Szereted a szobanövényeket? Mi is, hiszen az otthonunkba hozzák a természetet, és akkor is lehet foglalkozni velük, amikor bár nagyon vágyunk a kertünk után, az időjárás még nem engedi meg a kerti munkákat. Mert a szobanövények csak akkor lesznek igazán szépek, ha törődünk velük. Ezzel pedig együtt jár, hogy rendszeresen átvizsgáljuk őket. De mit kell tennünk, ha a szobanövény földjének tetején fehér bevonatot látunk?

Ez lehet az oka a talaj felszínén megjelenő fehér bevonatnak

A tél a szobanövényeket is megviseli. Éppen ezért leggyakrabban a tél vége, a tavasz eleje felé találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a cserép talajának felszínét fehér lepedék vonja be. Ennek több oka is lehet. Az egyik lehetséges ok, hogy túl kemény a víz, amivel a szobanövényt öntözzük, így mész rakódik le a talaj felszínére. Ennek oka a kemény víz magas oldott ásványi anyag tartalma. Emiatt ugyanis a párolgás során kiválhatnak a talajban lévő ásványi anyagok, így a mész is. Ez a fehéres réteg azonban nem jelent veszélyt a szobanövényre, de mivel akadályozhatja a talaj légzőképességét, érdemes tenni ellene.

fehér bevonat szobanövény talaján

Fontos, hogy rendszeresen vizsgáljuk át a szobanövényeinket. Fotó: Shutterstock

A másik ok a szaprofita gomba megtelepedése lehet. A szaprofita gombák fontos szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában. Akkor jelennek meg a talaj felszínén, ha magas a páratartalom és rossz a szellőzés. A szobanövények szempontjából a jelenlétük nem okoz problémát, azonban esztétikai szempontból nem a legszebb.


A megoldás a fehér bevonat ellen

Ahhoz, hogy megszabaduljunk a fehér bevonattól, lazítsuk fel a talaj felszínét, hogy a levegőztetés által megakadályozzuk a gomba továbbterjedését. Arra is ügyeljünk, hogy csökkentsük a páratartalmat és az öntözés gyakoriságát. Semmiképp ne álljon pangó vízben a szobanövény, és érdemes a kemény víz helyett esővízzel, vagy szűrt vízzel öntözni.

A bevonat azonban akár magától is eltűnhet, hiszen ha a gombák okozták, akkor a több fény és a magasabb hőmérséklet hatására a gombák micéliumai visszahúzódnak.

Erre van szüksége a szobanövényeknek, amikor közeleg a tavasz

A legtöbb szobanövény nem jól viseli a telet, hiszen jóval kevesebb napfényhez jut, a fűtés miatt pedig sokkal több por éri, mint máskor. A szobanövényeik levelei ilyenkor halványabbak, sok rajtuk a por és a talajuk sem az igazi. Így hát érdemes a segítségükre sietnünk, hogy újult erővel, csodaszépen töltsék a tavaszt, és várják a nyarat.

1. Nagyon fontos, hogy rendszeresen tisztítsuk meg a szobanövényeink leveleit a portól és a rájuk rakódott, egyéb szennyeződésektől. Ezt megtehetjük úgy is, hogy beállítjuk őket a zuhanyzóba, persze, csak ha az adott növény elviseli ezt, vagy óvatosan át is törölgethetjük egyenként a leveleiket langyos vizes szivaccsal.

Mindkét esetben ügyeljünk rá, hogy a víz langyos legyen, és hogy amíg meg nem száradt a növény, ne szellőztessünk, hiszen nagyon könnyen megfázhat. A téli időszakban érdemes szórófejes üvegcse segítségével tisztogatni a leveleket, hogy ne álljon több hónapig a leveleken a por.

2. Tavasszal ültessük át a szobanövényeinket, amennyiben úgy látjuk, kinőtték a helyüket. De akkor is érdemes időnként átültetni a szobanövényt, ha még megfelelő méretű számára a cserép, hiszen a talaj egy idő után elfárad, veszít a tápanyagtartalmából, összetömörödik, elhasználódik, így a növénynek nem tudja már megadni azt, amire szüksége van.

Az átültetésre a legjobb, ha márciustól szeptemberig kerítünk sort. A növényeknek a tél után energiára van szükségük, ezért is fontos, hogy megfelelő minőségű termőföld álljon a rendelkezésükre.

Az átültetés során vizsgáljuk meg a növény gyökérzetét, és ha vannak sérült, beteg részek, akkor éles eszközzel távolítsuk el azokat. Az egészséges részből is vágjunk le egy keveset, így a betegség nem terjedhet tovább. Meg is metszhetjük ilyenkor a növényt, azonban az eszközöket mindig fertőtlenítsük le, mielőtt egy másik növénynél használjuk azokat.

