Itt a tél, és ha idejében elvégeztük a kert és a ház felkészítését a hóra, a fagyra és a jégre, akkor talán most vagy egy kis szabadidőnk. Nagyon fura lehet ez, hiszen tavasztól őszig rengeteg munka vár ránk. Azonban most sem kell unatkoznunk, hiszen végre jut egy kis időnk, amit a komposzthalomra fordíthatunk. Mivel ősszel nagyon sok zöldség töve kerülhetett bele, mint például a burgonya, a paprika, a paradicsom, a dinnyeszár, és egyéb zöldségek és virágok tövei, azok lebomlásával idővel nagyon értékes humusz fog keletkezni. De csak akkor, ha nem hagyjuk magára a komposztot, hanem szakszerűen kezeljük.

Ugyanis télen még jobban oda kell rá figyelni, hogy folyamatosan érni tudjon, és így tavasszal egy részét már fel tudjuk használni.

avar komposztálás

Az avar nagy része is belekerülhet a komposztládába. Fotó: Pixabay

Ezek a munkálatok ugyan sok fáradtsággal, odafigyeléssel járnak, ám egy idő után már rutinosan, ránézésből fogjuk tudni, mit kell tennünk a komposztunkkal, hogy az mihamarabb felhasználhatóvá váljon. Az eredmény pedig felbecsülhetetlen, hiszen tápanyagban gazdag humuszba ültethetjük a növényeinket, ráadásul jóval kevesebb hulladékot kell elszállítani tőlünk, és a keletkezett szerves hulladék nagy része sem vész kárba.

Ezt tedd télen a komposzthalommal

1. A nyáron és az ősz folyamán összegyűlt komposztanyagot át kell forgatni, és ki kell szedni belőle a nem korhadó anyagokat, mint amilyen a véletlenül belekerült üveg, cserép, fém. Annak ellenére, hogy most egyáltalán nincs meleg, a komposztálás most sem állhat le. Azonban egy kis segítségre van szüksége a komposztnak.

2. Ha jól van megépítve a komposztáló, akkor a folyamat során megtermelt hő segítségével télen sem áll le a komposzt érése. Azonban ehhez ügyelni kell rá, hogy amikor igazán hidegre fordul az idő, fedjük le a komposztáló tetejét vastag kartonpapírral, esetleg szalmával megtöltött zsákokkal.

3. Ilyenkor jóval több a csapadék, ezért is fontos, hogy takarjuk a komposztáló tetejét és most különösen ügyeljünk rá, hogy nagyjából azonos mennyiségű nedves és száraz anyagot, zöld és fás hulladékot keverjünk össze benne. A nedves, nitrogénben gazdag zöldhulladék, a fűnyesedék ilyenkor már nem kerülhet a komposztba, ezért figyeljünk az állagára, hiszen az avar és a fás hulladék a komposzthalom kiszáradását eredményezheti.


4. A komposztot mindig alaposan keverjük össze, de az is nagyon jó megoldás, hogy ha van kellő mennyiségű helyünk, két komposztálót is csinálunk egyszerre. Az egyikben éppen érlelődjön a komposzt, miközben a másikat pedig folyamatosan töltsük fel.

5. A komposztba kerülő növényi részeket apró darabokra vágjuk össze, hogy hamarabb tudjanak lebomlani. A néhány milliméteresre darált anyagok nagyobb felületen képesek felvenni a nedvességet, így segítik a korhadást okozó baktériumok és gombák elszaporodására.

6. A halom szellőssé tétele is fontos télen, ezért rendszeresen forgassuk át.

7. A szelektív hulladékgyűjtéssel megkönnyítjük és felgyorsítjuk a megfelelő hulladékanyagok komposztba kerülését. Ráadásul környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy mennyi elszállítandó szemetet termelünk.

8. Fontos, hogy a fagyok előtt a komposztálóban az érett komposzt kerüljön kívülre, a még el nem korhadt anyagok pedig belülre, a komposzttömeg közepére kerüljenek. Ezáltal tavasszal homogén, barna, szagtalan, humuszt tartalmazó, környezetbarát szerves trágyát szórhatunk ki a veteményes ágyásokra.

9. A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius fokra melegednek fel. Elpusztulnak bennük a káros mikrobák, és a gyomok sem képesek rá, hogy kicsírázzanak. A folyamatot gyárilag készített komposztérlelő vegyülettel lehet felgyorsítani. A második érlelési szakasz 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni.

10. Ha sok káros férget találunk a komposztban, tegyünk bele talajfertőtlenítőt. Azonban a földigiliszták jelenléte jót tesz a komposztnak, hiszen felgyorsítják annak érését.

Még nem komposztálsz? Így vágj bele

1. Szerezz be egy olyan jól zárható edényt, amelybe a konyhai szerves hulladékokat fogod gyűjteni. Állati eredetű hulladék soha ne kerüljön bele, de nyugodtan belekerülhet a zöldségek héja, a gyümölcsök maradéka, a teafű és a kávézacc is.

komposztládák

Nyugodtan alakítsunk ki egyszerre több komposztládát, így hamarabb jutunk hozzá az érett komposzthoz. Fotó: Pixabay

2. A kertben válassz ki egy kellően árnyékos helyet, és ide telepítsd a komposztálót. Fontos, hogy szellőzni tudjon, így akár egy saját kezűleg összeállított komposztláda is kitűnő megoldás lehet.

3. Tedd bele a konyhai hulladékon kívül a levágott fűkaszálékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket.

4. A komposzt igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapod meg a várva várt, jó minőségű termőföldet.

5. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudod ellenőrizni, hogy jó úton jársz-e. A jó komposzt nem büdös, így ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverned.

6. Ha a komposzt eléri a körülbelül másfél méteres magasságot, fedd be 15–20 cm vastagságú föld- vagy agyagréteggel.

Jó komposztálást és bőséges termést kívánunk!