Bár genetikai alapon a metélőhagymát a hagymafélék közé soroljuk, de nyugodtan nevezhetnénk levélzöldségnek is, tekintettel arra, hogy csak a lombozatát fogyasztjuk.

A snidling jótékony hatásai

A hagymák levele egyes vitaminokból többet tartalmaz (pl. 30-80 mg/100g C-vitamin), mint a gazdasági értelemben vett termés, azaz a széles körben fogyasztott szárrész. Vitaminforrás mellett baktériumölő hatása is van a hagymaféléknek, évszázadokon keresztül védte a lakosságot a rettegett népbetegségtől, a tbc-től. Más vitaminokban is gazdag (pl. A-, B-vitaminok), továbbá fontos ásványi bevitelt jelent az emberi szervezetnek kalciumból, magnéziumból, foszforból, vasból és káliumból. Alacsony kalóriaértéke (20-30 kj/100 g) is a szélesebb körű fogyasztása mellett szól.

A metélőhagymának, vagy ahogy sokan jobban ismerik, schnittlingnek (schnidlingnek) különösen nagy értéke, hogy egyszerű módszerekkel télen lakásban, zárt folyosón is megtermeszthető, megfelelő gondozás esetén folyamatosan szedhető, vágható. Fényviszonyoktól függően az optimális hőmérsékleti igénye télen ~17, nyáron 20-25 0C, vagyis a szobahőmérsékleten, illetve kevésbé fűtött napos folyosón is hajtatható. A hideget is jól viseli, enyhe teleken szabadban is fejleszt leveleket, de lényegesen lassabban.


Két változata ismert. A vastagabb, sötétebb levelű, magasabb szárazanyag-tartalmú típust elsősorban a szárítóipar dolgozza fel, míg friss fogyasztásra a vékonyabb levelű, zsengébb szövetállományú javasolt, ezt a változatot hajtatják is. (Dekoratív lombozata miatt újabban díszkertekben is ültetik, azonban ilyen célra a vastagabb levelű változatot használják, amelynek frissfogyasztása kevésbé kellemes.)

A metélőhagyma termesztése

A téli hajtatásra szánt metélő termesztése két részből áll:

• hajtatásra szánt tövek vetése, megnevelése és
• a visszahúzódott tövek téli hajtatása.

Kora tavasszal (március elején, március közepén), amikor a talaj szikkadása lehetővé teszi a magágy előkészítését, 35-40 cm széles sorokba, sekélyen, 1-2 cm mélyre elvetjük (vetőmagigény: 1,5-2 g/m2). Általában a téli hónapokról marad annyi nedvesség a talajban, hogy öntözése felesleges, de szárazság esetén a vontatott kelést sekély (3-5 mm) öntözéssel felgyorsíthatjuk. Ha a talaj hőmérséklete meghaladja az 5 0C-ot, a mag csírázásnak indul, és hőmérséklettől függően 7-10 nap alatt kikel. Kedvezőtlen feltételek esetén (hideg, szárazság, rossz magágy) a kelése elhúzódhat, magja csírázóképességét egy-két év alatt elveszti.

snidling

A metélőhagyma megfelelő gondozás esetén folyamatosan szedhető, vágható – fotó: Shutterstock

Kelést követően a növényállományt, amennyiben túl sűrű, kiegyeljük, öntözésen és gyomtalanításon kívül (gyomlálás és kapálás) egyéb ápolást nem igényel. Kellően nedves talaj esetén, különösen, ha még egy-két alkalommal fejtrágyázzuk is (mindenekelőtt nitrogénnel), már a nyár folyamán egyszer-kétszer vágható. Ha télen hajtatni is szeretnénk, úgy augusztus vége, szeptember eleje után már ne szedjünk róla levelet, hagyjuk a töveket megerősödni, bokrosodni.

Tövek felszedése hajtatásra, cserepezés

Október közepére, végére a levelek elszáradnak, szaknyelven úgy mondjuk, a tövek visszahúzódnak. Ilyenkor a talajt a növény körül ásóval meglazítjuk, majd óvatosan kiemeljük, hogy minél kevesebb föld hulljon le a gyökerekről. Az így felszedett hagymát 15-20-as csomókba átültetjük nagyobb cserepekbe vagy műanyag konténerbe. Minél nagyobb edényt használunk hajtatásra, annál fejlettebb növényt kapunk, több levelet tudunk szedni. 16-osnál kisebb átmérőjű cserép alkalmazása több ok miatt sem javasolt (pl. gyors kiszáradás, kevés gyökérzet, instabil, azaz a magas lombozat miatt könnyen felborul).

snidling

Minél nagyobb edényt használunk hajtatáshoz, annál jobban fejlődik a hagyma, annál több levelet hoz – fotó: Agroinform.hu

Ültetéshez a cserepeket vagy a műanyag konténert jó minőségű, tőzeges kerti földdel, a kereskedelemben kapható virág- vagy palántafölddel töltsük fel, és ebbe eredeti mélységbe vagy annál kicsit mélyebbre palántázzunk a töveket.

A növényt fényre, ablakok közelébe helyezzük el, ellenkező esetben világos, etiolált leveleket kapunk, amelyek könnyen megtörnek és íztelenek lesznek. A beültetett metélőhagymát a szoba dísznövényeihez hasonlóan öntözzük, egy-két alkalommal tápoldatozzuk. Ilyen célra szinte minden növényi tápsó, tápoldatozó műtrágya alkalmas, fontos, hogy a többi tápelemhez viszonyított nitrogéntartalma magas legyen. A jó minőség feltétele a sok fény és a nem túl magas hőmérséklet! Ezért nem javasoljuk a cserepeket radiátorra vagy annak közelében elhelyezni, de a fényszegény szobasarkok is előnytelenek. A jól kezelt metélőhagyma dísze lehet a lakásnak, azonban az enyhe hagymaillat miatt inkább konyhában vagy előtérben, zárt verandán tartsuk.

A leveleket tőből késsel vágjuk és ne tépjük! Az ilyenformán kíméletesen szedett tövek – öntözés és tápoldatozás mellett – folyamatosan fognak újabb és újabb leveleket fejleszteni.

Felszedetlen, szabadban maradt tövek kezelése

Amennyiben ősszel nem szedtük fel az összes visszahúzódott hagymát, azok tavasszal újra hajtani kezdenek. Ezt tekinthetjük egy „anyatelepnek" is, amelyről nyáron vághatunk levelet, ősszel, visszahúzódást követően pedig újra hajtatható növényeket nyerhetünk, megspórolva a tavaszi magvetési munkát. Természetesen az ilyen visszamaradt tövek is öntözést, egy-két fejtrágyázást és gyomlálást, talajlazítást igényelnek ahhoz, hogy hajtatható töveket tudjunk belőlük felszedni.

Enyhe teleken, fóliával lefedve a szabadban is terem!