Ha van kiskerted, nagyon szerencsés vagy. És persze nagyon elfoglalt is, mert az bizony rengeteg munkával jár. Azonban nincs is annál jobb érzés, mint amikor a két kezünk munkájának gyümölcse, illetve zöldsége kerül a családi asztalra.

De eljöhet az az idő is, amikor már nem fér több a családba, és a kamra polcai is telve vannak a finom befőttekkel, lekvárokkal, italokkal. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy vajon milyen módon érdemes tartósítani a zöldségeket és gyümölcsöket, hogy megőrizzék ízüket és lehetőleg vitamintartalmukat is a szűkösebb időkre. A nyári melegben persze nem a legkellemesebb hosszasan a tűzhely mellett állni, és elkészíteni a finomságokat. Azonban van egy egyszerűbb módszer is, ami nem más, mint a mélyhűtés.

Mélyhűteni a legegyszerűbb. De vajon beválik a zöldségeknél és a gyümölcsöknél is?

Az élelmiszerek tartósítása nagy múltra tekint vissza. Nem is csoda, hiszen a szűkösebb időkre is tartalékolni kell. Azonban az, hogy melyik élelmiszert hogyan lehet a leghatékonyabban tartósítani, sok fejtörést szokott okozni. A tartósítási eljárások nagy része pedig sok időbe telik.

mélyhűtő zöldség gyümölcs

Kiváló megoldás a zöldségek és a gyümölcsök tartósítására a mélyhűtés. Fotó: Shutterstock

Azonban akadnak olyan eljárások is, amelyek jóval egyszerűbbek és gyorsabbak. Legyen szó akár befőzésről, palackozásról, szárításról, vermelésről vagy lefagyasztásról. Mindezek közül a lefagyasztás a leggyorsabb, és a frissen szedett termés ilyen állapotban is meg fogja őrizni ízét és vitamintartalmát.


A lefagyasztott zöldségek és gyümölcsök pedig, amikor szükségünk van rájuk, könnyen felolvaszthatók és ugyanúgy felhasználhatók, mint a frissen szedett termés. Ráadásul, a befőzéssel szemben, ahol órákat töltünk a forró tűzhely mellett és kétséges, hogy az üvegekben valóban a legjobb állapotában maradnak meg az ételek, vagy esetleg megromlanak, a mélyhűtés biztos megoldást nyújt az élelmiszerek tartósítására. Hacsak el nem megy az áram, és le nem olvad a mélyhűtő.

Így a legjobb mélyhűteni

1. Fontos, hogy ha szabályozható hőmérsékletű a fagyasztónk, már a tervezett tartósítás előtt két nappal állítsuk -20-25 Celsius-fokra. Ha ilyen nagyon lecsökkentjük a fagyasztó hőmérsékletét, azzal alaposan felgyorsítjuk a fagyasztás folyamatát. Azután, hogy a termést lefagyasztottuk, 2-3 nappal később nyugodtan állítsuk vissza a mélyhűtő hőmérsékletét -18 Celsius-fokra.

2. Ahogyan szüretelünk, úgy fagyasszunk. Ne várjuk be, amíg az összes zöldséget, gyümölcsöt leszedtük, hanem szépen sorban, ahogy bekerülnek a konyhába, már fagyasszuk is őket. Így a fagyasztót sem terheljük meg azzal, hogy egyszerre kívánunk lefagyasztani több kiló élelmiszert, ami lelassíthatja a mélyhűtőt.

3. Tehetjük zacskóba, vagy akár dobozokba is az élelmiszereket, de arra ügyeljünk, hogy a zacskó esetében ne legyen benne levegő, a doboz esetében pedig mindig töltsük tele, és zárjuk le azokat.

4. Akkor is címkézzük fel az élelmiszereket, ha úgy gondoljuk, átlátszó csomagolásban vannak, és fel fogjuk ismerni, mi is van bennük. Amikor már le vannak fagyasztva, egyáltalán nem könnyű felismerni, mit is rejt a doboz vagy a zacskó, így az évszámot, hónapot és azt, mit is tartalmaz a csomag, érdemes vízálló filccel feltüntetni a csomagoláson. Ha fiókos a mélyhűtő, akár egy jegyzéket is készíthetünk, amelyre felírjuk, melyik élelmiszert hol találjuk. Sok időt spórolunk ezzel, és nem kell átélnünk a jéggé fagyott ujjak borzasztó érzését sem.

5. A mélyhűtés során elpusztulnak a baktériumok és más mikrobák, egyúttal megelőzzük az élelmiszer rothadását, illetve ízvesztését is. Sokan már konyhakészen fagyasztják le a zöldségeket, így akár felkockázva, kissé megfőzve is el lehet tenni azokat. Így nem csak megkönnyítjük a dolgunkat, amikor főzni szeretnénk, de jóval kevesebb helyet is foglalnak a zöldségek és gyümölcsök a mélyhűtőben.

