Ha gyakran jársz erdőben, akkor biztosan találkoztál már ott vadállatokkal. A szarvasokkal, őzekkel történő találkozás általában nem okoz különösebb problémát, hiszen ők jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük, így általában amint észrevesznek bennünket, menekülőre fogják. Persze éppen ezért kell nagyon óvatosan vezetnünk, hiszen menekülés közben gyakran ugorhatnak ki az autónk elé.

Azonban néha olyan vadállatokkal is összefuthatunk, akiknek nem mindig lehengerlő a modora. Mással azonban sajnos könnyen le tudnak hengerelni bennünket. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mit teszünk a találkozáskor.

Te mit teszel, ha szembe jön veled az erdőben egy vaddisznó? Szerencsére a legtöbb esetben a vaddisznók is igyekeznek elkerülni a velünk való találkozást, így ha észlelik a jelenlétünket, inkább odébb állnak. Azonban mostanában, amikor világra hozzák a kismalacaikat, nem túl szerencsés összefutni velük. Érdemes hát felkészülten érkezni, és minél jobban elkerülni a találkozás lehetőségét. A találkozást ugyanis minden esetben jobb elkerülni. Ha pedig megtörtént, minél gyorsabban véget vetni neki.

vaddisznó

Ha anyakocát látunk a malacaival, azonnal távozzunk onnan. Fotó: Pixabay

Ezt tedd, ha vaddisznóval találkozol

A legfontosabb, hogy hiába látod meg a nagyon bájos kis vaddisznókat, eszedbe se jusson megállni és megsimogatni őket. Ahol kismalac van, ott hamarosan fel fog tűnni az aggódó anyadisznó is, úgyhogy semmiképp ne állj le szelfizni a malacokkal. Ilyenkor jobb minél gyorsabban eltűnni a találkozó helyszínéről. Eszedbe se jusson magaddal vinni a kicsiket. Az anyjuk egészen biztosan nem hagyta őket magukra, hanem valószínűleg csak élelem beszerző körúton van, és hamarosan vissza fog térni hozzájuk. Ne is érintsd meg őket, hiszen ha az anyjuk megérzi rajtuk az idegen szagokat, lehet, hogy nem fogja ellátni őket.

Semmi esetre se indulj el feléjük, és ne szorítsd be őket olyan helyre, ahonnan nem tudnak elmenekülni. Az elkergetés is igen rossz ötlet, hiszen ha fenyegetettséget éreznek, annak bizony támadás lesz a része. Azt pedig ne éles helyzetben akard megtudni, hogy te, vagy a vaddisznó vagytok a gyorsabbak.

A legjobb védekezés ebben az esetben semmi esetre sem a támadás, hanem a megelőzés. Hiába tanították nekünk gyermekkorunkban, hogy az erdőben csendben kell lenni, mint egy templomban, és élvezni kell az ott élők hangjainak megfigyelését. Természetesen csodálatos dolog egybeolvadni a természettel, és csendben figyelni az erdei életet. Azonban az életünket akkor tudjuk megvédeni, ha a körülöttünk lévő vadállatok időben értesülnek a jelenlétünkről. Így hát érdemes hangosan beszélgetni, énekelni, persze azért olyan módon, hogy az csak jelt adjon rólunk, de ne legyen zavaró az ott élők és kirándulók számára.


Semmiképp ne hadonássz azonban botokkal, még akkor sem, ha nem látsz vadállatot, mert ezt, ha észreveszik, egészen biztosan fenyegetőnek fogják találni és megtámadhatnak miatta. Sok recept van a vaddisznóval való találkozásra. Van, aki úgy véli, maradjunk egy helyben, azzal semmiképp nem érzi magát fenyegetve a vad. Mások szerint fussunk, ahogy bírunk, azonban, mivel a vaddisznó akár 45 km/h sebességgel is képes futni, amennyiben nem vagyunk olimpiai kerettagok hosszútávfutásban, inkább ne próbálkozzunk meg ezzel.

Így hát, ha összefutunk egy vaddisznóval, két dolgot tehetünk. Az első, hogy úgy teszünk, mintha nem vettük volna észre, és haladunk tovább, a megkezdett úton, a megkezdett tempóban. Természetesen azért ehhez óriási önfegyelemre van szükség, de azok, akik már találták magukat szemben vaddisznóval, azt javasolják, hogy ezt tegyük. Illetve van még egy megoldás, hogy megállunk, és megvárjuk, amíg elmegy a vaddisznó. Mindeközben semmi esetre se vegyük fel a vaddisznóval a szemkontaktust, mert azt fenyegetésnek fogja venni.

