Minden jel arra mutat, hogy az idei búzatermésnél a minőség jelenti a legnagyobb problémát, és a reméltnél nagyobb arányban csúszik le a termény a piacon kevesebbet érő takarmánybúza kategóriába. Az idei aratás keserű tapasztalata, hogy az elmúlt hetekben csökkentek az árak  , és az átlagos színvonalon termelők számára nem hoznak nyereséget – írja a vg.hu.

búza

Most mindenütt elég gyorsan haladnak munkákkal – fotó: pixabay.com

"Az őszi búza aratása a legutóbbi adatfelvétel idején már a terület több mint 50 százalékán befejeződött, az innen érkezett információk alapján 5,5-5,7 tonnás termésátlaggal. (Tavaly a KSH 5,63 tonnás átlagtermést mért.) A korábbi információk szerint megközelítőleg 860 ezer hektár lesz a betakarított őszibúza-terület. Ezek alapján a búzatermés mennyisége nem éri majd el az ötmillió tonnát, de a termés kevesebb mint fele a belföldi szükséglet, így az aratás végén lesz megfelelő exportárualap is" – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke.

Hozzátette: a búzánál különösen érdekes a minőség, és az előzetes tapasztalatok alapján most úgy tűnik, hogy kevesebb a malmi búza, mint amire számítottak. Ez tavaly is probléma volt, akkor az aratás utáni szakértői becslések arról szóltak, hogy 70-30 százalék lehetett a takarmány- és az étkezési minőség aránya, országrészenkénti nagy eltérésekkel. Akkor az okozott problémát, hogy a vásárlók csak a kiváló minőségű, úgynevezett javító búzát keresték, bár később beindult az export, és az idei aratás kezdetére kiürültek a raktárak.


aratás

Az idei jobb hozamokkal is veszteséget kell elkönyvelniük a növénytermesztőknek – fotó: pixabay.com

Gyakorlatilag befejeződött az őszi árpa aratása, az előzetes adatok szerint 5,7 tonna körüli hektáronkénti termésátlaggal került le a termény a 255 ezer hektárról. Ez némileg meghaladja a tavalyi 5,46 tonnás hektáronkénti hozamot és az előző öt év átlagát is. A repcével nemsokára végeznek a gazdálkodók, itt pedig 2,7 tonna per hektár a termésátlag.

A gabonapiacon vannak vevők a terményre, de az árak alacsonyabbak, mint amit a gazdálkodók elvárnának.

Az árpára kicsit visszafogottabb a kereslet, de a GOSZ-elnök abban bízik, hogy ennek a korai aratás az oka, mert most még az olaszoknál a nyári leállás ideje van, de amint visszatérnek a szabadságról, az árpa iránti kereslet is megélénkülhet.

"Most mindenütt elég gyorsan haladnak munkákkal" – fogalmazott a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Szerinte az sem elképzelhetetlen, hogy  az aratás végére a búza termésátlaga magasabb lesz, mert több, a korábbi években az országos átlagnál jobb hozamokkal záró vármegyében, mint például Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, később kezdődött az aratás.

Az 5,5-5,7 tonnás termésátlag a MOSZ számításai szerint nem hoz jövedelmet a gabonatermesztőknek.

Bár az előző évhez képest a költségek valamennyivel csökkentek, a jelenlegi árak azonban erre sem nyújtanak fedezetet. Csősz Tibor elmondta: a tonnánkénti búzaárak az elmúlt hetekben a 70 ezer forintot meghaladó szintről 65 ezer forint környékére süllyedtek, költségként pedig hektáronként 400 ezer forinttal lehet számolni – azaz az 5,7 tonnás termésátlaggal 70 ezer forintot meghaladó búzaár hozná ki nullásra a búzatermelés eredményét.

szalma

Az sem elképzelhetetlen, hogy  az aratás végére a búza termésátlaga magasabb lesz – fotó: pixabay.com

Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem lesz csúcstermés kukoricából és napraforgóból sem, és az is eldőlni látszik, hogy a tavalyi év gyenge átlagai után még az idei jobb hozamokkal is veszteséget kell elkönyvelniük a növénytermesztőknek.

A MOSZ-nál a régiós árakat is figyelik, és továbbra is azt tapasztalják, hogy – a két héttel ezelőtti adatok szerint – a magyarországi búzaár tonnánként 2-5 ezer forinttal marad el a lengyelországitól. Az árcsökkenés azonban nem csak magyar jelenség, a párizsi gabonatőzsde, a Matif árai is „csörgedeznek lefelé".