A mulcs használata mindig is nagyon hasznos és természetes megoldást nyújtott arra, hogy a kertünket természetközeli módon, kevesebb idő, munka és pénz ráfordításával művelhessük. Azonban van egy még hatékonyabb megoldás, mely segítségével akár kis földterületen is ökológiai és biológiai gazdálkodást valósíthatunk meg, ez pedig a mélymulcsozás. Amennyiben megismerjük a folyamatot, rá fogunk jönni, hogy mennyivel hasznosabb és természetesebb így művelni a kertet. Emellett pedig a megmaradt időt fordíthatjuk a többi kerti munkára.

Miért hasznos a mulcs?

A mulcs rengeteget tesz azért, hogy a kertünk rendezett legyen anélkül, hogy folyamatosan a gyomokkal kellene harcolnunk. A mulcs segítségével jóval kevesebb lesz a gyom, és öntözni sem szükséges olyan gyakran, hiszen segít bent tartani a talajban a nedvességet. A növények gyökereit is megvédi a túlzott hőségtől, télen pedig a fagyoktól, így egész évben nagyon jól járhatunk vele.

Ezen kívül pedig nagyon dekoratív megoldást is jelent, hiszen különböző típusai jól megkülönböztethetővé és elkülöníthetővé teszik az egyes ágyásokat és a közöttük vezető utat. Választhatunk szalmát, falevelet, fakéregtörmeléket, kavicsot, vagy zúzott követ. De a talajtakarás nem csak az esztétikai értéke miatt fontos.

mulcs hagyma

A mulcs segítségével jóval kevesebb lesz a gyom, és sokkal kevesebb lesz a kerti munka. Fotó: Shutterstock

A jól megválasztott mulcs a talajba kerülve még tápanyagot is biztosít növényeink számára. A mulcsozott talaj jobban megőrzi a nedvességet, hiszen a takarás miatt jóval kevesebb nedvesség tud elpárologni a talajból. Ennek oka a takarás mellett az is, hogy nem éri annyi napsütés. Ezáltal nem csak a növények járnak jobban, de mi is, mert kevesebb vizet kell elhasználnunk.

A takaróréteg miatt a gyomok jóval lassabban tudnak fejlődni, így kevesebb időnk megy el a gazolásra is. Mivel a mulcs nedvesen tartja a földet, ha találunk is gyomot, azt jóval könnyebb lesz gyökerestől kihúzni. A szerves talajtakaró egy idő után komposztálódni fog, ezért is van szükség a folyamatos pótlására. A lebomlás során segíti a talaj tápanyag-utánpótlását, így a talaj szerkezete levegősebbé válik. Sokkal könnyebb lesz felásni is, hiszen porhanyós lesz, így elég meglazítani, hogy át tudjuk szellőztetni.

Ha folyamatos a talaj takarórétege, akkor alatta nagyon sok hasznos élőlény talál majd lakóhelyet, amelyek segítségével a talaj még jobb minőségű lesz. A giliszták, a különféle hasznos gombák és mikrobák nagyon sokat tesznek azért, hogy minél egészségesebbé váljon a talaj a kertünkben.


A mulcs hatékonyan szabályozza a talaj hőmérsékletét, így nem engedi meg annak hirtelen lehűlését, vagy felmelegedését sem. Ezzel nagyon sokat tesz a növényeink egészségéért.

Ezért hatékony megoldás a mélymulcsozás

A mélymulcsozás egy olyan új kertművelési módszer, amely segítségével több időt, pénzt és energiát takaríthatunk meg, ráadásul még a környezetünket is kíméljük. Az új termesztési technológia megalkotására dr. Gyulai Iván ökológust az erdő „önmegművelése" ihlette.

Az erdőt figyelve azt vehetjük észre, hogy mindenféle emberi beavatkozás nélkül működnek a dolgok. Ráadásul nagyon is jól. Az erdő ugyanis mindent felhasznál, hogy még jobban és még természetesebben tudjon létezni. A lehulló lombozattal betakarja a talajfelszínt, így óvva azt a fagytól, a kiszáradástól és az eróziótól. A lehullott levelek ráadásul egy idő után kiváló tápanyagforrást jelentenek a növények számára, amelyben a mikroorganizmusok is kedvükre élhetnek. Mindezt természetesen a mulcs is meg tudja teremteni, azonban a legtöbb esetben a mulcs elhelyezése vagy túl laza vagy túl tömör, túl nedves vagy túl száraz. Ezekre a problémákra tud megoldást a mélymulcsozás.

