Ebben a nyár végi, kora őszi időszakban sok kertészkedő, virágokat kedvelő megdöbbenve észleli, hogy eddig szépen és folyamatosan virágzó muskátlija most nem nyitja új virágait, elveszítette szépségét. Jött a tápsó, az öntözés, az elszáradt virágok leszedése, de a helyzet nem változott. Majd jött a tanácstalanság: mi okozza, mit lehet tenni ellene?
A gyapottok-bagolylepke imágója a csapdába ragadva
Valamikor a '80-as években észleltük bevándorlását hazai tájakra, majd egyre gyakrabban vendégünk lett. A kilencvenes évek végén már felmerült az a lehetőség, hogy itthon is áttelel, ami azóta bizonyosságot nyert. (Nem akarok a klímaváltozásban kételkedőkkel vitát indítani, de azt hiszem, hogy e faj és még sok társa bizonyítékul szolgál e kérdésben.)
Azt már a megjelenése időszakában megtudtuk, hogy vándorlepke, igen nagy távolságra képes eljutni, elsősorban meleg, száraz nyarakon. Táplálkozását tekintve oligofág, vagyis sok növényt szeret. Annyiban kell pontosítani, hogy a növények generatív részeit fogyasztja, vagyis a virágokat és az abból fejlődő termést. Így lett a kukorica egyik legveszélyesebb kártevője, a csövek végein a fejlődő szemeket fogyasztja.
A gyapottok-bagolylepke hernyója berágott, majd ki
Szereti a napraforgót is, főképpen a virágzás és a kaszatok korai fejlődési szakaszában látogatja a tányérokat. Így tett az idén is, a kukoricacsövek közel 50%-át megtámadta, a napraforgótáblákon kevesebb helyen jelent meg, de ott viszont tömegesen.
Szereti a kertészeti kultúrákat is, tipikusan a paradicsom és a paprika fejlődő termésében rág be a hernyója. A berágás szakaszában még kicsi a hernyó, a behatolás helye alig fedezhető fel, de amikor már eleget fogyasztott ott, kifejlődött, akkor a kirágás helye már nagyobb lyukat mutat. Ha a termésen szép szabályos, kör alakú lyukat látunk (1-3 mm átmérővel), akkor joggal számítanunk kell a gyapottok-bagolylepke hernyójának kártételére. Ha felvágjuk a bogyót, akkor rágott, ürülékkel szennyezett belsőt találunk, s ezt már nem szívesen fogyasztanánk el.
Ha meleg és száraz a nyár, akkor olyan mértékű felszaporodás jöhet, hogy a díszkertekben, házak környékén található virágokat is meglepi. (Mikor nem száraz és forró a nyár nálunk?!) Így volt ez az idén is, korán jöttek elő az itt telelt példányok, majd csatlakozott hozzájuk a távolról érkezők tömege. A kártevőnek 3-4 nemzedéke is kifejlődhet, főleg ha a kora őszi szakaszban még kellemesen meleg az időjárás. Ez most is adott. Mindezek eredménye lett a dísznövényeken látható kártétel.
A tünetek első látásra a virágzás csökkenése. Ha közelebbről vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a bimbók oldalán kerek lyuk van, s ha kibontjuk, akkor a kirágott virágok helyén a hernyó ürülékét találjuk, esetleg a hernyót magát is. Természetesen gyakori kártevője a muskátlitöveknek, de más dísznövény virágait is megtámadja, így körömvirágon vagy éppen hibiszkuszbokron is láttam.
A gyapottok-bagolylepke a muskátlibimbót is fogyasztja
A védekezés lehetősége könnyű is meg nem is (mondhatni, mesébe illő). Könnyű, mert a dísznövényeket nem fogyasztjuk el, nem kell az élelmezés-egészségügyi várakozási időre figyelemmel lenni. Nehezíti helyzetünket, hogy az előbbi mondat ellenére nem ajánlott a házunk szűk környezetében permetezni (gyermek, háziállat stb.), illetve az engedélyezett termékek körében kevesebb az ilyen helyzetben alkalmazható készítmény.
