Végre túl vagyunk az elhatározáson, hogy télen, a lakásban is termesztünk akár ehető növényeket, vagy elérkezett a tavasz és alig várjuk, hogy a balkonláda, a terasz vagy a bejárat járdája színpompában álljon, és le is tesszük a voksunkat az új kedvenc növények mellett. Lehetőségek tárháza sorakozik fel előttünk az üzletek polcain, és címkéjük meggyőz minket, hogy az lesz a legjobb választás. A címkék mellett az alábbi összefoglaló segít eligazodni a virágföld-labirintusban.

Általános virágföld:

Könnyű föld, mely tőzeg nélkül és tőzeggel is kapható. Természetes anyagokból, komposztált rostanyagból, parafából és kéregből áll. Bizonyos fajtákhoz már tápanyagot adagoltak, melynek köszönhetően a növény az ültetés utáni első néhány hétben el van látva a megfelelő tápanyaggal. Mihez vegyük? Leginkább azokhoz az egynyári növényekhez, amelyek legfeljebb egy évet töltenek a cserépben.

Ültetőközeg:

Már a nevéből is kiderül a célja: dugványokhoz, magok csírázásához ajánlják. Jó vízáteresztő képességű, tápanyagban viszont szegény, ezért fontos megjegyezni, hogy kifejlett növényekhez nem javasolt használata! Összetétele vályog, tőzeg, homok és murva keveréke, ezért textúrája sokkal finomabb, mint bármely más földkeveréké. Ennek köszönhetően az apró kis magvak könnyen kapcsolatba kerülnek a földdel, mely a csírázást segíti elő. Mihez vegyük? Dugványok, palánták ültetéséhez, tálcába és cserépbe vetett magokhoz.

virágültetés

Lehetőségek tárháza sorakozik fel előttünk a virágföldválasztást illetően – fotó: Shutterstock

Föld- vagy vályogalapú közeg:

A kerti talaj minőségéhez és állagához a legközelebb áll ez a sterilizált föld. Tartalmazhat kavicsot, homokot, olykor trágyát is. Mihez vegyük? Ez a legalkalmasabb föld az olyan kifejlett növények számára, amelyek cserepükben több évig is élnek, úgymint évelők, cserjék, gyümölcsfák. Hogy miben más a sterilizált föld? Kezelésükkor mentesítik a gyommagvaktól, károsítóktól.

Savanyú virágföld:

Az általános virágföldhöz hasonlít, azonban a savanyú közeget kedvelő növények számára a legajánlottabb, úgymint a citrusfélék. Cserjék, fák számára érdemes földalapú közeggel keverni, viszont ha kezd kimerülni a föld, ne felejtsünk el tápanyagot pótolni a savanyú földet kedvelő növényekhez.

A termesztőközegek nem minden esetben elégítik ki az igényeket, ezért lehetőség van egyéb talajjavítókkal és adalékanyagokkal elősegíteni a növények életben maradását.


A kertészeti kavics a vízálló edény aljára helyezve megelőzi a vízpangást, tartja a fölötte lévő gyökereket, és itt összegyűlik a kiszivárgó víz, ezáltal víztároló részt hoz létre.

A murva a földhöz keverve javítja a vízelvezetést. A vermikulit és perlit megköti a vizet, majd lassan engedi ki magából. Takarhatjuk velük az apró magvakat, keverhetjük virágfölddel, ezáltal elősegíti a nedvességmegtartást, és beengedi a csírázáshoz szükséges fényt is. A mulcs a föld felszínére szórva megtartja a nedvességet, lassítja a kiszáradást. Ez készülhet szerves anyagból (komposzt, levél, faforgács) és szervetlen anyagból (pl. papír, kavics).

Mindezeken felül pedig bátran kérjük ki a témában tájékozott szakeladók véleményét, akik tovább segíhetik a választást!