Ettél már köszmétét? Nem? Pedig szerintünk egészen biztosan kóstoltad már!

Neked van köszméte a kertedben? Na és egres? Ha van egresed, akkor engedd meg, hogy bemutatkozzon. Szólíthatod ugyanis köszmétének, pöszmétének, piszkének, büszkének vagy a legyakoribb nevén, egresnek. A hivatalos neve azonban valóban a köszméte, még ha nem is ezen a néven ismerjük a legtöbben. De mindegy is, hogyan nevezzük, a lényeg, hogy igazán könnyen termeszthető, nagyon korai és nagyon finom gyümölcs.

Ismerkedj meg a köszmétével

Rapaics Raymund A magyar gyümölcs című könyvében azt írja, az egres szó a latin agrestisből származik, amely mezeit, vagy vadat jelent. A hivatalosan használt köszméte név szláv eredetű. Az egres 50-150 centiméter magas, sűrű ágrendszerű, lombhullató cserje. Tüskés vesszői kissé szőrösek vagy kopaszak, levelei kerekdedek, vagy szív alakúak. Az egres áprilisban virágzik. A virágok kicsik, a kocsány és a harang alakú vacok szőrös. A termés 8-15 milliméter hosszú, gömbölyű vagy ovális, vörössel futtatott zöldes vagy sárgás színű lédús álbogyó. Felülete lehet csupasz vagy szőrös.

Az egres könnyen termeszthető és finom gyümölcs. Fotó: Pixabay

Az egrest már a rómaiak is fogyasztották, a középkorban viszont még gyógynövényként ismerték. Nemesítését a 16. század végén a hollandok kezdték el, de igazán népszerű a 18. században lett. A köszmétét az 1870-es évek végén kezdték el hazánkban termeszteni, Szentendre környékén, a kipusztult szőlőültetvények helyén. Manapság a legtöbb köszmétét Debrecenben és környékén termelik, de a legjobb az lenne, ha minden kiskertben lenne ebből az egészséges finomságból. Mára számos nemesített változata elterjedt. Május végén, június elején szüretelhető.

Így termeszd az egrest

A köszméte az igénytelen gyümölcsfajok közé tartozik, amely még az igazi kemény hideget is nagyon jól viseli. Ellenben a túlságosan meleg időjárást nem kedveli, ezért nem érdemes a tűző napsütéses területekre telepíteni, inkább a félárnyékos helyeket részesítsük előnyben nála. A túlságosan árnyékos terület sem jó neki.

Az egres a savanyú kémhatású talajokon érzi a legjobban magát, és fontos számára, hogy rendszeresen öntözzük. Házikertben a legcélszerűbb törzses csemetéket ültetni, melyeket oltással állítanak elő. Mivel a köszméte az egyik legkorábbi gyümölcs, nem tavasszal, hanem ősszel kell telepíteni.

Ne engedjük elszaporodni a gyomokat az egres körül, de arra mindig figyeljünk, hogy kapálás közben meg ne sértsük a törzsét, mert akkor nagy eséllyel telepedhetnek meg gombák rajta. A köszméte meghálálja, ha néha trágyával pótoljuk a tápanyagveszteségét. Ha nem kap elég káliumot, azt onnan vesszük észre, hogy a levélszélek el fognak száradni.

Mivel elég vékony a törzse, érdemes megtámasztani. Ezt a legjobban karózással tudjuk elvégezni. A köszmétét rendszeresen kell permetezni a lisztharmat ellen. A legkedveltebb fajták a Pallagi óriás, a Zöld óriás, a Szentendrei fehér és a Gyöngyösi piros.

Mivel a köszmétefajták többnyire önmeddők, ezért a termés érdekében mindenképp telepítsünk különböző fajtákat. Ezt dugványozással is megtehetjük, melynek majd augusztus végén, vagy szeptember elején jön el az ideje. Az érett vesszőt úgy rögzítsük a földben, hogy csúcsa a talaj felszíne fölött maradjon, majd a meggyökeresedés után távolítsuk el az anyatőről. Ha a köszméte jól érzi magát akár 3 kg termést is szüretelhetünk róla.

Fontos a metszés is

Az egres életében is nagyon fontos szerepet játszik a metszés. Az egy-, két- és hároméves gallyak hozzák a legszebb gyümölcsöket, ezért ezekből kell a lehető legtöbbet meghagyni a metszés során, azonban arra ügyelni kell, hogy a korona jól átlátható, levegős legyen. A metszést a ritkítással kezdjük, hogy a korona megújulhasson.

Vágjuk kissé vissza a termőrészeket, és rövidítsük meg a gyengébb vesszőket. Figyeljünk rá, hogy ha úgy látjuk, lisztharmat támadta meg, akkor a fertőzött vesszőket mindenképp távolítsuk el. A metszéskor kell eltávolítani a tősarjakat is. Ezeket nem a talaj felszínén, hanem mélyebben kell elvágni. Ha nem így teszünk, sokkal több sarj fog előjönni.

Az egres nyersen, de mártásként, vagy dzsemként is nagyon finom. Fotó: Pixabay

Ennyi finomságot készíthetsz az egresből

A köszmétét félérett állapotban érdemes szüretelni, hiszen ekkor éri el csodásan fanyar ízét. Készíthetünk belőle húsok mellé mártást, de kompótnak is tökéletes. Nagyon finom a belőle készült dzsem, és gyümölcslének is kiváló.

Ha teljesen éretten szedjük le, nyersen is nagyon finom. Nem kell kapkodni a leszedésével, hiszen sokáig tökéletes állapotban marad a fán. Mivel tapintásra mindig többnyire kemény, így kóstolással tudunk meggyőződni róla, hogy mikor érdemes leszedni.

Ezért egyél sok köszmétét

Az egres sok ásványi anyagot tartalmaz, így található benne kálium, kalcium, foszfor és niacin is. Fogyasztása jó hatással van a belső elválasztású mirigyekre, a szívre, májra és a vesére, azonban tartsunk mértéket a fogyasztásával, mert a túl sok egres hasmenést okozhat. Az élelmiszeriparban magas pektintartalma miatt gyümölcsdzsemekhez adagolják szilárdítóanyagként.

A köszméte energiatartalma csekély, a benne található nyomelemek miatt pedig rendkívül értékes a szervezetünk számára. Segíti az emésztést, lázzal, gyulladással együtt járó betegségek esetén is ajánlják a nyugtató, hűsítő hatása miatt. Így hát ne tétlenkedjünk, és tartsunk mi is köszmétét a kertünkben. Vagy mondhatnánk, senki se legyen rest, és tarston egrest!