A vaddisznó támadás nem játék. Sajnos sokak életébe került már. A támadáskor a vadkan az agyarait használja, míg a koca leginkább is harap. Ha olyan szerencsétlen helyzetbe kerülünk, hogy a vaddisznó ránk támad, akkor a legjobb, ha a hasunkra fordulunk, és összegömbölyödünk. Így tudjuk ugyanis a legjobban megvédeni a belső szerveinket. De a legjobb, ha nem egyedül járjuk az erdőt, ha nem térünk le a kijelölt utakról, és ha némi zajjal jelezzük, hogy jelen vagyunk.

Amit a vaddisznóról tudni érdemes

A vaddisznó az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül pedig a disznófélék családjába tartozik. Szinte az egész világon előfordul, így Európában is, de megtalálható még Ázsia déli felén és Indonézia szigeteinek egy részén is. Bár régebben a Brit-szigeteken is honos volt, ott mára már teljesen kiirtották.

Élőhelyét tekintve nem túlságosan válogatós, hiszen akár a nyílt, hegyi terepeken is megél. Habár vadászatuk intenzív, a természetes élőhelyük lecsökkenése miatt óriási kárt képesek okozni. A leginkább kedvelt számukra a nedves talajú, lombos erdő, ahol könnyen tudnak táplálékot túrni maguknak.

A vaddisznó hossza 90-200 centiméter közötti, farka vékony, 15–40 cm hosszú.  Marmagassága változó, az 55 centimétertől kezdődőden még a 110 centimétert is el tudja érni. Testtömege 50-190 kilogramm a kanok, míg 44–160 kg a kocák esetében, de Oroszországban egyáltalán nem ritka a 320 kg-os példány sem.

vaddisznó

Ha vaddisznót látsz, kerüld el a vele való találkozást. Fotó: Pixabay

Színezete a feketétől a barnásvörösig változik, azonban, mivel gyakran dagonyáznak, ezt az élőhelyükön fellelhető talaj színe is jelentősen befolyásolja. A malacoknak hosszanti csíkjai vannak. A kanoknak ijesztő, kiálló szemfogai, agyarai vannak. Az alsó szemfogak felfelé nőnek, míg a felsők felfelé hajlanak. Ezek igen élesek, így nem szerencsés testközelben találkozni velük.

A vaddisznó nem szereti a magányt. Csapatokban jár, amit kondának nevezünk. A csapat vezetője a legidősebb koca, akit a süldők és a malacok vesznek körül. A kondához gyakran csatlakoznak az előző évben született vaddisznók is. A kanok nincsenek végig a kondában, csupán a szaporodási időszak kezdetekor csatlakoznak.

Általában van egy területük, amelyet csak ritkán, óvatosan hagynak el. Ha egy adott területen több konda is összeverődik, általában békésen megférnek egymás mellett. Hangjukkal kommunikálnak, amit messziről meg lehet hallani. Rosszul látnak, így inkább fülükre és szaglásukra hagyatkozva tájékozódnak.

Orruk nagyon érzékeny, hiszen még a föld alatti táplálékot is képesek vele kiszagolni és kitúrni. Igazán nem válogatósak, bár kedvencük a tölgy-, és bükkmakk, de mindent megesznek, ami elérhető, legyen szó gyümölcsről, férgekről, vagy akár pocokról.

A vaddisznók párzási ideje október és január közé esik, a fialási időszak január második felétől májusig tart. A vemhesség 16-21 hét. A vaddisznó alom általában 4-10 malacból áll. A koca fészket készít, amelybe leveleket hord, és ott neveli a malacokat. Féléves korukra a malacok már önellátók, 9 hónapos korukra pedig már a kinézetük is olyan, mint a felnőtt társaiké.

Ha tehát vaddisznót, vagy kismalacokat látunk, hiába vonzó a látványuk, fényképezés helyett inkább próbáljunk meg minél hamarabb eltűnni onnan, kivéve, ha állatkertben, vagy vadasparkban, bekerített területen, biztonságos körülmények között nézegethetjük őket.