Te is szereted a dinnyét? Nagyon sokan vannak így vele! Nem is csoda, hiszen igazán finom, hideg és éppen ezért nem hiányozhat egyetlen strandolásról vagy kerti buliról sem. De ha eddig simán félbevágtad, majd szeleteket vagdostál belőle, akkor nagyot hibáztál! Ugyanis van ennek sokkal jobb módja is!

Így vágd fel a görögdinnyét

Semmi baj sincs azzal, ha idáig hagyományos módon, félbevágva, majd szeletekre szelve készítetted fel a dinnyét arra, hogy elfogyasszátok. De van ennél sokkal jobb módszer is! Nézd csak meg ezt a videót, és ettől fogva már egészen biztosan nem szavazol a dinnye esetében a hagyományos szeletekre!

A videón látható, hogy először félbevágják a dinnyét, ezután lefelé fordítják, és körülbelül 2 ujjnyi vastag szeletekre vágják fel, majd elforgatják 90 fokban, és így is felszeletelik 2 ujjnyi vastagon. A gusztusos és praktikus csíkokat pedig könnyedén el lehet fogyasztani, akár gyerekeknek is, sőt, még csokoládéba is mártogathatjuk, ha éppen úgy van kedvünk.

Na de még mindig nem értünk a dinnyés meglepetések végére! Jöhet a dobpergés, ugyanis olyan apró kis titkot árulunk el, amire nem is tudjuk, miért is nem gondoltunk korábban! Egy csipetnyi só ugyanis még jobban előhozza a dinnye csodálatosan édes ízét!

dinnye görögdinnye

A görögdinnye igazán finom, hűsítő, ráadásul még egészséges is. Fotó: Shutterstock

Ne feledjük, sokan esznek például sonkát a sárgadinnyéhez, vagy akár különféle sajtokat, hiszen az édes és a sós íz kiválóan kiegészítik egymást, így hát kalandra fel, hiszen egy kis só mindenki életét és ételét megfűszerezi. Adjunk hát egy esélyt neki a görögdinnye esetében is, hiszen mi történhet? Legfeljebb maradunk a hagyományos fogyasztási módnál!


Legyen görögdinnye a kertedben

A dinnyének több, mint 500 ismert fajtája van. A görögdinnye, habár a neve alapján nem gondolnánk, Afrika déli részéről származik, és leginkább íze és cukortartalma miatt kedveljük. A görögdinnyét legegyszerűbben magról tudjuk szaporítani, melyeket áprilisban és májusban érdemes elvetni. A dinnyét fészkes vetéssel vessük, vagyis készítsünk a magoknak egy kis fészket, és a fészekbe szórjunk 4-5 magot.

Mivel a görögdinnye fényigényes, így a kert legvilágosabb részét érdemes kiválasztani számára. A legjobban a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. A palánták hat hét után kelnek ki, melyeket egyelni kell, majd ültessük őket egy-másfél méteres sor és tőtávolságra.

A görögdinnye esetében kulcsfontosságú az öntözés, ezen kívül pedig a gyomlálásra is nagy szüksége van. A termés júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető. A görögdinnye indáit forgatni kell a gyümölcs ideális fejlődéséhez.

Szerencsére bőségesen válogathatunk a hazai görögdinnye fajták közül. A Hevesi Csányi a nevéhez méltó módon Heves Megyéből származik. Termése kissé megnyúlt, súlya 8-10 kg, felülete sima. A húsa igazán gyönyörű vörös, az íze pedig finom édes. Ezt a fajtát nagyon könnyen lehet gondozni, így ideális a kiskertekbe is.

A Sárgahúsú szentesi igazi különlegesség, mivel a húsa nem piros, hanem sárga. Termése kissé megnyúlt, gyengén bordázott, 3-5 kg közötti. A héja világoszöld, sötétzöld csíkozással. Sárga húsa mézédes, és szintén kiválóan termeszthető kiskertben is. A Gömbfutó termése szabályos gömb, héja egyenletesen vékony, zöld csíkozással. Húsa pedig igazán finom.

Akkor is lehet dinnyéd, ha nincs helyed

Ha nincs kertünk, vagy kisebb helyünk van csak a kertben, a magaságyás is kiváló lehetőség arra, hogy dinnyét termesszünk.

Fontos, hogy a dinnyét napos helyre ültessük, hiszen legalább naponta 8 órányi napfényre van szüksége. Figyeljünk rá, hogy csak akkor vethető el a dinnye magja, amikor már egészen biztosan nem várható fagy.

Habár felfelé fog terjeszkedni, a gyökere attól még ugyanolyan terebélyes marad, mintha hagyományosan nevelnénk. Ha nincs elég hely a gyökerei számára, nem lesz megfelelő a termés sem. A dinnyével együtt ne termesszünk más növényt a magaságyásban, hogy elegendő hely maradjon az indái számára.

Legyen erős a rács, amire felfuttatjuk a dinnyét, hiszen nem lesz kis méretű a termése, és azt is el kell, hogy bírja. Semmi esetre se várjuk, hogy a dinnye magától fog felfutni a rácsokra. Az indákat nekünk kell feltenni és odaerősíteni. A kötözéshez erős anyagot válasszunk, hogy egészen biztosan elbírják a termést.

Habár a görögdinnye folyamatosan hozza az új indákat, elég, ha csak 8-10 fő szárat futtatunk fel, az összes többi oldalhajtást le kell metszeni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a növény energiáinak nagy részét fogja ezeknek az indáknak a növelésére fordítani, és jóval kevesebb energia és tápanyag jut a termésre.

dinnye görögdinnye

A görögdinnye még magaságyásban is termeszthető. Fotó: Shutterstock

Azért, hogy az érésben lévő görögdinnye ne essen le az indáról, érdemes hálót húzni rá érés közben, és úgy felfüggeszteni a futtatóra. Nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű vizet biztosítsunk a dinnye számára. A mulcsozás pedig sokat segít, hogy a dinnye talaja ne száradjon ki olyan hamar, sőt, még a gyomokat is megfékezi.