Gyapottok-bagolylepke hernyója körömvirágon
Itt kettő is jutott a gyapottok-bagolylepke hernyójából
Itt csak a III. forgalmi kategóriába eső (szabad forgalmú) termékek közül említek néhányat: ilyen a Dipel DF, ami alkalmazható dísznövények és zöldségnövények kártevői, kimondottan hernyókártevők ellen is. A másik termék a piretroid csoport valamelyik tagja, pl. a Deltaphar 25 EC, ami szintén használható a zöldségfélék és dísznövények kártevői ellen. A harmadik készítmény a Mospilan 20 SG/SP. Az előzőekhez hasonlóan használható zöldségfélék és dísznövények kártevői ellen.
Elfogyasztotta, most megy a következőre
Hangsúlyozom, hogy a lista nem teljes, tehát a bolti eladó javasolhat mást is a készletükből, de itt, az Agroinform növényvédőszer-kereső felületén a tisztelt olvasó is válogathat a készítmények közül.
A 3 termék mindegyike eltér hatóanyagában és hatásmechanizmusában a másiktól, így több kezelés esetén javasolt váltva használni őket.
A mostani permetezés is segít, de a jövőre nézve eredményesebb lesz a nyár folyamán elkezdeni a kezeléseket, majd ismételni azokat, így megelőzhető a kártétel.
A másik ismert és kellően utált kártevő csoport a vándorpoloskák csapata, amelyek szintén ekkorra szaporodnak fel, jelennek meg a kiskertekben is. Igazából 2 faj, az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) borzolja a kedélyeket az utóbbi évek őszi időszakában. Már a nyár folyamán megjelennek, és folyamatosan szaporodnak, így őszre tömegessé válnak. Ezek polifágok, vagyis mindenevők, kertünk szinte minden növényén károsíthatnak.
Az ázsiai márványos poloska szereti a szőlőt is
A zöld vándorpoloska szívogatásának nyoma
A zöld vándorpoloska – még fejlődésben – táplálékot keres
Károsításuk viszont nem olyan látványos, mint az előbbi kártevőé. Rágó-szívó szájszervükkel megsértik a növény felszínét, és a tápanyagot kiszívják onnan. Egyes gyümölcsökön, paradicsomon látványos színváltozás követi a károsítást, ami már jelzi a poloska jelenlétét, de szerepük lehet a rothadási folyamatok elindításában is, illetve a gyümölcs, szőlő ízvesztésében is.
Sokakat az előbbi kártétel zavar, vagy éppen az, ha 8-10 poloska lepi el azt a gyümölcsöt, amit éppen el akar fogyasztani. (Bűzmirigyeik nyomot hagynak maguk után.) Talán nagyobb azoknak a száma, akiket a telelőhelyet kereső poloskák tömege riaszt meg az ablakok környékén vagy éppen a lakásban, télen a telelésből „felébredő” poloskák zavarnak.
Ezen a gyümölcsön 10 poloska volt egyszerre
A károsított növények listája hosszú, nem vállalkozom a leírásukra, de néhányat megemlítek: alma, körte, kajszibarack, őszibarack, cseresznye, paradicsom, paprika, virágzó dísznövények. A védekezést ezek ellen is korábban kellene kezdeni, a nyár folyamán 1-2 kezelés gyéríti a kártevő tömeget, és csökkenti a felszaporodásukat.
Még most is lehet ellenük védekezni, pl. a korábban említett Mospilan 20 SG/SP is bevethető ellenük, de a Deltaphar 25 EC, Karate Zeon 5 CS is eredményes lehet.
A „betelelés” megelőzésére leginkább a zárás és zárva tartás a megoldás. Ha nagy tömegben gyülekeznek adott helyen, oda is lehet fújni a permetléből.
A vándorpoloskák a hibiszkuszbokrot sem vetik meg
A fotók a szerző felvételei.
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
