Vigyázz! Ezt a kerti munkát nem szabad khagyni februárban! Rengeteg időt nyersz vele!

Ne hagyd ki ezeket a februári kerti munkákat! A tél végéhez közeledve érdemes előkészíteni a kertet a tavaszi időszakra. A rendszeres gondozás nemcsak egészségesebb növényeket eredményez, hanem a terméshozamra is pozitívan hat. Nézzük, melyek azok a feladatok, amelyeket februárban mindenképp célszerű elvégezned!

1. Közeleg a tavasz – itt az ideje a metszésnek

A lombhullató fák, köztük a gyümölcsfák is, télen pihennek. Az időjárás viszont hatással van rájuk, hiszen az ónos eső és a fagyok károsíthatják a rügyeket. Általában január végén, február elején kezdődik a gyökértevékenység, amikor a fák lassan felébrednek téli nyugalmukból. Hagyományosan január 25-ét, a pálfordulás napját tartották a fél tél végét jelentő időpontnak.

Ilyenkor már érdemes elkezdeni a gyümölcsfák és gyümölcsbokrok metszését. A köszméte, a ribiszke és a málna rügyezése indul meg először, így ezekkel érdemes kezdeni. A korona ritkítása segít abban, hogy elegendő fény jusson a belső ágakhoz is. A beteg, sérült ágakat távolítsuk el, a málna letermett vesszőit pedig nagyjából 150 cm-es magasságig metsszük vissza.

Februárban aktuális a mandula-, cseresznye-, meggy-, szilva-, alma- és körtefák metszése is. Igyekezzünk eltávolítani a korona belseje felé növő, illetve a párhuzamos ágakat. A nyáron virágzó, lombhullató díszbokrok metszéséről se feledkezzünk meg.

Az őszibarack és a szőlő metszésével viszont várjunk addig, amíg a rügyek duzzadni kezdenek. A termő szőlőtőkék harmatgyökerezését viszont most érdemes elvégezni: a tőkék körül bontsuk ki a földet, és távolítsuk el a felesleges gyökereket.

2. Kezdjünk neki a palántázásnak!

A sikeres palántázás első lépése a vetési terv elkészítése. Gondoljuk át, mit és hova szeretnénk ültetni, vegyük figyelembe a növények igényeit és a kert adottságait, valamint használjuk ki a növénytársítás előnyeit is. Egyes növények ugyanis képesek elriasztani más fajok kártevőit, így előnyös lehet őket egymás mellé ültetni.

A terv elkészítése után nézzük át a vetőmagkészletünket. A régebbi magokat érdemes csíráztatási próbának alávetni, hogy elkerüljük a felesleges munkát. Mindig ellenőrizzük a vetőmagok felhasználhatósági idejét, mert az idő előrehaladtával romolhat a csírázóképességük.

Szerezzünk be palántázó tálcákat, edényeket, vagy akár jól kimosott tejfölös poharakat is használhatunk. Fontos, hogy jó minőségű földet válasszunk a palántázáshoz.

Azokat a zöldségeket érdemes palántázni, amelyek hosszabb tenyészidővel rendelkeznek, és amelyek termése csak később érne be, ha közvetlenül a szabad földbe vetnénk őket.

Így 6-8 hetet nyerhetünk, amíg a palánták biztonságban fejlődnek, majd a fagyok elmúltával kiültethetjük őket. Ilyen növények például a káposztafélék, a karalábé, az uborka, a dinnye, a cukkini, a paprika és a paradicsom.

3. Ellenőrizzük a vetőmagokat!

Februárban már nem elég csak a kertet szemügyre venni, eljött az ideje a vetőmagok beszerzésének is. Amint a talaj kienged, és nem fenyegetnek fagyok, a korai zöldségek vetését is megkezdhetjük. Feltételezve, hogy a talaj előkészítése már ősszel megtörtént, a vetés is könnyen elindítható. Fontos, hogy jól felásott, gereblyézett talajba vessünk.

A februári metszés eredménye a bőséges és egészséges termés. – Fotó: Shutterstock

Olyan vetőmagokat válasszunk, amelyek alacsony hőmérsékleten is képesek csírázni és elviselik a talajmenti fagyokat. Így a borsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a spenót, a vöröshagyma, a hónapos retek és a fejes saláta már korán elvethetők.

Mindig tartsuk szem előtt az adott növény vetési mélységét, valamint a sor- és tőtávolságokat. Például a borsót 5-6 cm mélyre érdemes vetni, hogy a madarak ne szedjék ki, míg az apróbb magvakat elég 2-3 cm mélyre vetni.

4. Komposztálás – hasznosítsuk a szerves hulladékot!

Ha már eddig is komposztáltunk, februárban érdemes átforgatni a komposztot, hiszen a vetési és ültetési munkákhoz szükség lesz rá. Ha még nem kezdtük el a komposztálást, most remek alkalom nyílik rá, hiszen ez az egyik legtermészetesebb módja a háztartásban keletkező szerves hulladék felhasználásának.

Első lépésként szerezzünk be egy jól zárható edényt a konyhai szerves hulladékoknak. Fontos, hogy állati eredetű maradék ne kerüljön bele, kizárólag növényi eredetű hulladékot tegyünk a komposztba. Ide tartozhat a zöldség- és gyümölcshéj, virág, teafű, kávézacc, de a déli gyümölcsök héját csak alapos mosás után adjuk hozzá.

A kertben válasszunk egy jól szellőző, árnyékos helyet a komposztáló számára. Ne legyen túl közel a házhoz, de ne is legyen elérhetetlenül messze. Megvásárolhatjuk a komposztálót, vagy akár magunk is elkészíthetjük – a lényeg, hogy jól szellőző, lyukacsos oldala legyen. Egy egyszerű megoldás például, ha négy cölöpöt leverünk, és köré dróthálót feszítünk, de néhány raklap is megfelelő lehet.

Nyugodtan helyezzük a komposztba a fűnyírásból származó hulladékot, apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket, száraz gyomokat, fűrészport. A tetejét érdemes földdel lefedni. A komposzt akár három hónap alatt is felhasználhatóvá válhat, de előfordulhat, hogy egy teljes évre lesz szükség. A komposzt minősége és gyorsasága nagyban függ a rendszeres gondozástól: oxigénre, tápanyagra és nedvességre van szüksége. Érdemes hetente vagy néhány naponta átforgatni, illetve nedvesen tartani, hogy minél előbb jó minőségű termőföldhez juthassunk.

A komposztálás során hő keletkezik, ami jelzi, hogy jól dolgozunk. A jó komposzt nem kellemetlen szagú – ha mégis szaglik, valószínűleg nem kap elég oxigént, vagy túl nedves, esetleg túl száraz. Ilyenkor érdemes gyakrabban átkeverni, szükség esetén nedvesíteni vagy száraz anyaggal lazítani a halmot.

Februárban a metszés, a palántázás, a vetőmagok ellenőrzése és a komposztálás mind hozzájárul ahhoz, hogy a kerted egészséges, termékeny és rendezett legyen. Ezekkel a munkákkal megalapozhatod az idei szezon sikerét, és bőséges termésre számíthatsz a következő hónapokban.