A héját se dobd ki

A görögdinnyének nem csupán a lédús, édes húsa ehető. A dinnyehéj is rengeteg értékes anyagot tartalmaz, ráadásul még finom is. Persze senkit nem arra bíztatunk, hogy nyersen ugorjon neki, és falatozza el. Kivéve, ha lovak is olvassák a cikkünket, mert nekik kifejezetten ízleni fog így is.

A dinnyehéjnak magas B- és C-vitamin tartalma van. A benne található citrullin nevű aminosav  argininná alakul, amely fontos a szív és a keringési rendszer egészségére vonatkozóan. Mivel azonban nyersen nincs túl nagy élvezeti értéke, érdemes belőle savanyúságot készíteni.

Ehhez először is nagyon alaposan mossuk meg. A dinnyén kívül szükségünk lesz még 2-3 gerezd fokhagymára, friss kaporra, egy fél teáskanál mustármagra, 2 bögre vízre és egy negyed bögre sóra.

Forraljuk fel a vizet, adjuk hozzá a sót és keverjük el benne, míg teljesen fel nem oldódik. Vágjuk le a dinnye héjáról a külső, zöld részt, majd vágjuk kockára. Tegyük bele egy befőttesüvegbe, és adjuk hozzá a szeletelt fokhagymát, a kaprot és a mustármagot. Hűtsük le a sós oldatot, majd adjuk hozzá a dinnyéhez, de az üveg felső negyedét hagyjuk szabadon. Ezután nincs is más dolgunk, mint feltenni a lezárt üveget a polcra, és majd később elfogyasztani a finom savanyúságot.

Tudod, hogy létezik dinnye allergia?

Bár nem is gondolnánk, nem mindannyiunk számára természetes a dinnye fogyasztása, hiszen vannak, akik allergiásak rá. A görögdinnye-allergia tünetei hasonlóak, mint más ételallergiák tünetei, így jelentkezhet csalánkiütés, nyelv vagy torok viszketés, gyomorgörcsök, gyomorfájdalom, hányinger vagy hányás formájában, röviddel a görögdinnye fogyasztását követően. A súlyos allergiás reakció anafilaxiát válthat ki, amely életveszélyes lehet, melynek tünetei lehetnek légzési nehézség, nyelési nehézség, légszomj, a torok, az arc vagy a nyelv duzzanata, hányinger, hasi fájdalom, hányás, zihálás, sokk (alacsony vérnyomás miatt) és szédülés.

A görögdinnye-allergia diagnosztizálására a leggyakoribb módszer a bőrpróba. A prick-tesztnél először a görögdinnyét szúrják meg a bőrpróbához használatos eszközzel, majd ezt követően az alkar bőrén ejtenek apró karcolást. Allergia esetén néhány perc múlva bőrpír, dudor jelentkezik a bőrfelületen.

Néha előfordul, hogy a tesztek nem igazolják az allergiát, de a gyermek rendszeresen rosszul érzi magát a görögdinnye fogyasztását követően, ekkor fruktóz felszívódási zavar állhat a háttérben, amely kilégzéses vizsgálattal mutatható ki. De akár keresztallergia is kialakulhat, amikor a tünetek az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága miatt jelentkeznek, vagyis a gyermek valójában a parlagfűre allergiás, a görögdinnye csak a keresztallergia miatt okoz nála tüneteket.

De akármelyik is történik, a legfontosabb, hogy allergiás reakció esetén a gyermek ne fogyasszon görögdinnyét, sőt, a sárgadinnye fogyasztása sem javasolt ekkor, mivel az is gyakran okoz hasonló tüneteket.

Sok pollenallergiás is tapasztal szájüregi tüneteket bizonyos nyers zöldségek és gyümölcsök, például a görögdinnye elfogyasztása után. Ha ugyanis keresztallergia áll fenn, az immunrendszerünk nem tud különbséget tenni két nagyon hasonló fehérje között, ezért mindkettőre eltúlzott módon reagál.

Ha tehát valaki görögdinnyét eszik, és közben a fent leírt szájüregi tünetek valamelyikét észleli, akkor valószínűleg nem ételallergiához, hanem a pollenallergiához köthető a tünet. A fűfélék pollenjére allergiásoknál a dinnye mellett a zeller, a narancs, az őszibarack és a paradicsom is gyakran okoz orális allergia szindrómát.

Ezért jó, ha teheted, és eheted

A görögdinnyében, annak ellenére, hogy 90%-a víz, sok a C-vitamin, a kalcium, a magnézium, a rost és a kálium is, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot, például likopint.

A görögdinnye magas káliumtartalma miatt segít átmosni a veséket, csökkenti a vérben a húgysav koncentrációját, serkenti a vizeletürítést, így segít a szervezet méregtelenítésében. Segít csökkenteni a testhőmérsékletet és a vérnyomást, a benne található karotinoidok erősítik az érfalakat, és megakadályozzák a vérrögök kialakulását.

A benne található likopin komoly szerepet játszik a rákmegelőzésben. Ráadásul tökéletes megoldás a forró nyári napok idején, amikor már ununk inni, hiszen kiváló szomjoltó. És hát ugye mennyivel szórakoztatóbb dinnyét eszegetni, mint meginni egy pohár vizet?

A dinnye tehát, bármilyen módon is szeleteljük fel, igazán finom és egészséges, ráadásul még a kertünkben is megterem. Adjunk hát neki helyet a tányérunkon és a kertben egyaránt.