Te tudod, mik azok a mikrozöldek? Pedig érdemes minél többet megtudni róluk. Először a 80-as években figyelhettünk fel a mikrozöld kifejezésre, amely azóta egyre népszerűbb. Ez persze nem is véletlen, hiszen kis helyen termeszthetünk zöldségeket, amelyek viszont bőségesen ellátnak minket vitaminokkal. Sokan összekeverik a csíráztatással, amely szintén nagyon egészséges, de a mikrozöldek termesztése valami egészen más. A mikrozöldségek termesztése nem csak egészséges, de nagyon látványos is, így amikor odakint már hidegebbre fordul az idő, bent folytathatjuk a kertészkedést!

A mikrozöldek otthoni termesztésével tehát lesz egy beltéri, mini veteményesünk, így alkalmunk nyílik rá, hogy minél több nyers, zöld növényt fogyasszunk télen is, ami nagyon egészséges. Ezek az otthon termesztett kis zöldségek vegyszermentesek, kis helyen is elférnek, és változatosan felhasználhatók. Tehetjük őket salátákba, készíthetünk belőlük önteteket, mártásokat, kerülhetnek pizzára, főzelékre, húsok mellé, vagy szendvicsbe.

Mi is az a mikrozöldség?

Amikor kint már nem tudunk veteményezni az időjárás miatt, vagy egyáltalán nincs kertünk, akkor sem kell és nem is szabad lemondani az otthon, beltéren termesztett zöldségekről. És ekkor kerülnek képbe a mikrozöldségek.

mikrozöld

A mikrozöldség esetében a talaj feletti részt fogyasztjuk el, a gyökereket nem. Fotó: Shutterstock

A csírák a különféle növények csíráztatott magvai, melyeket nedves, párás környezetben nevelünk, a mikrozöldek ezzel szemben elültetett magvakból kifejlődő fiatal növényi hajtások. A csírákból nem növesztünk felnőtt növényeket, a mikrozöldek viszont kifejlett, apró növények, amelyekben nagyon sok a vitamin, az ásványi anyag, a klorofill, és ízük is jóval erőteljesebb, mint a kifejlett növényeké.

A mikrozöldségek jól ismert fűszernövények és zöldségek apró változatai. Termeszthetünk például bazsalikomot, édesköményt, retket, borsót, spenótot, céklát, salátát vagy hagymaféléket. A sort pedig bármeddig folytathatjuk. A különbség a csírák és a mikrozöldségek között, hogy amíg a csírákat talaj nélkül, gyakran napi átmosással készítjük, addig a mikrozöldek valamilyen anyagon kicsíráznak, majd a gyökereikről levágva kerülnek az ételbe.

Ráadásul a legújabb kutatások szerint a mikrozöldségek jóval magasabb koncentrációban tartalmaznak vitaminokat és antioxidánsokat, mint a kifejlett növények. Azonban nem váltják ki a hagyományos zöldségek fogyasztását, csupán gazdagítják azt, egészségesebbé és változatosabbá téve a táplálkozásunkat.


A mikrozöldek a magas tápértékű termények közé tartoznak, és nagyon hamar, a magból kikelt magoncokból pár hetes neveléssel, máris eljutunk a fogyasztható növényekig. A mikrozöldségeket az első levélpár megjelenésekor kell levágni a talajszintig, fajtától és fejlettségi állapottól függően, 7-21 nappal a csírázás után.

Ráadásul nem csupán egészségesek, de igazán finomak is. A mikrozöldség tehát nem csíra, hanem olyan fiatal növény, amelyen már vannak apró hajtások és levelek. A csírákkal ellentétben a mikrozöldségeknek szüksége van termesztő közegre, amely általában talaj, vagy kókuszrost, és fényre is. A mikrozöldségekben a kifejlett növényeknél jóval több bioaktív vegyület és ásványi anyag található.

Így nevelj otthon mikrozöldséget!

1. A mikrozöldségeket nevelhetjük cserépben, azonban így könnyebben fertőződhet meg a fiatal növény, mintha tiszta közegben nevelnénk. Ráadásul így mosás nélkül is el tudjuk majd fogyasztani a zöldségeket. Ehhez megvásárolhatók különféle egyszer használatos, mikrozöld nevelésére alkalmas tálak. De vethetjük a magokat itatóspapírra vagy vattára is. Az ültetőközeg lehet jó minőségű palántaföld, kókuszföld, kókusztégla, vagy ültetőpárna. A magvakat a föld esetében csak nagyon vékonyan kell betakarni, a többi közegnél pedig egyáltalán nem igényelnek takarást.

2. Fontos, hogy kizárólag csíráztatásra szánt vetőmagot használjunk, és ne csávázottakat, hiszen azok felülete kezelve van.

mikrozöld

A mikrozöldek igazán széppé, ízletessé és egészségessé teszik ételeinket. Fotó: Shutterstock

3. A magokat érdemes 24 órára vízbe áztatni, így gyorsabban következik be a csírázás.

4. A magok méretét vegyük figyelembe a vetésnél, és ne kerüljenek túl közel egymáshoz, hiszen akkor a kis növények hamar fel fognak nyurgulni.

5. A magoknak először 21-27 Celsius-fokos hőmérsékletre és sötétre van szükségük.

6. Biztosítsunk elfolyást a felesleges öntözővíznek, nehogy elrohadjanak a növényeink.

7. Amikor a magvak kikeltek, vigyük őket napfényes helyre, ahol legalább napi 16-18 órán át éri őket a fény.

8. A páratartalom 50%-os legyen, hiszen így lesznek igazán zsengék és roppanósak a zöldségeink.

9. Naponta öntözzük őket, de ügyeljünk, hogy ne legyenek túlöntözve és ne álljanak pangó vízben.

10. Amikor a sziklevelek után az első levélpár teljesen kifejlődött, vágjuk le a növényt és fogyasszuk el. A csírákkal ellentétben itt csak a gyökér nélküli növényi részt fogyasztjuk.

11. Mivel a mikrozöldségek klorofillban gazdagok, sokkal szebb a színük, mint a csíráknak. Levágás után még egy hétig nyugodtan tárolhatjuk hűtőben, azonban a legtöbb ásványi anyag és vitamin akkor van a zöldségekben, ha leszedés után közvetlenül fogyasztjuk el azokat.

12. A mikrozöldek nagy mennyiségben tartalmaznak C- és E-vitamint, béta-karotint, aminosavakat, enzimeket, antioxidánsokat és ásványi anyagokat. Azonban a mikrozöldségek a nem megfelelő termesztés, tárolás és szállítás során nagyon könnyen fertőződhetnek meg baktériumokkal, így nagyon oda kell figyelni rájuk!

Vágjunk hát bele bátran a mikrozöldségek termesztésébe, hiszen kis helyen elférnek, csodaszépek, nagyon egészségesek és ráadásul elképesztően finomak!