Dr. Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke fejlesztette ki a koncepciót, melynek az az alapja, hogy a felszín borítása folyamatos. Ezáltal az folyamatosan megtartja a vizet, megújítja a talajt, és még csak szemetet sem termel.

A mélymulcsozás megakadályozza a talajtömörödést és a talajkopást is, illetve mérsékli a tápanyag kimosódását. Emellett kiegyenlíti a talajfelszín szélsőséges napi hőingadozását, és segít, hogy minél kevesebb gyom nőhessen ki talajból.

A talaj képződése nagyon lassú folyamat

A talaj, habár természetesnek vesszük, nagyon lassan képződik. A mérsékelt égövünkön 10 centiméter talajréteg képződéséhez 2000 évre van szükség, vagyis 20 év alatt egy milliméternyi talaj keletkezik. Az emberi beavatkozás ráadásul nem tesz jót neki, gondoljunk csak bele az őszi szántásba, amikor éppen be kellene takarni a talaj felszínét, ehelyett azonban az inkább kitakarásra kerül. A védőrétegétől megfosztott földfelszín pedig nagyon sok környezeti hatásnak van kitéve, így a minősége egyre csak romlik. A szükséges tápanyagot pedig műtrágyával kell pótolni.

A mélymulcsozás megkímél a felesleges munkától

A mélymulcsos módszer összefoglalva nem más, mint a talajfelszínen történő komposztálás. Általa nagyon sok energiát spórolunk meg, hiszen nem kell ásnunk, locsolnunk, gyomlálnunk és még műtrágyákat sem kell alkalmaznunk. Amíg a talajforgatás után előtörnek a gyomok, addig a talajborításos földművelés során a gyomosodás 15–20%-ra is csökkenthető.

mulcs mulcsozás mélymulcsozás

A mélymulcsozás segítségével környezetbarát módon tudunk gazdálkodni. Fotó: Shutterstock

Önmagában a levágott gyep, a kikapált gyomok, a faágak, a szalma, a széna vagy a tőzeg nem alkalmas megfelelő minőségű humuszréteg kialakítására, ezért fontos, hogy ezeket megfelelő arányban keverjük, és közben figyeljünk oda a nitrogén és a szén 1:35 arányára is. A tökéletes mélymulcsnál nem a rothadás, hanem a korhadás a lényeg, úgy, mint ahogyan azt az erdőben is megtapasztalhatjuk.

Így készítsünk mélymulcsot

Kétféleképpen lehet mélymulcsozást alkalmazni, a nyers és rostos humuszanyagok megfelelő arányú keverésével és a rétegezéssel, vagyis a rostos és a nedves humuszos építőanyagok egymásra terítésével. Fontos, hogy értsük, mind a nyers humuszképzőkre, mind a rostos humuszképzőkre szükségünk van a mélymulcs esetében. Míg a nyers humuszképzőkben nagyobb arányú nitrogén található, így kiváló lehet a lekaszált fű, a nyesedék, a zöld növényi részek, vagy éppen az istállótrágya, addig a rostos humuszképzők közé soroljuk a száraz növényi részeket, a szalmát, az avart, a faforgácsot és a szénát.

A második módszer alkalmazása esetén először egy réteg laza, szálas humuszos anyagot, például 20 cm vastag szalmát, egy réteg nedves humuszos anyagot, például 25 cm magasságban trágyát, majd még egy réteg szálas humuszos anyagot, például 10 cm vastag szalmát tesznek rétegekben a talajfelszínre. Azonban nagyon fontos, hogy ezek a rétegek ne legyenek túl tömörek, és a talaj megfelelően tudjon levegőzni.

Mivel azonban nem mindenki rendelkezik ezekkel az anyagokkal, azok kiválóan helyettesíthetők lehullott falevéllel és a metszés után ledarált ághulladékkal is. A talajt a mélymulccsal ősszel, a fagyok beállta előtt kell betakarnunk, körülbelül 60 cm vastagságban, anélkül, hogy a talajt előtte felásnánk. Mivel minden évben el kell végezni a takarást, idővel már kevesebb mennyiséget kell használnunk, hiszen maradni fog az előző évi takarásból.

dr. Gyulai Iván természetes termesztési technológiájának köszönhetően remek vegyszermentes és talajtápláló lehetőséget találtunk, amelynek segítségével ráadásul a kert gondozása nem kíván annyi munkát és időt, mint a hagyományos módszerekkel, sőt, az anyagi ráfordítás is jóval csekélyebb. A mélymulcs segítségével kiváló minőségű talajt tudunk létrehozni, amelyben minden élőlény természetes szimbiózisban, egymást segítve él és növekedik.

Mindenkinek sikeres és termésben gazdag gazdálkodást kívánunk!