Így védekezhetünk a vadak károkozásával szemben

Bár a vadkárok nagy része a nyári időszakban történik, az őszi és a téli időszak sem mentes ettől. Ilyenkor egyre kevesebb a táplálék, így a vadak gyakran a kiskertekbe bejutva próbálják meg az éhségüket csillapítani. Eközben azonban óriási károkat tehetnek a kerítésünkben és a növényeinkben is.

Az igazsághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy sajnos az ember egyre nagyobb teret foglal el a vadállatok természetes környezetéből, így a vadak számára jóval kevesebb eleség és búvóhely jut, ezért fordulhat elő, hogy minden félelmüket félretéve, betérnek a kertjeinkbe. Különösen, ha kicsinyeiket is táplálniuk kell. A találkozás pedig cseppet sem veszélytelen. A kerítésünkre és a zöldségeinkre nézve egészen biztosan nem az, de ha gyerekeink, vagy mi találkozunk némelyik betévedt vadállattal, akár súlyos sérüléseket is okozhatnak számunkra. Az pedig nem fog minket vigasztalni, hogy nem szándékosan tették. Így hát a legjobb, ha megpróbáljuk megelőzni a bajt.

Az életterük lecsökkenése miatt kényszerülnek a vadállatok a városokba. Fotó: 123rf.com

Attól függően, hogy a növényt mely életszakaszában éri a vadkár, 3 különböző csoportról beszélhetünk: korai, zsenge és érési vadkárról. A korai időszak a  vetéssel kezdődik és a virágzás előtti időszakig tart.  Zsenge vadkárnak a virágzástól a termény beéréséig tartó időszak alatt okozott károkat nevezzük. Az érési vadkár a teljesen beérett, betakarításra váró terményben következik be. Azonban a téli időszakban is jelentős károkat tudnak okozni a vadállatok, amikor a növényeink már pihenőidőszakukat élik.

Ezek az állatok okozhatnak kárt a kertünkben

• A mezei nyúl, bár kétségtelenül nagyon aranyos, nem szívesen látott vendég a konyhakertünkben. Az őszi, téli időszakban a fák kérgét rágják, hiszen túl sok egyéb ennivaló nem áll rendelkezésükre. Sok esetben a téliesített, betakart fákat is megtámadják, ami azért különösen veszélyes, mert lehet, hogy csak tavasszal, a védő réteg lebontása után vesszük észre a sérüléseket, így azok ki vannak téve a különféle fertőzéseknek és fagykár is érheti a helyükön a fánkat. Tavasszal sem tűnnek el a nyuszik, de akkor már a zsenge, fiatal fákat kezdik el rágni. Leginkább a rügyeket szeretik, ami nagy kárt okozhat a csemete fejlődésében. A kis bűnözők pedig nem állnak meg a fáknál. Jobban várják, hogy kikeljenek a zöldségeink, mint mi magunk. Így rögtön rá is vetik magukat a répára, káposztára, de a dinnyét is nagyon kedvelik, sőt, a szőlőben és a napraforgóban is komoly károkat tudnak okozni.A károkozásuk akkor a legnagyobb, amikor a tartós hótakaró miatt jóval kevesebb élelemhez jutnak.

A mezei nyúl számos zöldségünket felfalhatja. Fotó: 123rf.com

• Az üregi nyúl a járataival képes a fák környéki talajt oly mértékben meglazítani, hogy az akár a fa kidőlését is okozhatja. Ráadásul a gyökereket is előszeretettel rágcsálja, amely könnyen a fa pusztulásához vezethet. Bármit megeszik, ami csak a szeme elé kerül, ráadásul sokszor nem is fejezi be az evést, hanem mindenbe épp hogy csak beleharap, és már szalad is a következő harapnivaló után.
• A vaddisznók sem gonoszkodásból mennek rá a vetésre, hanem a szűkös élelemforrás miatt. Egyébként az ember közelébe se mennének, hiszen sokkal jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük. De az éhség nagy úr, különösen, ha kicsinyeikről is gondoskodniuk kell. Azonban ez csekély vigasz, amikor tetemes kárt okoznak a kerítésünkben, a veteményesben, ráadásul még a biztonságunkat is veszélyezteti a megjelenésük. Ha bejutnak a kertbe, mindent felfalnak, legyen szó krumpliról, répáról, kukoricáról. Sőt, még a veremben télre eltárolt zöldségeket és burgonyát is könnyen megtalálják és elfogyasztják. A taposásukkal pedig mindenben kárt tesznek, amin csak áthaladnak.
• Az őzek általában a szántóföldön, a gyümölcsösökben és az erdészetekben okozzák a legnagyobb károkat, a kiskertekbe csak nagyon ritkán tévednek be. Ennek általában a kerítés látja a kárát, különösen, ha megriasztjuk őket, és mielőbb távozni szeretnének a kertünkből. Tavasszal a legnagyobb károkat az agancsukkal okozzák, amikor azt a fák törzséhez dörgölik, felsértve annak kérgét. Sajnos a rügyeket is nagyon kedvelik, és a szántóföldi növények közül is a legtöbbet előszeretettel fogyasztják.
• A dámvad, a szarvas, a muflon szintén nagy veszélyt jelent a fáinkra, azok rügyeire és kérgére is. Még a föld alatti hajtásokat is könnyen felfedezik és megeszik. A búzát és a zabot kedvelik a legjobban,az árpát azonban egyáltalán nem fogyasztják. A legnagyobb problémát azonban a vaddisznókhoz hasonlóan az okozza, hogy mindent eltaposnak, sőt, előszeretettel hemperegnek bele az ágyásokba.

A vaddisznó komoly veszélyt jelenthet. Fotó: 123rf.com

Ezt tegyük a vadkár megelőzéséért

A vadkár ellen nagyon nehéz védekezni. Meg lehet erősíteni a kerítést, ki lehet helyezni ultrahangos vadriasztót, de a legjobb megoldás mégiscsak a megelőzés, vagyis hogy a vadakat ne szorítsuk ki a természetes élőhelyükről, a megszokott környezetükből, ahol kellő mennyiségű élelemhez tudnak jutni.

• A gyümölcsfákat kukoricaszárral, napraforgó szárral, náddal vagy dróthálóval védhetjük meg a rágással szemben. Azonban ne használjunk papírt, mert az az első eső hatására le fog ázni, a műanyag alatt pedig a fa nem lesz képes lélegezni.
• A magaságyások növényei védettek a nyulakkal szemben, hiszen olyan magasságba nem szívesen ugrik fel a nyúl.
• A kerti háló szintén jó megoldás lehet a betolakodókkal szemben.
• A hagymát a nyulak kifejezetten utálják, így érdemes a legféltettebb növényeink mellé ültetni, hogy elmenjen a tapsifülesek kedve a lakmározástól.
• A mozgásérzékelős locsoló is segíthet a vadállatok távoltartásában. Így, ha a szenzor mozgást érzékel, automatikusan bekapcsolja a locsolót, a vízsugár pedig kizavarja az állatokat a kertből.