"Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket" – írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze előző heti posztjában egy éppen aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva.
A lehullott avar a kertben segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – fotó: pixabay.com
"A Greenpeace Canada nemrég kampányt indított azért, hogy hagyjuk a helyükön a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket. Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.
Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy a kert bizonyos területein, például a gyepesített területeken, a burkolatokon, a csatornákban gondokat okoz a lehulló lomb, mert kikopik a gyep, csúszós lesz a burkolat, eldugul a csatorna, ha azt nem szedjük össze. Az összeszedés tehát bizonyos esetekben megalapozott egy városi környezetben.
Ami nem megalapozott, az a kerti lomb elszállítása hulladéklerakóba. Gondoljunk bele: a természet körforgását, azaz a tápanyagok felszívódását gátoljuk ezzel és a fotoszintézis útján keletkező biomassza tömegünket nem visszaadjuk a talajoknak, hanem belegyömöszöljük azt egy pénzért vett nylon zsákba, dízelt égetve elszállíttatjuk, s a folyamat végén majd elégetik egy erőműben, ahol a rossz uniós szabályozás miatt az erőművet anyagilag kompenzálják érte, mert úgymond zöld energiát állított elő: valójában dioxint, szén-monoxidot és szén-dioxidot juttatott a légkörbe. Amit egyénileg tehetünk a kertünkért és ezen keresztül a Kék Bolygóért, az a komposztálás" – írja a posztban a szakember.
Az avar a bokrok és fák tápanyagutánpótlását is segíti – fotó: pixabay.com
"A lomb térfogata összegyűjtéskor riasztóan nagy tud lenni. Ha összekupacoljuk, akkor néhány esős nap után már a töredékére roskad össze. A komposztálódás pedig olyan belső hőtermelő folyamat, amely lebontja a kártevőket, kórokozókat, komplex vegyületeket, mindent, ami miatt az emberek félnek a kertjükben a lehullott lombot a talaj tápanyagutánpótlásáért megtartani.
A diólevél ugyanúgy komposztálódik! Kell neki 6-9 hónap, mint minden másnak, hogy érett komposzt legyen belőle.
A kerti nedves lomb elégetve nem csak a környezetünkre, de a saját egészségünkre is veszélyes, a rákkeltő dioxinnal megmérgezzük magunkat, családunkat, szomszédainkat. Ugyanez a komposztban sokkal kisebb, de a vírusok, gombák, kártevők megsemmisülését előidéző hőképződésben nem elég, hanem talajban raktározott szénné, hasznos, nyomelemekben gazdag tápanyagokká alakul" – fogalmaz Bardóczi Sándor.
Komposztáljunk! – fotó: pixabay.com
"Megvallom, én néha a szomszéd gondosan összegyűjtőtt, és az FKF zsákjaiba kirakott lombját is felhasználom, hogy tápanyag és élőhely, talajtakaró legyen belőle a kertemben. A zsákot visszaadom neki, amit mindig megrökönyödéssel fogad. A magyarázatot is, aztán ugyanúgy kiteszi zsákba a lombot a következő évben. De nem bírom nézni azt a pazarlást, amit a notorius "kerti lombtagadók" művelnek a kertjeikkel, mert bizonyos értelemben meglopják a saját kertjüket vele valami rossz társadalmi beidegződés miatt. Változtathatnánk ezen tömegesen. A kerti lomb nem ellenség. A körforgásos kertgazgálkodás barátja. Ingyen tápanyag. Használjuk fel. Komposztáljunk!" – tanácsolja a Budapest főtájépítésze.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
