A legtöbb hazai erdőben bőven van arra lehetőségünk, hogy megkóstoljuk ezeket a finomságokat. Aki szereti a különleges zamatú ételeket és italokat, azoknak remek megoldás egy kis kirándulásra és vitamingyűjtésre. Az erdőben található finomságok nemcsak kulináris élményt nyújtanak, hiszen minden esetben az egészség megőrzését segítik elő. A legtöbb gyümölcs tele van C-vitaminnal, de a legtöbb változat gazdag káliumban és kalciumban is, legyen szó a csipkebogyóról, a fekete bodzáról, vagy éppen a vadalmáról egyaránt.

Fekete bodza

A fekete bodza mára kultúrnövénnyé vált, sokan ültetvényeket telepítenek belőle, hogy bőven legyen alapanyag az élelmiszeripar számára. De nem csak itt, hanem a vadonban is beszerezhetjük, ráadásul az érett bogyókból lekvárt és bort készíthetünk. Remek hatással van a vérnyomásra, de kiváló hashajtó, nyugtató, veseműködést szabályozó. A gyógyászatban a főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyíthatjuk.

Amit viszont fontos tudni, ha az erdőben szedjük, akkor nem szabad összetéveszteni a fürtös bodzával vagy a földi bodzával, ugyanis mind a kettő mérgező.

Galagonya

A galagonya egy tövises cserje, egy kis fa, az érett termését még azelőtt be kell gyűjteni, mielőtt megcsípné a dér. Nyersen és feldolgozva is fogyaszthatjuk, például lekvárként, borként vagy éppen süteményt készíthetünk belőle. A galagonya kiváló hatással van a szívpanaszokra, erősíti és szabályozza a szívműködést, akár még tartós kezelésre is használható. A hatóanyagai csökkenthetik a vérnyomást, valamint a vér koleszterinszintjét.

Berkenye

Egész Európában elterjedt növény a berkenye, ami egy több mint 100, cserje- és fafajt magában foglaló nemzetség. A bogyóiból legtöbb esetben likőr, ecet és pálinka készül, de fogyaszthatjuk teaként is, jelentős csersavtartalma kiváló megoldás a bél- és gyomorbántalmak esetén.

Húsos som

A húsos som szintén egy olyan erdei növény, amit ma már több országban is termesztenek. A savanykás és pikáns ízű gyümölcs nyersen is fogyasztható, ráadásul jelentős C-vitamin és karotin tartalma van. Az ovális alakú, piros sombogyókat a fagyok előtt érdemes leszedni, akkor még nem keserűek. Borecetben elrakva helyettesítheti a kapribogyót, de gyakran szokták savanyítani, amit aztán vadhúsból készült ételekhez használnak fel. Éretten viszont lekvár, szörp, pálinka, illetve gyümölcsbor készülhet.

Kökény

A kökény az egész kontinensen elterjedt növény, amelynek sötétkék bogyói vannak. Ezeket az első fagyok után érdemes leszedni, előtte ugyanis nem túl kellemes az ízük. Nyersen fogyasztható, de készülhet belőle mártás, lekvár, zselé, bor, pálinka, illetve likőr. Jótékony hatást fejt ki az emésztésre, hiszen kiváló hasfogó, a népgyógyászatban pedig vérnyomáscsökkentőként alkalmazzák.

Csipkebogyó

A csipkebogyó szinte mindenki számára ismert vadrózsa, aminek pirosló áltermése az első őszi fagyok idején érik be. A bogyó érdes, C-vitaminban gazdag, így kiváló tea, szörp, lekvár, mártás és leves készülhet belőle. De gyakran esszük salátákhoz és gyümölcssalátákhoz.

A bogyók jótékony hatást fejtenek ki a vérerek falára, szilárdítják a kötőszövetet, gazdag A-, B-, K-vitaminokban, ezáltal fokozza a szervezet ellenálló képességét a fertőzésekkel és betegségekkel szemben. Magjából olajat is készítenek, ami a sebgyógyulást segíti elő, de enyhíthető vele a napégés kellemetlenségei.

Ezekből a gyümölcsökből teákat, lekvárokat és likőröket is készíthetünk - fotó: pexels.com

Vadalma

A vadalma Magyarországon őshonos, fanyar és kemény húsú gyümölcs. Éretten zöldessárga, esetleg pirosas. Készülhet belőle mártás, amit aztán húsételekhez szolgálhatunk fel. Savanyú íze miatt a zsírosabb ételek, vadhúsok remek kiegészítője. Gyakran készül belőle kompót, gyümölcskocsonya, gyümölcsbor és gyümölcsecet.

Fontos tudni, hogy minden állami erdőterületen külön engedély nélkül szedhetünk vadgyümölcsöt, viszont a hazavihető maximális mennyiség naponta 2 kg/fő. Védett területen viszont kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével gyűjthetőek.