A gyomlálás pszichológiája
Gyomlálni nem jó. Azt hiszem, ebben megállapodhatunk. Mégis csináljuk, hiszen tudjuk, hogy ha nem tennénk, akkor az lenne csak igazán rossz. Nekünk is, de leginkább a növényeinknek. Tulajdonképpen teljesen jogosan érezhetjük úgy, hogy ez egy soha véget nem érő harc. Befejezni nem lehet, csak abbahagyni. Azután pedig felvenni újra a kesztyűt és folytatni a munkát. Mert a gyom nem jó barátja a kertésznek. Persze vannak azért kivételek. Olyan gyomnövények, amelyeket ugyan a gyom szóval illetünk, de ez igazán sértés a számukra, mert ők valójában nagyon is hasznosak. Sőt, nagyon is ehetők. De most nem róluk lesz szó, hanem azokról a gyomokról, amelyeknek semmi haszna, ellenben rengeteg a kára.
A gyomnövény a magyar értelmező kéziszótár szerint „a termesztett és haszonnövények között vadon tenyésző haszontalan v. káros növény.” A kertész szerint a gyomnövény az, ami sokkal gyorsabban és sokkal nagyobbra nő, mint a termesztett növényeink, ráadásul sokkal életképesebb is.
Miért nem szeretjük a gyomnövényeket?
Mert nem csupán a helyet nyúlják le a termesztett növényeink elől. Ellopják tőlük a napfényt, a vizet, a tápanyagot, sőt, még a jól megérdemelt figyelmet is. Mert ki veszi észre a gyomokkal telenőtt ágyásban a csodásan fejlődő zöldségeket? Na ugye, hogy senki! És ezzel még koránt sem ért véget a gyomnövények bűnlajstroma. Ugyanis nagyon sok betegséget és kártevőt terjesztenek és ragasztanak rá a növényeinkre.
A gyomlálás nem kellemes, de szükséges. Fotó: 123rf.com
A gyomnövények tág tűrésűek, tehát a legszélsőségesebb körülmények között is képesek életben maradni, sőt, jól érzik ott magukat. Növekedésük nagyon gyors, ezért viszonylag hamar képesek átvenni az irányítást a kultúrnövényeink felett.
Mit tehetünk ellenük?
1. Minél korábban vesszük fel a gyomok ellen a harcot, annál esélyesebb, hogy győzni fogunk. Sokkal egyszerűbb kiirtani, amikor még nem burjánzott be mindent, és ráadásul a növényeink fejlődését sem tudja annyira lelassítani.
2. A gyomirtás legegyszerűbb és legősibb módja a kézi gyomlálás és a kapálás.
3. Azokat a területeket, amelyeket nem fednek növények, rotációs kapával is megtisztíthatjuk a gyomoktól. Ez jóval könnyebb és hatásosabb módja a gyomirtásnak, mint a kapálásos módszer.
4. A gyomirtók használata veszélyes lehet a termesztett növényeinkre, ezért körültekintéssel használjuk ezeket.
5. A gyomnövényeket ne tegyük a komposztba, mert ott új erőre kapnak, és újból ki fognak nőni.
6. Ahogy a teve lehet egypúpú, vagy kétpúpú, úgy a gyomnövény is lehet egyszikű, vagy kétszikű. Az egyszikű gyomnövények a fűhöz hasonlatosak, mint amilyen a muhar, a csillagpázsit, a tarack, az egynyári perje. Hogy ne tudják tönkretenni a gyepet, nagyon fontos a gyep telepítése előtt a gondosan előkészített talaj. Kétszikű gyomnövény például a gyermekláncfű, a tyúkhúr, a cickafark vagy a lándzsás útifű.
7. A gyomok maggal szaporodnak. Azonban kiirtásuk mag korukban nem lehetséges.
8. A gyomnövények többsége levélen keresztül felszívódó irtószerrel irtható. Mivel azonban a gyomok nem egyszerre bújnak elő, ezért folyamatosan szükséges az irtásuk.
A kézi gyomlálás és a kapálás nagyon hasznos a gyomok ellen. Fotó: 123rf.com
9. A fűszálak közé telepedett gyomok nem pusztulnak el a fűnyírástól.
10. Sok gyom vonzza a kártevőket, betegségeket terjeszt, allergiát válthat ki, sőt, akár mérgező is lehet. Így hát nem csoda, hogy irtóra utáljuk őket.
11. Amint egy növény, vagy a gyep meggyengül, a gyomok szinte azonnal észlelik a változást és ellepik. Ezért nagyon sokat tehetünk a gyomok megelőzése érdekében a környezeti feltételek egyensúlyának helyreállításával.
12. A szódabikarbóna alkalmas rá, hogy kiirtsuk a gyomnövényeket a különféle repedésekből. Ráadásul mindezt azzal a megnyugtató érzéssel tehetjük, hogy közben nem károsítottuk a környezetünket. Így hát szórjuk nyugodtan a járda rései közé, és a gyomok nem fognak többé kikukucskálni onnan.
13. Emlékszünk rá, amikor történelemórán azt tanultuk, hogy az ellenség földjeit sóval szórták be, hogy ne teremhessenek többé? A só kitűnően alkalmazható a gyomnövények ellen is. Azonban nagyon vigyázzunk, hogy a termőföldre ne kerüljön belőle. A leghatásosabb, ha felforralunk két rész vizet egy rész sóval, és meglocsoljuk vele a gyomokat.
14. Bár nagyon nem szeretjük, a kapálás az egyik leghatékonyabb gyomlálási módszer. Segítségével ráadásul fellazítjuk a talajt, így jóval több levegő és víz jut növényeink gyökerei számára.
15. A gyomnövényt mindig gyökerestől húzzuk ki, különben pillanatok alatt újra meg fog nőni.
16. Ha forralt vízzel öntjük le a gyomot, az el fog pusztulni. Azonban egy nagyobb területű kert esetében ez nem igazán kivitelezhető megoldás, különösen, ha a termesztett növényeink körül nőttek ki a gyomok, hiszen a forró víz a növényeinket is ki fogja pusztítani.
17. A talajtakarás kitűnő eszköz a gyomok ellen, hiszen elnyomja a gyomot, és az nem képes kinőni alóla.
18. A kukoricaliszt segít, hogy a gyomoknak eszébe se jusson a világra jönni. A gyomlálás után szórjuk meg vele a földet, így a magokból nem fog tudni kihajtani a gaz.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
