Napjainkban a korszerű táplálkozás kapcsán egyre több szó esik a zöldségfogyasztásunkról. Európai viszonylatban a középmezőnyhöz tartozunk a 110-120 kg/fő/év mennyiséggel, bár nagyon nehéz pontos összehasonlítást tenni, mert az országok meglehetősen eltérő adatok alapján számolnak, van, ahol a burgonyát is zöldségnek veszik, és vannak statisztikák, amelyek a nálunk zöldségfélék között számontartott görög- és sárgadinnyét a gyümölcsök közé sorolják. Nem minden esetben világos az sem, hogy a tartósított formában fogyasztott zöldséget (konzerv, szárítmányok, mélyhűtött áru) tartalmazzák-e az adatok vagy csak a friss árut.

Levélzöldségek fogyasztása hazánkban

Nálunk a zöldségféléken belül a levélzöldségek fogyasztása (salátafélék, spenót, sóska) meglehetősen szerény helyet képviselnek, nem érik el az 1%-ot, szemben más nyugat- és dél-európai országokkal, ahol 10% körüli vagy azt is meghaladó mennyiséget közölnek a statisztikák (pl. Franciaország: 14-15%).

Mint általában a zöldségfogyasztásunkra, a levélzöldségekre is az idényjelleg, az egyoldalúság és a konzervatív jelleg a jellemző. Fejes saláta iránti kereslet szinte csak tavasszal van, az endívia, a tépő- és a madársalátákat, a színes levelű változatokat nem igényli és alig ismeri a hazai piac, ami keveset termelnek, az a konyhakész salátás tasakokba kerül, továbbá rendkívül nehéz a hazai fogyasztók körében egy-egy újabb fajt vagy fajtaváltozatot elfogadtatni, népszerűsíteni.

fejes saláta

Fejes saláta iránti kereslet szinte csak tavasszal van hazánkban – fotó: Pixabay

A fűtési költségek miatt őszre kiürül a fűthető fóliasátrak nagyobb része, de sokszor a fűtetlen létesítmények is kihasználatlanul állnak. Követhetnénk más országokat, ahol folyamatosabb a hajtatás, és lennének zöldségnövények is, amelyeket kis költségek mellett lehetne termeszteni és velük az őszi időszakban üresen álló fóliákat hasznosítani.

A madársaláta előnyei

A madársaláta (Valerianella locusta L.), vagy ahogy nálunk sokan ismerik, a madárbegy- vagy mezei saláta már évtizedekkel ezelőtt keresett primőr és jól jövedelmező levélzöldség volt Nyugat-Európában. Rozettaszerűen kifejlődő vastag, lapátszerű levelei fogyasztáskor ropogósak, igen kellemes ízűek. Vitaminokban gazdag, C-vitamin-tartalma magasabb, mint a fejes salátáé.


A Kárpát-medencében vadon is előforduló madársalátának nagy előnye, hogy a környezettel szemben igénytelennek mondható, kevés kártevője és kórokozója van. Hőmérsékleti optimuma lombleveles korban, mint a fejes salátáé (16 0C), de a hideget jobban elviseli, a szabadban is áttelel, -6, -7 0C-on még nem károsodik, ebből adódóan biztosan mondható, hogy az utóbbi években tapasztalható enyhe teleket fűtetlen fólia alatt jól elviseli.

Tekintettel arra, hogy fényigénye alacsony, télen, a paprika és paradicsom esetében már kritikusan gyenge fényen (~5-6000 lux) is megnevelhető. A szárazságot jól tűri, talajban nem válogat, gyakorlatilag a szikeseket és az erősen cserepesedett talajokat nem számítva mindenütt megtermeszthető. Tekintettel alacsony tápanyagigényére, a tavaszi primőrök után a talajban maradt tápanyagokból megél.

madársaláta

Szedésre kész madársaláta – fotó: Agroinform.hu

Nagy előnye a madársalátának a fejes salátával szemben, hogy magszárképzésre kevésbé hajlamos, egyes fajtái egész nyáron termeszthetők, így nyár végi vetése esetén sem kell felmagzásától tartani.

Őszi hajtatáshoz, fólia alá augusztus végétől vethető, még a szeptember végi vetések is december táján betakaríthatók. A második szakaszban, a téli közepi vetés a fűtés nélküli fólia esetében is az áprilisi paradicsom vagy a paprika ültetése előtt még szedhető.

Szaporítási és betakarítási időpontok:

Vetés: Betakarítás:
augusztus vége november eleje
szeptember eleje november közepe
szeptember vége december közepe
október eleje január eleje
január eleje április eleje

Talaj-előkészítése egyszerű. Szerves trágyát nem igényel, a 15-20 cm mélyen forgatott (rotációs kapával megművelt) talajt a jó vetőágy érdekében hagyjuk kellő mértékben ülepedni, ez fontos feltétele a jó kelésnek.

Szaporítása történhet helyre vetéssel, de hajtatásban ismert a tápkockás palántáról történő ültetése is. A szakirodalomban számos, gyakran egymásnak ellentmondó adat található a tenyészterület-igényéről, ami részben abból is adódik, hogy nincs tisztázva sok esetben a vetés időpontja, illetve az sem, hogy szabadban termesztik vagy hajtatják.

A madársaláta őszi-téli hajtatása

Őszi-téli hajtatásra – gyommentes talaj esetén (!) – 10-12 cm-es sortávolság mellett 8-10 cm-es tőtávolság ajánlott. Sűrűbben vetni a késő őszi-téli hónapokban a levelek megnyúlása miatt nem tanácsos, szükség esetén a növényállományt ritkítsuk! A jó és gyors csírázás érdekében sekélyen kell vetni (~2 cm), vetést követően finom porlasztással kell beöntözni, és ismételt vízkijuttatással a sekély vetést a csírázásig nedvesen tartani.

Nyár végi-őszi vetés esetén két hét után kezd csírázni. Vetőmagigény fajtától függően 1,5-2,5 g/m2. Palántázás esetén a magot (4-6 szemet) 4x4-es vagy 5x5-ös-es tápkockába vetik, majd kb. 15 cm-es sortávolság mellett 10 cm-es tőtávolságra ültetik. Helyrevetés esetén 100 m2-re a vetőmagigény 50-60 gramm. Hideg, száraz helyen a csírázóképességét 4-5 évig is megtartja.

Különösebb ápolást az öntözésen kívül nem igényel. Gombás betegségei, a peronoszpóra és a lisztharmat miatt a folyamatos szellőztetés nagyon fontos.

1,5-2 hónap után, 5-6 leveles kortól lehet szedni. Folyamatos szedésnél a teljesen kifejlett, alsó leveleket tépjük, egyszerre történő vágás esetén akkor takarítjuk be, ha megfogva a belső levelek tapintása is kemény, a levéllemez vastagnak tűnik.

Várható termésmennyiség a szedés gyakoriságától függően 1,5-2 kg/m2.