Nincs egységes szabályozás, az érdekeltek ott használják ki az élőállat-szállítási szabályokat, ahol csak tudják, úgyhogy az Európai Bizottság felülvizsgálná a hatályos rendszert – írja a vg.hu
A regionális költségkülönbségekből a termelők és a feldolgozók is igyekeznek hasznot húzni – fotó: pexels.com
Az EU-n belül és kívül jelentős tételek mozgatása zajlik
Az elmúlt időszak pénzügyi vizsgálatai után az Európai Számvevőszék a mezőgazdasági logisztikával foglalkozott, amelynek során megállapította, hogy a regionális költségkülönbségekből a termelők és a feldolgozók is igyekeznek hasznot húzni. Erre utal, hogy az EU-n belül és kívül jelentős tételek mozgatása zajlik: évente több milliárd baromfit, szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét és lovat szállítanak tenyésztés, hizlalás vagy vágás céljából.
A jelentés szerint bár egyre kevesebb a gazdaság és a vágóhíd, de mivel azok egyre nagyobbak, ösztönzik az élőállat-szállítást, hiszen a szállítás költségei csak a töredékét teszik ki a hús kiskereskedelmi árának.
Ha élő állatokat nagy távolságra szállítanak, az ártalmas lehet az állatjólét szempontjából, és fennáll a veszélye annak, hogy a szállítók kihasználják a nemzeti szankciórendszerek eltéréséből adódó joghézagokat
– adott hangot a véleményének ki Eva Lindström, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag.
A jelentés szerint bár egyre kevesebb a gazdaság és a vágóhíd, de mivel azok egyre nagyobbak, ösztönzik az élőállat-szállítást – fotó: pexels.com
Harmonizálni kell a húscímkézést
A számvevőszék szerint csak elszórtan állnak rendelkezésre adatok az EU-n belüli élőállat-szállításról, így az Európai Bizottságnak nincs teljes körű és központosított áttekintése róla. Jelezték: jobban ki kellene használni az informatika és a technológia vívmányait annak érdekében, hogy jobb legyen a tájékoztatás, és a fogyasztók is megalapozottabb vásárlási döntéseket tudjanak hozni.
Mindez megoldhatóvá válna egy olyan uniós állatjóléti címkézési rendszer bevezetése által, ami átláthatóbbá tenné és harmonizálná a húscímkézést.
Jelenleg logikátlan a rendszer, mert egy állatot többször is szállíthatnak az élete során. Jó példa erre, amikor a Németországban hizlalt és levágott sertés Dániában vagy Hollandiában született, vagy a Franciaországban, Írországban és Litvániában született szarvasmarhát Spanyolországban vagy Olaszországban hizlalják, majd vágják le. Mivel az élő állatok tagállamok közötti kereskedelme javarészt közúton zajlik, még a környezetszennyezés is a szállítás ellen szól.
A Franciaországban, Írországban és Litvániában született szarvasmarhát Spanyolországban vagy Olaszországban hizlalják fel, majd vágják le – fotó: pexels.com
Az ügyben még az idén felülvizsgálat várható
2017 és 2021 között a rendelkezésre álló adatok szerint 63 százalékot tettek ki a legfeljebb 8 órás,33 százalékot a 24 órát meghaladó, 4 százalékot a nagyon nagy távolságú állatszállítások.
Civil szervezetek jelzései szerint negatív faktorként van jelen, hogy gyakran rossz körülmények között zajlik az élőállat-szállítás, emiatt az Európai Parlament az állatok szállítás közbeni védelmére olyan vizsgálóbizottságot állított fel, amely még az év vége előtt javaslatot tesz az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára.
_fill_100x75_0.jpg)
