A tisztelt Olvasó kérdezhetné, hogy miért ilyen címet adtunk a spenót termesztését ismertető írásunknak.

• Miért energiatakarékos? Gazdaságos, mert alacsony hőigényéből adódóan korán vethető, korán kezd teremni, első primőrnek számít szabadföldön. Fűtetlen fóliák alatt is hajtatható, amivel koraisága tovább növelhető.

• Miért hasznos? Szabadföldön kora tavasszal és késő ősszel, egyszerű módszerekkel termeszthető, a fóliasátrakban a holtszezonnak számító késő őszi hónapokban és télen hajtatható, költséges palántanevelést nem igényel, helyre vethető.

• Miért nagyon egészséges? Táplálkozási értéke, a kiemelkedő fehérje és ásványi anyag tartalma miatt, egyik legmagasabb a zöldségfélék közül.

Az egyik legrégebben termesztett zöldségfélénk, a Közel-Keleten már a VIII-IX. században perzsafű néven ismerték és széles körben fogyasztották. Hazánkba Szírián és Törökországon keresztül a XVI-XVII. században került.

Kisebb mértékű kereslet a spenót iránt gyakorlatilag az egész évben, így télen is van, friss fogyasztási célból főleg kisgazdaságokban, házikertekben állítják elő. Fűtetlen fóliák alatt a paprikának, uborkának vagy a paradicsomnak elő- vagy utónövényeként hajtatják.


A hidegtűrő növények közé sorolják, a lombképzés idején az optimális érték 15-16 0C. Csírázása már 3-4 0C-on megindul. Fajtától függően a hideget jól elviseli, a télálló típusok a -10, -15 0C-on is áttelelnek. 20 0C felett gyorsan magszárat fejleszt, ezért késő tavasszal már nem vethető.

Hosszúnappalos növény, 15-16 órás megvilágítás hatására jarovizálódik, de 12 óránál rövidebb megvilágítás mellett nem képes magszárat fejleszteni. Fény- (naphosszúság) és hőmérsékletigény tekintetében a fajták között jelentős különbség van, ezért vetés előtt a fajta alkalmasságáról meg kell győződni!

spenót

Késő tavasszal már nem vethető – fotó: Pixabay

Vízigénye nem nagy, korai tavaszi és őszi termesztése kisüzemekben minimális öntözés mellett (kelesztő öntözés ősszel) vagy öntözés nélkül is egy átlagosan csapadékos esztendőben megvalósítható.

Talajszerkezet iránt kevésbé igényes faj, esetében szervestrágyázást legfeljebb hajtatásban alkalmaznak, de ott se nagyon, mert a szerves anyagot a fóliák alatt is a főkultúrák (pl. paprika, paradicsom, uborka) alá helyezik, ami által a spenótnak is megfelelő szerkezetű és tápanyag-ellátottságú talaj biztosítható.

Főleg nitrogénből hasznosít sokat, a káliumtrágyázással a télállóságát és fagytűrő képességét fokozhatjuk. Félmikroelemek közül magnéziumból és vasból igényel jelentősebb mennyiséget. Az egészségügyi előírásoknak megfelelő nitrátérték betartása miatt a nitrogéntrágyázását csak kontrollált körülmények között szabad végezni. Mint elő- vagy utónövény általában külön nitrogént nem igényel, a főnövényekből visszamaradó talaj-tápanyagtartalom elegendő számára.

A vetés időpontja szerint megkülönböztetünk tavaszi, nyári és őszi (áttelelő) vetésű spenótot. A tavaszi spenót vetése, amint a talajra lehet menni, február végétől, március elejétől április közepéig lehetséges. A korai vetések május végén, júniusban, közvetlenül az áttelelő (őszi vetésű) spenótok után szedhetők. A nyári spenótfajták augusztus második felében vethetők, betakarításuk október végén esedékes. Az őszi vagy áttelelő spenótot október közepén vetjük, és következő év április végétől takarítjuk be.

Kisüzemben, friss fogyasztásra 25-30 cm-es sortávolságra vetjük. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől és a vetés időpontjától függően (tavaszi, nyári, őszi vetés) 2-4 cm, a tőtávolság 3-5 cm. 10 m2-re megközelítőleg 3-4 dkg vetőmag szükséges.

Ápolása, a növényvédelmi munkákon kívül, csak gyomirtásból és talajlazításból, illetve aszályos időjárás esetén öntözésből áll. Tavaszi vetésűek esetében nagyobb súlyt kell fektetni a gyomirtásra, a nyári-őszi termesztésnél az öntözésre. Nyári spenót esetében az öntözési idénynorma – a talaj kötöttségétől függően – 40-60 mm, azaz 2-3 öntözés.

Amennyiben a szedést óvatosan végezzük, nem késsel vágjuk, hanem tépjük úgy, hogy az újrahajtáshoz szükséges szívleveleket (belső leveleket) nem sértjük meg, úgy azok kihajtanak, kifejlődnek, folyamatosan fejlesztenek szedhető termést. A spenótot a szedést követően gyorsan fel kell dolgozni, tárolása a nitrát-nitrit tartalom miatt veszélyes!

spenót

A spenótot a szedést követően gyorsan fel kell dolgozni – fotó: Pixabay

Figyelem! Sokan a spenót és a sóska termesztését nem különböztetik meg, próbálják a sóskát is a spenót mintájára vetni és termeszteni.

A sóska évelő növény, ebből adódóan más a helye a szabadföldi kerti vetésforgóban, és más a hajtatott növények között. Apró magja rendkívül lassan és nehezen csírázik, ezért nagyon alapos vetőágy-előkészítést igényel. Gyakran a gyomok hamarabb kicsíráznak, és a kelő sóskát elnyomják, ebből adódóan érdemes a sorokat megjelölni. Gazdaságosabb augusztus végén, szeptember elején vetni, mint tavasszal. Vetőmagigénye is kevesebb a spenóténál, mindössze 2-3 gramm/10 m2.