A vöröshagyma az egyik legfontosabb zöldségnövényünk, szinte az év minden napján valamilyen formában fogyasztjuk. Ebből adódóan nem szezonális termék, nálunk az egy főre jutó fogyasztás 8-10 kg/év között változik.

A közel 2 000 hektár felület jelentős része kisüzem, termésátlagaink számottevően elmaradnak a nagy hagymatermesztő országokétól, Hollandiától, Spanyolországtól vagy a német és a lengyel termelőkétől, holott a termesztés-technológia az elmúlt években sokat fejlődött.

Az aszály és a belvizek miatt a terméseredmények nemcsak nálunk, de Európa-szerte is ingadoznak, példának a 2018-as év említhető, amikor Nyugat-Európában 30-50%-os, Kelet-Európában 20-30%-os terméskiesés volt, ami részben magyarázata az évenkénti jelentős árváltozásnak.

A hazai ellátást tovább nehezíti a megfelelő tárolók hiánya is

A javuló minőség és beltartalmi értékek ellenére számottevő a tárolt hagymában keletkező veszteség, aminek számos oka lehet. Sokszor más tényezők befolyásolják a kisüzemekben, és más okok váltják ki a nagyüzemekben.

vöröshagyma

A javuló minőség és beltartalmi értékek ellenére számottevő a tárolt hagymában keletkező veszteség – fotó: Pixabay

Helyes fajtamegválasztás

Talán valamennyi tényező közül a legfontosabb a helyes fajtamegválasztás. Tekintettel arra, hogy a piac a hagymát egész éven át folyamatosan igényli, vannak nyári és őszi, azaz friss fogyasztásra nemesített fajták, és tárolási célra (téli és tavaszi fogyasztásra) előállítottak.

A friss fogyasztásúak lazább szöveti szerkezettel, magasabb nedvességtartalommal és alacsonyabb szárazanyag-tartalommal rendelkeznek, ebből adódóan tárolásra, hosszabb idejű eltartásra alkalmatlanok. Egyre kevesebb helyen alkalmazzák a kétéves, dughagymáról történő szaporítást és az ehhez alkalmas fajtákat, ezek a magasabb szárazanyag-tartalmuk miatt tárolásra jobbak, mint a magról vetett, egyéves termesztésűek.

A fajták tárolásra való alkalmassága minden vetőmag-tasakon fel van tüntetve.

Termesztéstechnológiával összefüggő okok

A helyes fajtamegválasztás nagyon fontos, de nem garancia arra, hogy nem lesz nagymértékű apadás vagy romlás a betárolt hagymánkban.

Két tényező az, amely jelentős hatással van a szárazanyag-tartalomra:

Míg a dughagymát egy átlagosan csapadékos évben öntözés nélkül is lehet termeszteni, addig a magról vetettel csak öntözött körülmények között szabad próbálkozni. A sok víz ugyan jelentősen növeli a termés mennyiségét, de egy határon túl fellazítja a szöveteket (csökkenti a szárazanyag-tartalmat).

Különösen a betakarítást megelőző hetekben adott öntözővíznek, csapadéknak van kedvezőtlen hatása, nemcsak a beltartalmi értéket rontja, a hagymafejek repedését is okozhatja,

valamint gátolja a hagyma visszahúzódását, azaz a levelek száradását, a buroklevelek (páncéllevelek) kialakulását.

A hagymát sekélyen elhelyezkedő gyökereiből adódóan gyakrabban és kisebb adagokkal (max. 20-25 mm) öntözzük, mint például a paradicsomot vagy a gyökérzöldségféléket. Általában tavasszal eléggé nedves a talaj a keléshez és a kezdeti fejlődéshez, nincs szükség vízpótlásra, ellenben május végétől július végéig szükségszerű a rendszeres öntözés, amit augusztusban már szüneteltetni kell!

A rossz tárolhatóságnak másik termesztéstechnikai oka lehet az egyoldalú és túlzott nitrogéntrágyázás.

A nitrogén termésmennyiség szempontjából jelentős, de egy határon túl a minőséget, a tárolhatóságot rontja. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon kétszeri fejtrágyázás (alkalmanként 5 g/m2 N hatóanyag, azaz 1,5-2 dkg/m2 27-34%-os N-műtrágya) fedezi a nitrogénigényét.

Míg a nitrogén elsősorban a termésmennyiségre van jelentősebb hatással, addig a kálium a minőséget, a szárazanyag-tartalmat, vagyis a tárolhatóságot fokozza. Egyszeri alkalommal – káliumban gyengébben ellátott talaj esetén kétszer – 10g/m2 K2O hatóanyagnak megfelelő kálium-műtrágyával (50%-os kénsavas káli esetén 2 dkg/m2) a nitrogén kijuttatásával azonos időben fejtrágyázzunk.

Szedés, betakarítás

A jó tárolhatóság feltétele a kellően beérett, azaz elszáradt levelekkel és nyaki résszel, vastag buroklevelekkel rendelkező hagymafejek. Ismertetői a következők:

  • A hagyma a fajtára jellemző alakot, nagyságot és színezetet eléri.
  • Megkezdődik a termést védő buroklevelek (páncéllevelek) kialakulása.
  • A levelek elszáradnak, aminek következtében a gyökérzet víz- és tápanyagfelvétele megszűnik.
  • A nyakrész elvékonyodik és megpuhul.
  • Az egyéves hagyma szára legalább 70-80%-ban megdől, a dughagymáról termesztett, úgynevezett kétéves hagymánál a szár teljes elszáradását célszerű megvárni.

A teljes érettség elérése érdekében két menetben szokás végezni a hagyma betakarítását. Először a földből kiemeljük – ezzel a gyökereit megszaggatjuk a hagymának –, és néhány napig hagyjuk a napon száradni. Vigyázat! Csapadék hatására a hagyma újra legyökerezhet, és néhány nap leforgása után újra kihajthat. Az ilyen hagymafejek tárolásra teljesen alkalmatlanok!

Fontos a felszedett hagyma átválogatása

Sérült, beteg, kopasz fejek nemcsak alkalmatlanok a tárolásra, de a többi, egészséges hagyma romlását is okozhatják!

vöröshagyma

A sikeres tárolás feltétele a jól beérett, kellően megszárított, vastag páncéllevélzettel rendelkező, sérülésmentes hagyma – A szerző felvétele

Tárolási körülmények

A vöröshagyma – eltérően más zöldségfajoktól – száraz, hűvös, levegős helyen tárolható sikeresen. Ilyen célra legjobb a padlás, kivételes esetben szellős, száraz kamra, ahol elhelyezhető 2-3 rétegvastagságú halomban, ládában, konténerekben, vagy raschelzsákokban. Optimális tárolási hőmérséklet 1-2 0C-kal 0 0C felett, -3 0C-ig a hagyma tárolása biztonságos. Ilyen feltételeket csak speciális tárolókban lehet megvalósítani, ahol akár 8-9 hónapig tartó tárolás is elképzelhető, kisüzemi tárolás esetén a fenti értékek közelítésére kell törekedni.

Legtöbbször a tárolóban történő romlást a nedvesedéssel járó felmelegedés okozza, ami lehetővé teszi a gombás betegségek (aszpergilluszos betegség, fuzáriumos és botrítiszes rothadás) fellépését. Szellőztetéssel, a hagyma átválogatásával a kár megelőzhető, illetve a veszteség minimalizálható.