Mikor hasznosul a leghatékonyabban a műtrágya?

A Hogyan éri meg? – Kukorica Agroinform webináriumon Gyuris Kálmán, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója "A kukorica tápanyag-dinamikája" című előadásában rávilágított, hogy a nitrogén, a foszfor, a kálium és a cink hasznosulása eltérő a fenológiai fázisokban, és a magas terméshozam eléréséhez ezeket a döntéselőkészítés és a kijuttatás során figyelembe kell venni.

Akár öntözött, akár öntözetlen területen a kukorica termésmennyiségére a legnagyobb hatással a trágyázás és a tápanyag-gazdálkodás minősége bír – emelte ki, majd hozzátette, hogy a tápanyag-utánpótlás tervezésekor nemcsak a kultúrnövény igényeit kell pontosan ismerni, hanem azt is, hogy az előző állomány mennyit vesz ki a talajból. Példaként említette, hogy kukorica betakarításakor 8 t/ha termésátlagnál 65 kg foszfor és 45 kg kálium kerül le a szántóföldről hektáronként.

Nitrogén

A nitrogén esszenciális a levélképzéshez és a növekedéshez. A legfontosabb makroelem a kukoricatermesztés szempontjából, viszont a kukorica nitrogénfelvételének dinamikája nem lineáris. A címerhányásig a növény a nitrogénszükségletének 70-80 százalékát beépíti. Ugyanakkor a vegetáció teljes időtartamát figyelembe véve van egy nagyon intenzív időszak – a 6 leveles állapottól a címerhányásig –, amikor a növény rövid idő alatt a teljes nitrogénigényének átlagosan 30 százalékát felveszi – hangsúlyozta Gyuris Kálmán.

Nitrogénhiányos és egészséges kukoricák – Yara Hungária Kft.

Hozzátette, hogy a vegetáció első időszakában egészen alacsony a nitrogénszükséglet, de nélkülözhetetlen, illetve a címerhányást követő időszakban is lecsökken a nitrogénigény, de folyamatos marad.

A gazdáknak a középső, intenzív időszakot kell jól megcélozni, hiszen az akkor kiadott nitrogén hasznosulásának a hatékonysága lesz a legmagasabb – mondta a szakértő. – A túlságosan korán kiadott nagy mennyiségű nitrogén sem szerencsés, illetve ha elkésünk, akkor az optimális hatást nem tudjuk elérni.

Foszfor

A kukoricában a lilásan elszíneződött levelekkel, azaz a foszforhiányos állapottal minden évben szembesülünk. A gyorsan felmelegedő tavasz és a csapadékeloszlás szélsőségessége miatt a korai vetésben gondolkodnak a gazdák, ám áprilisban, májusban megjön a hűvösebb időszak, és ilyenkor a foszforhiány is megjelenik – mutatott rá Gyuris Kálmán.

Hozzátette, hogy a foszforhiány alacsonyabb növekedéshez, vékony szárhoz, csökött gyökérzethez, gyenge virágzáshoz és a csövön szabálytalanul kialakuló magsorokhoz vezet.

A vegetáció során felvett foszfor 70 százaléka a szemtermésbe szállítódik, ám a foszfor esetében sem lineáris a felvétel.

Hatleveles állapottól a címerhányásig történik a legnagyobb foszforfelvétel, címerhányás után pedig kisebb mértékű, de folyamatos a foszforfelvétel a vegetáció végéig. Ugyanakkor a kezdeti fejlődési szakaszokban a kukorica csak kis mennyiségű foszfort igényel, ilyenkor a teljes foszforigényének csupán 5-10 százalékára van szüksége.

Kálium

A leveleken jelentkező sárguló, elhaló levélszélek káliumhiányra utalnak, de ugyanilyen árulkodó lehet fejlett állományoknál az alsó levelek elszíneződése, száradása. Utóbbira a vegetáció végén kevesebb figyelem irányul, pedig árulkodó jel lehet – mondta a szakember.

Hangsúlyozta, hogy a kálium szerepe a betegségellenállóságtól a szárazságtűrésen át a vízhasznosításig elengedhetetlen. Minden élettani és fiziológiai folyamatban megjelenik, ezért a káliumhiány a terméseredménye is jelentős hatással bír.

Ha adott területen a tápanyag-ellátottsági szint megfelelő, akkor 1 kg szárazanyag előállításához 400-450 liter vízre van szükség, ám abban az esetben, ha tápanyaghiányos a terület, akkor ez 800-900 literre is megemelkedhet – emelte ki.

Hozzátette, hogy a káliumfelvétel dinamikája markánsan különbözik a nitrogénétől és a foszforétól: címerhányást követően jelentősen lecsökken a káliumfelvétel. A kukorica kritikus káliumszükséglete a 6 leveles állapot és a címerhányás közötti időszakban jelentkezik.

Cinkhiány – Fotó: Yara Hungária Kft.

Cink

A mezo- és mikroelemek közül a cink azért kiemelten fontos, mert növeli a terméseredményt és az ezermagtömeget is.

A cink szerepe az összes fenológiai fázisban – a gyökérfejlődéstől a szemképzésig – jelentős és szükséges. Abban az esetben, ha nem megfelelő a cinkellátottság a területen, akkor kijuttatására a 4-8 leveles állapottól a címerhányásig tartó időszak a megfelelő.