6. Vannak kifejezetten jól fagyasztható zöldségek, mint amilyen a zöldbab, a zöldborsó, a sárgarépa, a paprika, a spenót és a fűszernövények. Fontos, hogy mindig tisztítva tegyük el a zöldségeket és gyümölcsöket, és távolítsuk el róluk a feleslege részeket, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak. A csomagolás pedig legyen mindig összetömörített, doboz esetén pedig akkora dobozt használjunk, ami megtelik az élelmiszerekkel.

A zöldségeket és gyümölcsöket mindig tisztítva tegyük a mélyhűtőbe. Fotó: Shutterstock

7. A blansírozás például remek megoldás lehet, hogy félkészen tegyük el az élelmiszereket, melyek így kevesebb helyet foglalnak, és a feldolgozásuk is sokkal egyszerűbb lesz a felolvasztás után. Ehhez forraljunk vizet, és forrázzuk benne pár percig a zöldségeket. Minden zöldséget külön, egyébként össze fognak keveredni a különböző ízek. Ezután emeljük ki és merítsük hideg vízbe, majd miután kihűlt, tehetjük is a fagyasztóba.

8. Akár a hűtő is megoldás lehet, ha csak rövidebb ideig szeretnénk valamit tárolni. Itt azonban inkább ne vágjuk fel a zöldségeket és gyümölcsöket, mert akkor sokkal kevesebb ideig maradnak frissek és fogyaszthatók. A hűtőnek azon részében tároljuk a zöldségeket, ahol jó a légáramlás és ahol a legtávolabb vannak a hűtőventilátortól. Sőt, a legtöbb hűtőnek már van zöldségtartó rekesze, így ott van a legjobb helyük.

Ha így tároljuk, sokáig friss marad a zöldség és a gyümölcs

1. Fontos, hogy mindig sértetlen, egészséges zöldségeket és gyümölcsöket tároljunk, és rendszeresen nézzük át, mert amelyik romlásnak indult, idővel a többit is el fogja rontani.

2. A burgonyát tárolhatjuk a pincében, homok között, de akár egy szellőző ládában is. Fontos azonban, hogy legalább kéthetente el kell távolítani a csírákat, mert így sokkal tovább el tudjuk majd tárolni. A csírázás során a krumpli cukrokat alakít át keményítővé, és energiát von el a gumóból a növény felépítéséhez.

3. A legalkalmasabb helyiség a zöldségek tárolásra a pince. Azonban csak akkor, ha kellően száraz, jól szellőztethető, és a zöldségek 1–3 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tárolhatók. De akár a teraszon is tárolhatjuk ládában, azonban fontos, hogy ezt béleljük ki, mind alulról, mind oldalról, majd töltsük meg 15 cm vastagon tiszta homokkal. A gyökérzöldséget ebben tudjuk tárolni úgy, hogy egy réteg zöldségre egy réteg homok kerüljön.

Akár több sorban is tudunk így zöldséget tárolni. Fontos, hogy mind alul, mind felül és a láda két oldalán hagyjunk meg legalább 10 cm vastagon homokot szigetelésképpen. A ládát ezután takarjuk le fóliával, de tehetünk rá vastag pokrócot is.

4. Elődeink vermeléssel tartósítottak. Ehhez persze szükség van egy pincére is. A verem 80–100 cm széles és 50–60 cm mély legyen. A vermelésnek egyszerű szabályai vannak, amelyeket betartva a zöldségfélék hosszan frissek maradnak.

A vermelés célja, hogy a zöldségféléket a lehető legjobb állapotukban, minél nagyobb tápértékben őrizzük meg a felhasználásig. A tároláshoz a „földnedves", tiszta homok a legalkalmasabb. A zöldségek leveleit vágjuk le egy 1-2 cm-es csonk meghagyásával. A gyökereket lombos felükkel kifelé fordítva rakjuk a fal mellé, úgy, hogy ne érjenek egymáshoz, mert azzal felgyorsítjuk a romlásukat. A sorba rakott zöldségekre ezután annyi homokot terítsünk, hogy azokat teljesen befedje.

5. A hagymát kössük koszorúba és akasszuk fel szellős, hűvös helyre, vagy tegyük egy jól szellőző kosárba.

6. De a pince nem csak a zöldségek, hanem a gyümölcsök tárolására is alkalmas. Kiválóan tartósítható itt például a télálló alma. Fontos, hogy a gyümölcsöket mindig kézzel szedjük, hogy ne sérüljenek és úgy helyezzük a polcokra, hogy ne érintkezzenek egymással.

7. A babot, a borsót és a lencsét száraz körülmények között, jól szellőző vászonzacskókban tároljuk, de rendszeresen vizsgáljuk át, nehogy megszálljanak minket a molyok.

Mindenkinek sikeres tartósítást kívánunk!