A spenót viszonylag egyszerűen nevelhető zöldség. Ősszel vagy kora tavasszal kell elvetni a magjait és májusban-júniusban ontja a leveleit. Ugyanakkor a spenót nem bírja a hideg teleket és a rekkenő hőséget sem, felvirágzik. Ellentétben az évelő sóskával, csak rendszeres magvetéssel tartható a kertben.
Elméletileg augusztus és október között őszi vagy késő őszi betakarításra ismét vethető a spenót. A nagymamámnak mindig volt őszi spenótja is, nekünk viszont az elmúlt években a nyárvégi vetés nem hozott értékelhető eredményt. Viszont, amikor a kiskertből eltűnik a „hagyományos” spenót, kihajt az új-zélandi spenót és így egészen a fagyokig szedhető.
Új-zélandi spenót – Fotó: Kucsera Éva
Mit kell tudni az új-zélandi spenótról?
Évekkel ezelőtt kaptam néhány új-zélandi spenót „palántát” azzal a felkiáltással, hogy ez a legfinomabb „bébispenót”.
A hatalmas spenótlevelekhez képest az új-zélandi spenót levele valóban jóval kisebb és az íze is enyhén „spenótos” csak, tehát ennyiben helytálló a bébispenót elnevezés, azonban nem lehet elmenni amellett, hogy az új-zélandi spenót egy másik növény.
Az új-zélandi spenót (Tetragonia tetragonioides) – ahogyan neve is utal rá – Kelet-Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon őshonos, jól alkalmazkodott az erős napsugárzáshoz és a kevés csapadékhoz. Levélszukkulens, azaz olyan pozsgás, ami vastag, húsos (pozsgás) levelében tárolja a vizet.
Néhány hete bújt ki és gyors növekedésnek indult az új-zélandi spenót – Fotó: Kucsera Éva
Új-zélandi spenót nevelése
Az új-zélandi spenót levélcsúcsa hegyes, háromszögre emlékeztet. Levelei az első fagyokig szedhetők, de ahogyan egyre hűvösebb lesz az idő, a növény fejlődése lelassul.
Az új-zélandi spenót ültethető a kertbe magvetéssel és palántázással is. Melegigényes növény, a magok csírázása 10-12 °C fok felett kezdődik.
Nálunk egyéves, lágyszárú növény és május végén, június elején bújik elő. A sárga, jelentkéktelen virágai a levelek hónaljában nyílnak. Szabadföldbe vetni május közepétől érdemes. Olyan helyre kell vetni vagy ültetni, ahol tartósan maradhat, mert apró virágaiból elszórja a magjait és következő éven ezekből kihajt. Szaporítására jó módszer az apró növények (palánták) átültetése is.
A palántákat lakásban előnevelni nem jár nagy előnnyel, mert a szabadföldbe csak akkor ültethető, amikor felmelegszik az idő. Ha pedig beköszönt a nyár, az új-zélandi spenót nagyon gyorsan növekszik. Akár 1-1,2 méterre magasra is megnő, bokrosodó növény. 3-4 növény képes akár 1 m2 területet is betakarni.
Új-zélandi spenót – Fotó: Kucsera Éva
Az új-zélandi spenótot napfényes helyre kell ültetni, nálunk a forró nyarak miatt kifejezetten jól érzi magát. Bár jól bírja a szárazságot, az öntözést hatalmas mennyiségű levéllel hálálja meg.
Hűvös, borús napokon a fejlődése lelassul, ilyenkor mérsékelten érdemes szedni a leveleit. Levelei mélyzöld színüket fény és vízhiányra elveszik, barnás árnyalatot kapnak.
Az új-zélandi spenót felhasználása megegyezik a „hagyományos” spenót felhasználásával.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