3. A szobanövény cserepének alján mindig legyenek lyukak, illetve vízelvezető réteg, hogy ne pangjon a víz benne, mert az nem tesz jót a növénynek. Átültetés után alaposan öntözzük meg a növényt. Ha nem kell átültetni a szobanövényt, akkor lazítsuk meg a föld felszínét, körülbelül 2 cm magasságban, mert így a levegő és a víz is könnyebben tud eljutni a növény gyökeréhez.

Ne csak öntözd, a tápanyagot is pótold

A tápoldatozásra is vissza kell térnünk a tél után, hiszen tavasszal a szobanövényeknek nagyon sok energiára van szükségük a megújuláshoz, különösen, ha virágot is fognak hozni. A növények a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, és azokból fotoszintézis segítségével építik fel a számukra szükséges szerves anyagokat.

A növényi tápanyagokat makro- és mikroelemekre osztjuk. A makroelemek azok az anyagok, amelyekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük. Ha nem jutnak hozzájuk, akkor annak nagyon súlyos következményei lesznek a növények fejlődésére vonatkozóan.

A mikroelemek olyan kiegészítő tápanyagok, amelyek a növények egyes életfolyamataihoz ugyancsak nélkülözhetetlenek, de jóval kevesebbre van szükségük belőlük, mint a makroelemekből. Azt, hogy egy tápoldatban mi található meg, a csomagoláson olvashatjuk el. Itt a tápanyagok vegyjelét tüntetik fel.

szobanövény átültetés

A szobanövényeinket rendszeresen érdemes átültetni. Fotó: Shutterstock

Makroelemek a nitrogén (N), a foszfor (P), a kálium (K), a kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és a kén (S).  Mikroelemek a vas (Fe), a bór (B), a cink (Zn), a mangán (Mn), a réz (Cu) és a molibdén (Mo). Ezeket nevezzük nyomelemeknek.

A növények attól függően, hogy életük és fejlődésük melyik szakaszát élik, különböző tápanyagot igényelnek. A növény az élete kezdetén a szárát és a lombtömegét fejleszti, amit növekedési vagy vegetatív szakasznak nevezünk. Ezt követi a generatív fázis, amikor virágot és termést hoznak.

Míg a növekedéshez sok nitrogén kell, addig a virágzáshoz nagyon sok foszforra és káliumra van szüksége a növénynek. A raktározó szervek kifejlődését a kálium segíti elő, ezért fontos például a fák és a kaktuszok számára káliumban gazdag tápoldatot adni.

A levél dísznövények, mint amilyenek a pálmák és a fikuszok, magas nitrogénarányú, míg a virágukkal díszítő szobanövények, mint amilyen a ciklámen, és a virágzó balkonnövények, mint amilyen a muskátli vagy a petúnia, magas foszfor- és káliumarányú tápoldatot igényelnek.

Amennyiben befolyásolni szeretnénk az adott növény életciklusát, azt megtehetjük a tápanyagok megfelelő adagolásával. Ha nagy lombot szeretnénk a növénynek, akkor adjunk neki sokáig nitrogént, ha viszont több virágot szeretnénk a balkonnövényünkön, adjunk neki bőven foszfor- és káliumtartalmú tápoldatot. Azonban, ha beleavatkozunk a növény életciklusaiba, akár rosszul is sülhet el a dolog, hiszen ha túlságosan erősítjük a lomb növekedését, azzal visszaszorítjuk a virágzást.

Nem csupán a növények életciklusát kell figyelembe venni a tápoldatozásnál, hanem az évszakokat is. A télre káliumadagolással készíthetjük fel a növényeket, hiszen ez elősegíti a hajtások beérését. Az is alapszabály, hogy amíg a tavaszi és a nyári időszakokban a növényeknek több tápanyagra van szükségük, addig az őszi és téli időszakban sok esetben teljesen el kell hagyni a tápoldatozást.

A növények pedig folyamatosan visszajeleznek, és tájékoztatnak minket arról, hogy vajon a megfelelő minőségben és mennyiségben kapták-e a tápoldatot, hiszen ha szépek, jól érzik magukat, akkor egészen biztosan jól jártunk el. A szabadföldbe ültetett növények a talajból fel tudják venni a hiányzó tápanyagot, ezért azokat az esetek döntő többségében nem szükséges tápoldatozni.

Vannak olyan tápoldatok, amelyek kifejezetten egy bizonyos növény igényeihez lettek kifejlesztve, így vásárolhatunk muskátli-, orchidea-, bonsai-, gyógy-és fűszernövény-, pázsit- vagy akár rózsa- és díszcserje tápoldatot is. Ha odafigyelünk a szobanövényeinkre, egészen biztosan hálásak lesznek, és hosszú éveken át hozzák be a természetet az otthonunkba.

Mindenkinek csodaszép szobanövényeket kívánunk!