Ha homokos talajú a kerted, akkor is nagyon sok növényt termelhetsz meg rajta. A homoktalajnak nagyon sok előnye van. Gyorsan képes felmelegedni, jó a vízbefogadó képessége és könnyű művelni. Természetesen hátrányai is vannak, hiszen kevés benne a tápanyag, gyors a vízvesztése és rossz a járhatósága. Azonban kellő információval felfegyverkezve csodás termőterületté tudod alakítani a homokos kertedet.

Milyen a homoktalaj?

A homoktalajok főleg kvarcból állnak. Jellemző rájuk az alacsony kolloid tartalom, és az alacsony víztartó képesség. A hazai homoktalajok sokszor magas csillámtartalmúak, mely tápanyagokkal, például káliummal, bórral, vassal és cinkkel látja el a növényeket.. Zsugorodó és duzzadóképessége alacsony, a csapadék pedig szinte átszalad rajta, és egy nagyobb eső után is viszonylag gyorsan képes kiszáradni. Sajnos ilyenkor a talaj szerves anyag tartalma is kimosódik. Éppen ezért úgy tűnik, teljesen feleslegesen locsolunk, hiszen a víz eltűnik. Mivel a szerves anyagok gyorsan kimosódnak, ezért sajnos a homoktalajnak kicsi a tápanyag szolgáltató képessége is. A szél ráadásul könnyen el is tudja fújni a növényekről. Előnyös azonban, mert hamar felmelegszik és az év szinte bármely szakaszában művelhető.

Hogy tudod feljavítani?

A homokos, száraz talajok nem feltétlenül jelentenek rosszat. Sok növény lehet tökéletes lakója a homoktalajnak, azonban van néhány szabály, amelyet mindenképpen be kell tartanunk a gondozásuk során.

homoktalaj burgonya

A homoktalaj kedvező a burgonya számára. Fotó: 123rf.com

  • A homokos talaj esetén fontos, hogy ültetéskor minden ültetőgödörbe kerüljön egy kevés szerves anyag, amely segít, hogy a növénynek kellő tápanyag és nedvesség álljon a rendelkezésére.
  • Mielőtt elültetjük a növényeket, áztassuk be azokat. Az ültetés után pedig mindig alkalmazzunk valamilyen talajtakaró módszert, mulcsot, szalmát, hogy minél jobban meg tudjuk őrizni a talaj nedvességtartamát a növények részére.
  • A száraz, homokos területekre lehetőleg ősszel vagy tavasszal ültessünk, mert így a növények gyökereinek lesz ideje növekedni.
  • Ne sok vízzel öntözzük meg a növényeket, hanem többször kevesebbel.
  • Ha szerves trágyát juttatsz a homoktalajba, akkor azzal megnöveled a talaj szerves kolloid tartalmát, így javítva ezzel a talaj vízmegtartó képességét. Erre a legjobb az istállótrágya vagy a komposzt, de segíthetnek talajjavító ásványok is.
  • A réteges talajjavítás abból áll, hogy 60-80 cm mélyen 1 cm speciális földkeveréket terítünk el a talajban. A földkeverékben legyen agyag, tőzeg, istállótrágya és zöldtrágya. Ez a vékony réteg már tökéletesen elegendő lesz ahhoz, hogy segítsen megállítani a lefelé szivárgó vizet és visszatartsa a tápanyagokat.  Ha erre nincs lehetőség, akkor az ültetőgödröt mindig dupla akkorára csináljuk, mint amekkorára a növénynek szüksége lenne, és tegyünk bele az előbb említett földkeverékből.
  • Szintén segíthet, ha a tarlón elfektetjük a levágott növényeket, illetve a szalmát, mely segít csökkenteni a homok mozgását.
  • A homoktalaj nagy előnye, hogy az állati kártevők nehezen élnek meg benne.
  • A növények folyadékkal történő ellátásában nagyon sokat segíthet a csöpögtető öntözőrendszer kialakítása.

szőlő ültetés

A homoktalaj a szőlő termesztésére is alkalmas. Fotó: 123rf.com

Ezeket a növényeket ültesd homoktalajba

A legtöbb dísznövény jól fejlődik homokos talajban, mivel az levegős talajszerkezetet ad, azonban hátránya a dísznövények esetében is az alacsony szerves anyag tartalom, és a rossz vízmegtartó képesség.

Több nagyobb hazai faiskola is homokos talajon működik, így olyan növényanyagot nevelve ki, amely szépen fejlődik ilyen körülmények között is. Homok talajokon a sövény telepítése sem jelent problémát. Az ezüstfa jól bírja a homokos körülményeket, és a homoktövis is nagyon jól elél a homoktalajon.

Szintén kedveli ezt a fajta talajt a kecskerágó a vörös borbolya, a cserszömörce, a nyári orgona, a kamilla és a zsálya. Évelőkből is nyugodtan ültethetünk, hiszen a cickafark, a gólyaorr, a kutyatejek és az őszirózsák is nagyon jól elvannak a homoktalajban. A homokos talajt kedvelő növények általában kedvelik a napos, meleg helyeket. Ilyen lehet a virágzó kökörcsin, az orvosi zsálya, a varjúháj és a kövirózsa.

Kifejezetten homokos talajba való a a retek, a vajretek, a répa, a torma, a fokhagyma és a saláta. De kitűnően megterem rajta a burgonya és a rebarbara is. A homokos talaj alkalmas a gyümölcsfák termesztésére, így az alma, meggy, kajszi, őszibarack, szilva, szamóca és a ribiszke is kitűnően terem, ha homoktalajba ültetik. Sőt, velük még a futóhomokot is meg lehet kötni.

A homoktalajú kertben kiválóan lehet szőlőt termelni. Ehhez először a talajt síkká, vagy félig lejtőssé kell tenni. Ezután meg kell teríteni a talaj felszínét istállótrágyával vagy komposzttal, kiegészítve  káliműtrágyával, amire a szőlőnek nagy szüksége van. Ezután a talajt át kell forgatni, majd gondosan előkészíteni az oltványok helyét. Ehhez az ültetőgödörben indító szerves és műtrágyákat kell elhelyezni, hogy a gyökerek kellő tápanyaghoz juthassanak.

Az oltványokat kiültetés előtt egy napig vízbe kell helyezni. A telepítésre a tavasz és az ősz a legalkalmasabb. Az őszi ültetés előnye, hogy az esetlegesen keletkezett sebek a tél folyamán beforradnak és a tavaszi rügyfakadás gyorsabban, zavartalanabbul megy végbe. Hátránya, hogy nagyobb a fagy veszélye. Ezt azonban ki tudjuk védeni, ha a földet felkupacoljuk.

A homokos talaj tehát némi odafigyeléssel nagyon is alkalmas rá, hogy csodás növényeket termesszünk benne.