Komposztálás kezdőknek – így vágj bele akár már holnap!

Komposztálj okosan!

A komposztálás a háztartásban keletkező szerves hulladék felhasználásának egyik leghasznosabb módja. Forrás: Agroinform,hu

A komposztálás a háztartásunkban keletkező szerves hulladékok legtermészetesebb felhasználási módja. Mindenki csak nyer vele, hiszen a haszontalan hasznossá alakul, boldoggá tesszük vele a növényeinket és jóval kevesebb szemetet kell majd belegyömöszölnünk a kukába.

A folyamat során a szerves anyagok elkezdenek lebomlani és oxidálódni, miközben humusz, szén-dioxid és ásványi anyagok keletkeznek. Ezáltal a talajba kerülve a komposzt javítja annak minőségét, a növényeid pedig dúskálni fognak a tápanyagokban.

Komposztálás lépésről-lépésre

• Az első feladat, hogy beszerzel egy olyan jól zárható edényt, amelybe a konyhai szerves hulladékok kerülnek. Vigyázz, hogy állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele, csakis a kukába! A komposztodba kerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tedd bele.
• A kertben válassz ki egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet, és ide telepítsd a komposztálót. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de túl távol se, hogy belátható időn belül el tudj jutni hozzá az újabb adag komposztálni valóval.
• Meg kell vásárolnod vagy el kell készítened a komposztálót. Ennek a legfontosabb feladata, hogy egyben tartsa a halmot, de szellőznie is kell, ezért fontos hogy lyukacsos legyen az oldala. A legegyszerűbb megoldás, ha leversz négy cölöpöt és kifeszítesz köré egy dróthálót. Pár raklap is kitűnő a feladat elvégzésére.
• Nyugodtan tedd bele a fűnyírás során keletkezett hulladékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket. A száraz gyomok és a fűrészpor is belekerülhet, a tetejét pedig zárd le földdel.

A kerti hulladéknak tökéletes helye van a komposztban – fotó: Pixabay

• A komposztod akár már három hónap alatt is tökéletes lehet, de lehet, hogy egy egész évet kell rá várnod. Ez csakis rajtad múlik. A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapod meg a várva várt, jó minőségű termőföldet.

• A komposzt úgy keletkezik, hogy a talajban található organizmusok lebontják a hulladékot. Minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. Ha nem győzöd kivárni, a gazdaboltokban beszerezhetsz komposzt gyorsítókat. Ezek nem mások, mint több milliárd organizmust tartalmazó porok, granulátumok, melyek besegítenek a már a komposztban lévőknek.
• A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudod ellenőrizni, hogy jó úton jársz-e. Figyelned kell a szagára is, a hiedelmekkel szemben ugyanis a jó komposzt nem büdös! Ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverned. Szintén nem kedvez neki, ha a konyhai hulladék már levet eresztve kerül bele. Ha a komposzt száraz, öntözd meg, ha pedig túlságosan nedves, keverj hozzá száraz hulladékot.
• Ha nincs kerted, akkor sem kell lemondanod a komposztálás okozta örömökről. Szerezz be egy kis méretű házi komposztálót, dobálj bele minden szerves, növényi eredetű háztartási hulladékot, majd amikor már folyékonnyá vált, higítsd vízzel. A növényeid egészen biztosan hálásak lesznek ezért a fantasztikus locsolóvízért!