldeni, melyeknek ugyanez az aláírása.
Ez a nap Juno istennő, a házasság pártfogójának ünnepe is volt. A lányok ilyenkor Juno templomába mentek szerelmi jóslásért. Az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Egyesült Államokba is, majd Európában a második világháború alatt terjedt el igazán. 1950-ben, Nürnbergben volt az első Valentin-napi bál. Ekkor lett hivatalos ünnep a Valentin-nap.
Japánban azonban nem így ünnepelnek. Ott ezen a napon a hölgyek csokoládét ajándékoznak a szeretett férfinek, aki ezt egy hónappal később úgy köszöni meg, hogy aprósüteményt küld viszonzásképp. Olaszországban a szerelmespárok lakatokat tesznek hidakra, majd a kulcsot a folyóba dobják, hogy a szerelmük örökké tartson.
Hazánkban korábban népi hagyományok voltak életben ezen a napon, ám ezek nem kötődtek a szerelemhez. Úgy tartották, ha Bálint-napon hideg és száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Azt is gondolták, hogy ezen a napon választanak párt a verebek. Azonban manapság hazánkban is igen népszerű a Valentin-nap, amely alkalmával sok szerelmespár nem csak megajándékozza egymást, de ezen a napon tartják az eljegyzésüket is. Reméljük olvasóink ezt a napot együtt ünnepelhetik szerelmükkel.
_fill_540x300_0.jpg)
