Most jött el a meszelés ideje, de nem a házban, hanem a kertben!

Vannak olyan régi, bevált kerti módszerek, amelyeket még ma is érdemes feleleveníteni. Ilyen például a kerti fák törzsének meszezése is. A fák törzsének meszezéséről mondanak jót is és rosszat is. Az előnye, hogy tavasszal a korai melegek nem indítják be túl korán a meszelt törzsű fáknál a fejlődést, így a virágok nem fagynak le. A hátránya viszont az, hogy előre soha nem lehet tudni, vajon milyen lesz az időjárás, így lehetséges, hogy teljesen feleslegesen dolgozunk.

Ezért mindenki döntse el, mi éri meg jobban. Az, hogy megvédi a gyümölcsfák virágait az esetleges elfagyástól, vagy pár órácskát másra tud fordítani, amit a meszezéssel töltött volna. Habár, a szabad levegőn lévő testmozgás semmi esetre sem felesleges, hiszen jót tesz a testnek és a léleknek egyaránt. Ráadásul a mész nem csupán az elfagyástól védi meg a fákat, de az élősködőktől, és még a talajnak is jót tud tenni.

A fa meszezése meg tudja védeni a gyümölcsfa virágait a lefagyástól. Fotó: Shutterstock

Így meszezd a fa törzsét

A meszezés azoknál a gyümölcsfáknál nagyon fontos, amelyek már kora tavasszal kihajtanak, mint amilyen például a kajszi. Ha ezeknek a fáknak a törzsét bekenjük mésztejjel, akkor a napsütés nem indítja be túl korán a tavaszi fejlődést, így a tavaszi fagyok nem károsítják az érzékeny virágokat.

Mielőtt azonba belevágnánk a munkába, nagyon fontos, hogy mivel a mész nem kerülhet a szemünkbe vagy a bőrünkre, ezért mindenképpen védőruházatban kell elvégezni a munkát. Arra is ügyeljünk, hogy milyen ruhát veszünk fel, hiszen a mész a ruhára fröccsenve fehér foltot fog hagyni.

1. A fák meszezéséhez először is mésztejet kell keverni. Azt, hogy mi lesz mészből, a hígítás mértéke dönti el. Lehet oltott mész, mésztej vagy meszes víz. Az oltott mész egy színtelen, kristályos anyag, ami a boltokban fehér porként kerül értékesítésre, és amelyből víz hozzáadásával egy masszát kapunk. Ha több vízzel hígítjuk, akkor tejszerű folyadék lesz belőle, ez a mésztej. Ha a mésztej leülepszik, akkor tiszta, felúszó rész jön létre, amelynek a neve mészvíz vagy meszes víz.

A fák törzsének meszezésére a legalkalmasabb az 5-8%-os mésztej. Ehhez egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet adjunk, amit ezután hosszasan elkeverünk. Mindig csak annyit keverjünk ki, amennyit aznap fel fogunk használni, azonban az elkészült mésztejet két órán át hagyjuk pihenni, mielőtt a fán alkalmaznánk azt.

2. A legjobb, ha egy erős sörtéjű gyökérkefét használunk a munkához, mert ezzel a kéreg leváló részeit is le tudjuk szedni, így sokkal jobban be tudjuk fedni a fa törzsét a mésszel.

Mindig száraz napot válasszunk a fák meszezésére. Fotó: Shutterstock

3. Amikor elkészült a mésztej, vigyük azt fel a fák törzsére és a vastagabb vázágaira.

4. A meszezésnek az a titka, hogy a fehér felület hatására a napfény visszaverődik, a vékony, fehér mészbevonat így megakadályozza, hogy a fa szövetei a napsütéses, téli órákban felmelegedjenek, éjszaka pedig lehűljenek. Ez a folyamat ugyanis roncsolja az edénynyalábokat, és fagyrepedések, fagyfoltok keletkezését idézheti elő. A fehér törzsű fák tavasszal később melegednek fel, és 4–8 nappal később indul meg a nedvkeringésük is, tehát kevésbé vannak kitéve a tavaszi fagyok károsító hatásának.

5. A meszet nem kell eltávolítani a fáról, mert tavasszal az eső le fogja róla mosni. Fontos, hogy úgy vigyük fel, hogy az eső minél kevésbé mossa le, így érdemes megvárni vele a szárazabb napokat. A fák meszezése azért is hasznos, mert a mészréteg alatt el fognak pusztulni a különféle rovarok és gombák, a talajba kerülő mész pedig segít az elsavanyodott talaj mész tartalmát növelni.